A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.
Három évvel ezelőtt történelmi tettet hajtott végre a kormány azzal, hogy belépett a kínai kötvénypiacra. Közép-európai ország ugyanis azelőtt még sosem bocsátott ki renminbiben denominált kötvényeket, de még a nagyobb gazdaságok is ritkán élnek ezzel a lehetőséggel. A magyar kormányt részben az motiválta a jüankötvény kibocsátásakor, hogy a renminbi térnyerése esetén a kötvénypiac is élénkülni fog, és idővel akár az amerikai vagy az európai kötvénypiac versenytársa is lehet. Ezért jól jöhet, ha megismerik a magyar kötvényt a keleti befektetők is, és kialakul egy potenciális befektetői kör.
2016. április 25-én aztán 2,5-szeres túljegyzés mellett 1 milliárd jüan értékben adtunk el a devizakötvényből 6,25 százalékos kamat mellett. Az értékesítésből befolyt összeget aztán szokás szerint az Államadósság Kezelő Központ euróra váltotta át a devizamozgásokból fakadó kockázatok mérséklése érdekében. Így a múlt héten visszafizetendő összeg 44,06 milliárd forintot tett ki.
Idén egyébként ez volt a harmadik és egyben utolsó devizakötvény-lejárat. Január első napjaiban 260 milliárd forintot fizetett vissza a magyar állam, amely egy nyolc éve kibocsátott, eredetileg egymilliárd eurós devizakötvény elő nem törlesztett része volt. Március végén pedig 116 milliárd forintot fizetett ki, egy 2014 márciusában kibocsátott, eredetileg egymilliárd dolláros kötvény még meglévő állománya után.
Összesen tehát 420 milliárd forintnyi devizaadósságtól szabadult meg idén Magyarország.
Jövőre az ideihez hasonlóan három devizakötvény-lejárat lesz esedékes. Januárban egy 10 éves futamidejű dollárkötvény jár le 1,7 milliárd dollár értékben, februárban 860 millió eurót kell visszafizetni egy 15 éves futamidejű kötvény lejáratakor, majd júliusban egy újabb egymilliárdos jüankötvény törlesztése válik esedékessé.
Pénz
Fontos