A Notre Dame kigyulladása a magyar műemlékek sebezhetőségére is rámutat
A hétfő este kigyulladt Notre Dame a világ egyik legismertebb, leglátogatottabb történelmi épülete, az emberiség kulturális örökségének része. A műkincsek és más értékes tárgyak jelentős részét sikeresen kimenekítették a még lángoló katedrálisból, a tető kétharmadának leégése és a huszártorony összedőlése miatt a károk azonban – az ilyenkor használatos kifejezéssel – felbecsülhetetlenek.
Bár a Notre Dame kigyulladása rendkívüli esetnek tűnhet, valójában egyáltalán nem kivételes hasonló kulturális értékek megrongálódása. Tavaly a brazil nemzeti múzeum gyűjteményének 90 százaléka semmisült meg egy tűzesetben, Szíria egyedülálló kulturális örökségének egy részét pedig szisztematikusan rombolták le a háború alatt.
Nemcsak fejlődő országok műkincsei kerülhetnek veszélybe, a 2012-es Sandy hurrikán miatt New York több menő galériáját is elöntötte a víz. A hasonló esetek rávilágítanak arra, hogy a legnagyobb társadalmi megbecsüléssel övezett épületeket, műtárgyakat is bármikor érheti káreset, ugyanakkor nehezen becsülhető eszmei értékük miatt rendkívül bonyolult a biztosításuk.
„Magyarországon a kiemelt műemlékvédelmi építmények biztosítására nem igazán létezik sztenderd, nincs kialakult gyakorlata” – mondja Mezei Csaba, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) vagyonbiztosítási tagozatának elnöke. Szerinte ennek az a fő oka, hogy az ilyen építmények – mint a Parlament vagy az Operaház – olyan összértéket képviselnek, amelynek a biztosítási díja olyan magas lenne, amit nem hiszi, hogy az üzemeltető/tulajdonos kifizetne.
Az égő Notre Dame. Fotó: AFP
Mivel az ilyen építményeknek egy átlagos lakóházzal szemben nemcsak újra-előállítási, hanem jellemzően eszmei értéke is van, ezért a biztosítók szempontjából is komoly nehézséget okozna a biztosítási érték meghatározása. Mezei szerint a biztosítók ennek az értéknek a meghatározásával „még biztos valamit megpróbálnának kezdeni”, viszont nincs rá igény az építmények üzemeltetői/tulajdonosai részéről.
Az állam mellett az egyház fontos szereplő Magyarországon a kiemelt építmények szempontjából, az ő tulajdonába tartozik például a Mátyás-templom vagy a Szent István Bazilika. Egyházi forrásból úgy tudom, hogy az egyházi objektumoknak van egy általános keretszerződése az egyik nagy biztosítóval.
A biztosítási díjat légköbméter alapján határozzák meg, és ugyan „értékét tekintve” is súlyozzák az egyházi objektumokat, de „igazából ez a szorzószám sem tudja követni a valódi eszmei értéket”.
A kiemelt műemlékvédelem alatt álló építmények különösen sebezhetőek, részben a szigorú műemlékvédelmi szabályok miatt, mivel ezek nem feltétlenül szolgálják az objektumok biztonságát. Ilyenek lehetnek például a tűzjelzők elhelyezésének vagy a menekülő útvonalaknak a korlátozása örökségvédelmi szempontból. Ráadásul, ahogy a Notre Dame példája is mutatja, több esetben éppen a gondos, elhúzódó restaurálások alatt történnek balesetek.
Mezei Csaba azt mondta, hogy az elmúlt húsz évből nem emlékszik káresetre műemlékvédelmi szempontból ilyen mértékben kiemelt magyarhe épületnél. Korábban azonban előfordultak ilyenek: 1947-ben – szintén felújítás alatt – kigyulladt a Szent István Bazilika kupolájának fa héjszerkezete. Az épületrészt részben országos gyűjtésből hamarosan helyreállították.
Videó az égő Szent István Bazilikáról a Filmhíradók Online honlapról
1993-ban elektromos zárlat miatt az Esztergomi bazilika főhajójának tetőszerkezete gyulladt ki, de a tűz nem terjedt át a monumentális épület többi részére, így csak a tető semmisült meg.
Egy hangulatra is reflektáló videó az égő Esztergomi bazilikáról
A párizsi Notre Dame a legismertebb budapesti templomokkal ellentétben nem az egyház, hanem az állam tulajdonába tartozik. Biztosítása valószínűleg nem volt, legalábbis erre utal, hogy Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy közösen fogják újjáépíteni. Ezt nem bontotta ki bővebben, de vélhetően az államra gondolt.
Bár erre lehet, hogy nem is lesz szükség, az EU-tól kezdve francia milliárdosokon át a Mazsihiszig már többen jelezték anyagi támogatásukat. A többek között a Gucci és az Yves Saint Laurent luxusmárkákat tulajdonló cégcsoport, a Kering tulajdonosai, a Pinault család százmillió eurót (32 milliárd forintot) ajánlott fel a helyreállításra. Régi riválisuk, az LVMH luxusipari csoportot tulajdonló Arnault-család 200 millió euró adományozását ígérte meg.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
