Olyan durva a drágulás, hogy már lakások kisajátítását követelik Berlinben
Egyre többször hangzik el a lakhatási válság kifejezés a fővárosi helyzettel kapcsolatban, ami nem is csoda annak tükrében, hogy a világ nagyvárosai közül tavaly Budapesten drágultak a lakások leggyorsabban, közel 23 százalékkal. Ez azokat sújtja a leginkább, akik az első lakásuk megvásárlására készülnek – mivel ők eladóként nem tudják kihasználni a drágulást –, valamint az albérletben lakókat, hiszen az ő díjaik is sokat emelkedtek.
Ebben a helyzetben szerencsés, hogy idehaza viszonylag alacsony a nem saját lakásban élők aránya. Más a helyzet Németországban, ahol az EU-n belül a legmagasabb az arányuk, és különösen Berlinben, ahol az emberek többsége bérleményben él. Érdemes szemmel tartani az itteni folyamatokat, mert a fenti különbség ellenére a budapesti jövő szempontjából is tartogathat tanulságokat.
A német főváros lakáskínálata nem tud lépést tartani a népesség növekedésével, így a medián bérleti díj*amelynél ugyanannyian fizetnek többet, mint kevesebbet a 2011-es 6,9 euró/négyzetméterről tavaly 10,7-re nőtt, ez az 55 százalékos növekedés pedig sokaknál kiverte a biztosítékot. A hónap elején tüntetők vonultak az utcára, és
radikális megoldást követeltek: államosítsák a bérlemények jelentős részét.
Aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy népszavazást írjanak ki az ötletről. A pártok egyelőre nem nagyon tudják, hogyan viszonyuljanak a kezdeményezéshez, bár a közvélemény-kutatások szerint a második legnépszerűbbnek számító Zöldek társelnöke azt mondta, meg kell fontolni, hogy az állam lakásokat vásároljon, ha így fel lehet lépni a spekulációval szemben.
A célkeresztbe került nagy ingatlankezelő cégek vezetői hidegrázást kapnak az ötlettől, bár túlságosan azért nem kell aggódniuk, mert az ötlet megvalósulása valószínűleg többet ártana, mint használna. A német építőipari szövetség szerint akár a 36 milliárd eurót is elérheti a tulajdonos cégeknek fizetendő kompenzáció, miközben ettől még nem lenne több lakás Berlinben. Pedig ennyi pénzből 220 ezer lakást lehetne felépíteni.
A Bloomberg cikkében megszólaltatott érdekképviseleti vezető is arra hívta fel a figyelmet, hogy csak új lakóingatlanok építése enyhíthet ténylegesen a problémán. A kezdeményezés viszont fel kell, hogy ébressze a politikusokat – tette hozzá.
Persze szabályozói oldalon is lenne tennivaló. Az engedélyezés felgyorsításával hamarabb készülhetnének el új lakások, és arra ösztönözhetnék a beruházókat, hogy a középosztálynak elérhető lakásokat építsenek, ne pedig luxusingatlanokat. Emellett az Airbnb korlátozása is javíthatná a hosszú távú bérlők helyzetét.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
