Németországban 12 éven belül 9 millió munkahely szűnhet meg, mert az emberi munkaerőt robotokkal fogják kiváltani. Ott fog ez bekövetkezni, ahol egy robot ugyanannyi idő alatt több értéket tud termelni, mint egy ember. A vállalat termelékenységének növekedése azonban azt is jelenti, hogy a megmaradt dolgozók fizetése emelkedik, és ők 12 év múlva többet fognak költeni, mint ma.

Például gyakrabban mennek étterembe, ezért több étteremre és benne több szakácsra és felszolgálóra lesz szükség. Vagyis új munkalehetőségek nyílnak, ha pedig lesz elég pincér és szakács, akkor a robotok terjedésével mindenki nyer. Maradva a német példánál, a McKinsey&Company masszív (innen letölthető) tanulmánya szerint a 9 millió elvesztett munkahely helyett 10 millió új keletkezik, így az ország nettó 1 milliós nyertesként jöhet ki a változásból. Feltéve, hogy tud alkalmazkodni hozzá.

A robotok inváziója a fejlett országokat sokkal nagyobb mértékben érinti, mint a fejlődőeket, de ebben az összevetésben Magyarország a fejlett csoport alsó szegmenséhez tartozik. Vagyis nálunk nem lesz annyira durva a robotizáció, mint Németországban vagy Japánban, mégis készülnünk kellene, mert például a tanulmányba bevett, és hozzánk hasonló szinten lévő Lengyelország is vastagon érintett.

A tanácsadó cégnek vannak tippjei, hogy mit kellene csinálni, ha el akarjuk kerülni, hogy emberek tömegei kerüljenek utcára. Ehhez alapvetően az oktatási rendszerhez kell hozzányúlni, hogy át tudják képezni a veszélyeztetett munkásokat, és eleve a megfelelő szakembereket képezzék.

A legnagyobb munkahelyteremtő tényező az embereknél lévő elkölthető pénzmennyiség növekedése lesz. Nem lehet persze megmondani, hogy Magyarország pontosan milyen mértékben tudja a változást vásárlóerőre fordítani, de esélyes, hogy a jelenleginél gyakrabban cseréljük majd az autóinkat, többet költünk élvezeti cikkekre, az egészségünkre, a tanulásra, de még ruhákra vagy pénzügyi szolgáltatásokra is. Minden olyan szakmában, amely ezeket szolgálja ki, egyre több dolgozóra lesz szükség.

A robotizációtól független jelenség, de a népesség öregedése is sok munkahelyet teremt majd. Egyre több idős ember egyre több egészségügyi és hozzá kapcsolódó terméket és szolgáltatást szeretne majd igénybe venni, így az ezekhez kapcsolódó szakmákban is több emberre lesz szükség.

Legfontosabb talán mégis az, hogy a munkaerő megfelelően adaptálni tudja a technológiai fejlődést. Informatikához kapcsolható szakemberekre lesz szükség (mint ahogy ma is van), de nem csak magasan képzett mérnökökre, hanem középszintű vagy egyenesen alacsonyabb szintű szakemberekre, például egyszerűbb munkákat elvégezni képes technikusokra is. Globális szinten az építőipar is fontos tényező, bár a hozzánk hasonló országokban kevésbé várható, hogy igazán sok új munkahelyet teremtene. Mindenesetre a középfokú végzettségű építőipari szakemberek iránt hosszabb távon is növekvő kereslet mutatkozhat.

A tanulmány külön foglalkozik a megújuló energiákba, illetve energetikai fejlesztésekbe való befektetések meglódulásával, az ehhez kapcsolódó munkakörökben is növekvő igény várható. Itt azonban tényleg nehéz Magyarországra is érvényes következtetést levonni a tanulmányból, hiszen a megújulók nálunk egyelőre gyakorlatilag tetszhalott állapotban vannak.

A McKinsey szerint az is érdemben növelni fogja a munkahelyek számát, hogy a ma még tipikusan házi munkaként számon tartott tevékenységeket, például a takarítást, a főzést, vagy a kertészkedést egyre többen fogják szolgáltatásként igénybe venni.

A felsorolásból jól látszik, hogy a jövőben a magasan képzett mérnökökre és a szakmunkásokra egyaránt nagy szükség lesz, csakhogy a tanulmányból az is kiderül, hogy 

minél fejlettebb egy ország, annál kevésbé lesz szüksége alacsony hozzáadott értéket termelő munkavállalókra.

Ez azt jelenti, hogy a fenti példában említett pincérekre valóban szükség lesz, de náluk sokkal több informatikus mérnök kellene ahhoz, hogy egy fejlettebb ország jól jöjjön ki az automatizáció okozta sokkból. Elsősorban tehát ezekre a szakemberekre kellene koncentrálni és minél gyorsabban, hogy az átmenet ne legyen fájdalmas.

Németországban például a középfokú végzettségű szakemberek iránti összesített munkaerőpiaci kereslet zsugorodni fog, pedig ma ők adják a foglalkoztatottak 40 százalékát. A felsőfokú végzettségűek ma ugyan csak 22 százalékot képviselnek, belőlük azonban jóval többre lesz szükség 2030 körül. Mivel Magyarország ebből a szempontból sokkal közelebb áll Németországhoz, mint például a tanulmányban szintén részletesen tárgyalt Indiához vagy Kínához, a trendnek valószínűleg nálunk is hasonló lesz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Vállalat McKinsey munkaerőpiac robotok Olvasson tovább a kategóriában