Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. március 7. 16:24 Világ

Megijedtek az európai jegybankárok, ezért újabb adag ingyenpénzt adnak a bankoknak

“Egy sötét szobában kis léptekkel mozogsz. Nem futsz, de azért változtatod a helyed.” Ezzel a sejtelmes képpel próbálta érzékeltetni mai sajtótájékoztatóján az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi, hogy milyen nehéz helyzetben kell döntéseket hozniuk az eurózóna monetáris politikájáról.

Az EKB a mai döntése hatalmas fordulatot hoz: felhagynak az eddigi, szigorítás felé mutató iránnyal, és újra lazítani kezdenek. Néhány hónappal azt követően, hogy véget ért az előző, 2600 milliárd dolláros kötvényvásárlási program, újabb olcsó hitelprogramot indítanak az európai bankoknak, és a kamatemelés kezdetét is a távolabbi jövőbe csúsztatták. Az EKB mérlegében lévő kötvények hozamait is teljes egészében befektetik új kötvények vásárlásába.

A nagy fordulat oka, hogy az EKB megijedt a világon többfelé, de Európa fejlettebb országaiban különösen erősen érezhető gazdasági lassulásra. Ugyan Draghi szerint továbbra is csekély a recesszió kockázata, az EKB gazdasági előrejelzéséből (pdf) azért kiderül, hogy növekedést nem igazán, legfeljebb tetszhalott állapotot várnak az európai gazdaságtól az európai monetáris politika irányítói. Erre az évre például mindössze 1,1 százalékos GDP-bővülést jósolnak, és a következő két évre is csak 1,5-1,6 százalékot, ami kevés, és még a korábbi, szintén nem túl erős növekedési várakozásokhoz képest is néhány százalékpontnyit lefarag.

A helyzetet, ahogyan az utóbbi években mindig, úgy most is tovább bonyolította a centrum-periféria probléma. Az európai jegybank politikája ugyanis nem ugyanolyan helyzetben lévő gazdaságokat érint. Olaszország például lényegesen rosszabb helyzetben van, mint mondjuk Írország – nekik viszont mégis olyan kamatpolitikát kell találniuk, ami ezeknek a különböző szerkezetű és más helyzetben lévő országoknak megfelelnek.

Ráadásul az EKB élénkítése azért is különösen fontos, mert enélkül nem sok forrása volt a növekedésnek a kontinensen a válság óta, miután a kormányok jellemzően csak megszorításokat folytattak. Az európai jegybank mostani helyzete arra is rámutat, hogy mennyire nehéz lejönni arról a rendkívüli monetáris élénkítésről, amit a válság után be kellett dobni. Most például úgy lazítanak, hogy válságos helyzetnek nyoma sincs.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesebb pénzt, de tovább pumpál az európai jegybankÉs amíg pumpál, addig biztosan nem emel kamatot. Úgy szigorított leheletnyit az Európai Központi Bank, hogy abból alig lehet majd érezni valamit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.