Megtörtént a várva várt bejelentés Frankfurtban, és az lett belőle, amit a legtöbben vártak: januártól feleannyi kötvényt fog vásárolni az Európai Központi Bank, mint eddig (havi 60 milliárd helyett havi 30 milliárdot), viszont a masszív kötvényvásárlási program tovább fog tartani: egészen legalább 2018 szeptemberéig. Máson nem változtatott az EKB, az alapkamat továbbra is nulla, az egynapos betéti kamat mínusz 0,4 százalék.

Az EKB 2015 elején kezdte el kötvényvásárlási programját, amiben elsősorban az eurózóna-országok államkötvényeit veszi, de némi ingatlan- és eszközfedezetű kötvényt, sőt 2016 második fele óta vállalati kötvényeket is vásárol.

A cél ezzel az, hogy több pénz kerüljön a pénzügyi rendszerbe. A folyamatos vásárlásokkal az EKB mindig biztosítja a keresletet a piacon lévő kötvényekre, ami miatt azok hozamai csökkennek. Így kedvezőbb feltételekkel, azaz olcsóbban szereznek hitelt a cégek, háztartások és az államok is. Ebből pedig lehet beruházni, fogyasztani. És valóban, az európai gazdaság éledezik, és a 2010-es évek első felének euróválsága is feledésbe merült:

hiába tűnik több európai ország államadóssága és demográfiája fenntarthatatlannak, mindig ott van egy végső vevő, aki megveszi majd a kötvényeiket.

Annyira sikeres volt az akció, hogy az európai kötvényadósságok jelentős része most már negatív kamatot fizet, több ezer milliárd euró hitelt vásároltak meg befektetők úgy, hogy ők fizethetnek azért, hogy kölcsönadhassanak.

A mostani döntés azt jelenti, hogy az EKB tovább folytatja a mennyiségi lazítási programot, de az eddigi ütemhez képest ez 2018 szeptemberére mintegy háromszáz milliárd euróval kevesebb kötvényt vesz majd: 2840 milliárd helyett 2480 milliárd eurónyi kötvény lesz majd a mérlegében.

Igaz, azt is jelezték, hogy ha kell, akkor újra növelhetik a havi vásárlásokat, vagy máshogyan módosíthatják az eszköztár más elemeit. Ráadásul a korábban vásárolt, de időközben lejáró kötvényeket is újra befektetik, ami a havi vásárlásokat nagyjából tízmilliárd euróval növelheti. Piaci vélemények szerint most már az a legnagyobb probléma a programmal, hogy eleve nincs elég kötvény, amit meg lehetne vásárolni. Ezzel együtt a döntés egy egyértelmű jelzés, hogy az EKB lassan normalizálni szeretné a rendkívüli monetáris politikáját.

A piac a jelek szerint örült a döntésnek, mivel voltak, akik ennél szigorúbb lépésre számítottak.

A kötvényvásárlási program fenntartása azért is fontos, mert a piac megnyugodhat, hogy 2018 szeptembere előtt valószínűleg nem lesz kamatemelés. Az EKB ugyanis korábban már jelezte, hogy amíg vásárolja a kötvényeket, addig nem nyúl a kamatokhoz. Az infláció egyébként az EKB előrejelzése szerint sem fogja elérni a 2 százalékot 2019 előtt, és addig sem valószínű, hogy bármi változtatás lenne ezen a téren. (Az EKB által megkérdezett előrejelzők szerint még 2022-ben is csak 1,8 százalék lesz az infláció.)

Mario Draghi, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján elsorolt több pozitív fejleményt az eurózónában, például hogy éledezik a hitelezés és az infláció is közeledik a célhoz, csakhogy ez még nem egy önfenntartó folyamat, szükség van hozzá az EKB monetáris politikai támogatásához. Az is kiderült a sajtótájékoztatón, hogy a döntés “bizonyos részeit” nem teljes konszenzusban fogadták el, de az egyelőre nem tiszta, hogy a szigorításpárti héják vagy a lazaságpárti galambok tértek el többségi állásponttól. A sajtótájékoztató teljes pompájában:

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ ekb európai központi bank monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában