Tizenegy éve alapított az Európai Unió egyik legszegényebb régiójában, a magyarországi Dél-Dunántúlon két mérnök-informatikus egy olyan céget, ami azóta számos komoly hazai és nemzetközi projekteket is elnyert. A számítógépes szövegelemzéssel foglalkozó Precognox tulajdonképpen az alapítók alkalmi megbízásait befogadó cégből vált sikeres exportáló magyar kisvállalattá Kaposváron. A cég ma már nemzetközi munkacsoportokban vesz részt, aminek köszönhetően külföldi szakembereket is vendégül lát időnként a somogyi megyeszékhelyen.

Kása Károly és Jóföldi Endre a washingtoni National Institutes of Health számára fejlesztettek keresőszoftvereket a kétezres évek elején távmunkában. Ennek köszönhetően egyrészt jártasságot, másrészt pedig ismertséget szereztek az ekkor még felfutóban lévő szöveganalitikai szoftverfejlesztés területén. A két munkatárs és barát a szakmán belüli jó hírnevüknek köszönhetően – amire egy azóta is működő szakmai blog, a Kereső Világ elindításával is ráerősítettek – egyre több és komolyabb megrendelést kapott, amelyeket már érdemes volt céges formában elvállalniuk.

Jóföldi Endre

Így alapították végül 2008-ban a Precognox-ot, ami eleinte öt fővel működött az egyik alapító kaposvári családi házának alagsorában. Az újabb projektek pedig sorban jöttek, eleinte elsősorban keresőmotorok fejlesztésére, majd más, szövegfeldolgozási szoftverekre. A cég mérete pedig 2011-ben átlépte a tíz, majd 2015-ben a húsz főt, ma pedig a harminc főt közelíti, és már egy 290 négyzetméteres önálló irodában működik.

A létszámbővítéseket többnyire egy-egy nagyobb munka elnyerése kényszerítette ki. E projektek kifutásakor azonban hatalmas nehézség, hogy le kell válni egy olyan megrendelőről, akitől akár az adott évi árbevétel legalább fele származik – ha ezt nem kezeli megfelelően a menedzsment, akkor könnyen úgy járhat a cég, mint a szarvasi kávéfőzőgyár. Jóföldi Endre, a cég ügyvezetője szerint egy olyan, projektekből, és nem termékek értékesítéséből élő cég esetében, mint amilyen a Precognox is, ez az egyik legnagyobb kihívás:

Vagy embered nincs elég, vagy munkád nincs elég, tehát egyensúlyi állapot szinte soha nem alakul ki.

Igaz, az IT-piacon jelenleg az előbbi, tehát az emberhiány jelent valóban problémát, különösen Kaposváron, ahol nincs felsőfokú informatikusképzés. A munkavállalókért sokkal nagyobb verseny zajlik, mint a projektekért, ami nem magyar sajátosság, hanem a globális informatikai szektorra is jellemző.

Nem is olyan jó dolog a távmunka

Az egyik triviálisnak tűnő megoldás a toborzási nehézségek enyhítésére a távmunka, amivel bőven van tapasztalat a Precognoxnál, ugyanis nem csak a cég alkalmazottai, hanem az ügyvezetők maguk is évekig dolgoztak ilyen munkarendben. Jóföldi Endre szerint amellett, hogy az otthonról dolgozók munkáján meglátszik az inspiráció hiánya, előbb-utóbb szakmailag is elkezdenek lemaradni. Nem segít a távmunkások helyzetén az sem, hogy jellemzően azok a feladatok kerülnek hozzájuk, amit az irodában dolgozó csapatból már senki sem vállal szívesen.

A legnagyobb gond azonban a szeniorok hiánya, ami már bizonyos munkák elvállalásában is akadályozza a céget – ha pedig egy megkeresést visszautasít valaki, akkor tőle jó eséllyel az adott megrendelő többet már nem kér ajánlatot. Éppen ezért a Precognox vezetője szerint hiába beszélünk húszezer fős informatikus-hiányról most: ha nincs elég kapacitás a magyar IT-szektorban, a megrendelők más országok felé fognak fordulni, és végül az elmaradó munkák miatt csökkenni tud a hiány. Másfelől pedig, ha varázsütésre megjelenne több tízezer új szakember az ágazatban, a globális piacról érkező projektek száma is a többszörösére nőne, és ismét kapacitáshiány lenne.

Tovább árnyalja a munkaerőpiaci helyzetet az informatika területén az is, hogy

a drámai béremelésnek köszönhetően felhígult a piac, mert akinek egy kis érzéke van hozzá, már jön is programozni.

A cég egyik legnagyobb kudarca is a dolgozók távozásával kapcsolatos, az elmúlt két évben ugyanis többen otthagyták a Precognoxot. Igaz, azóta ha lassan is, de nagyrészt sikerült visszaállítani a korábbi létszámot. A toborzáskor nem győzik hangsúlyozni a kaposvári működés előnyeit, a gyors és stresszmentes városi közlekedést, a jó levegőt, a családok számára ideális környezetet – van is olyan kollégájuk, aki ezek hatására Budapestről költözött vissza a szülővárosába.

Elértek egy olyan bérszínvonalat a mérnöki és informatikai munkák vidéken is, hogy a munkavállalók elkezdhetik értékelni a helyi életkörülményeket.

Még a fizetések szempontjából is lehet előnyös a kaposvári elhelyezkedés: bár a Precognox által ajánlott bérek névlegesen elmaradnak a fővárosi fizetésektől, a vásárlóértéket nézve már meghaladják azokat. A vállalkozás fenntart azonban egy budapesti telephelyet is, igaz, ennek a jelentősége egyre kisebb. Az alapítók ugyanis kifejezetten büszkék rá és fontosnak tartják, hogy Kaposvárról dolgozva érik el a szakmai sikereket.

A „Boston-Kaposvár-Tel-Aviv tengely”

A toborzási nehézségek ellenére a Precognox most is több nemzetközi munkában vesz részt, például egy bostoni és egy tel-avivi vállalattal dolgozik együtt egy nyelvtechnológiai projekten, de az USA nyugati partjáról is van éppen megrendelésük egy sales-eket támogató szoftver fejlesztésére. Jóföldi Endre becslése szerint jelenleg a cég árbevételének körülbelül a fele exportból érkezik, miközben állami munkájuk szinte alig van, bár most épp felkérte őket egy hivatali szervezet egy kereséssel kapcsolatos program írására. A külpiaci sikerek egyelőre nem a tudatos értékesítési és marketinges munkának köszönhetők.

Ilyen szempontból még az elején járunk sok mindennek, decemberben érkezett egy marketinges kolléga.

Idáig a cég leginkább a jó szakmai kapcsolatainak köszönhette a piaci sikereit. Például a fentebb említett bostoni vállalattal a TechCrunch Disrupt New York-i konferenciáján – az amerikai techportál által évente megrendezett esemény, ahol a legígéretesebb startupok és IT-cégek vonulnak fel – ismerkedtek meg, ahova pedig egy startup cég visszalépése miatt juthattak el. A kint töltött idő alatt Jóföldiék igyekeztek a lehető legtöbb, a szakterületükön működő céggel megismerkedni.

Igazából Amerikában egyszer szinte bárkivel tudsz találkozni, de az biztos, hogy 15 perc múlva megmondják, ha nincs értelme tovább beszélgetni.

A nemzetközi versenyben a közép-kelet-európai IT-cégek kifejezetten jól tudnak helyt állni, köszönhetően a hagyományosan erős programozói és mérnöki képzéseknek. Persze a nyugat-európai és amerikai cégekhez képest nyomott áron kell dolgozniuk, a globális piacon árelfogadónak kell lenniük. Ez Jóföldi Endre becslése szerint azt jelenti, hogy

a régiós cégek körülbelül harmadáron vállalnak megbízásokat a nyugati versenytársakhoz képest.

Projektek helyett termékek

A Precognox épp stratégiaváltás közben van, amitől azt remélik, hogy tovább növelhetik a globális megrendelések arányát. Idáig a cég – ahogy az már fentebb kiderült – munkákat vállalt el és nem termékeket értékesített, de a tavalyi év közepén elhatározták, hogy irányt váltanak. A projektek ugyanis rendkívül változatosak voltak, és hosszú távon nehéz fenntartani egy olyan csapatot, ami egyszerre tud részt venni magyar és külföldi akadémiai kutatásokban, vállalati és még időnként állami megrendelésekben is. Persze az átállás nem jelenti azt, hogy a jövőben elutasítják az eseti megkereséseket, hanem szeretnék jelentősen növelni a termék alapú árbevétel arányát a bevételeikben.

A termékek mellett szól az az érv is, hogy ha egy szoftverbe tulajdonképpen „becsomagolják” mindazt az értéket, amit egy projekt során előállítanak, akkor hiába jönnek-mennek a cégek a között a munkavállalók, az eladható tudás a Precognoxnál marad. Ezzel szemben a projekt-alapú működés során a valójában a kollégáik munkaidejét értékesítik – számos informatikai cég működik úgy, hogy egyenesen kiküldi a megrendelőihez a nála dolgozó szakembereket. Az eddigi projektszerű működés a cég pénzügyi mutatóin is meglátszik: a mérethez képest jelentős saját tőke is biztosítja, hogy ha két nagyobb munka között hosszabb idő telik el, akkor is folyamatosan fizetőképes legyen a vállalat.

Nem minden informatikai vállalat olyan sikeres, mint amilyennek látszik

Gyakran előfordul az informatikai cégeknél, hogy viszonylag kis létszámmal érnek el elképesztő pénzügyi sikereket. A titok nyitja, hogy nagyon sokan dolgoznak kisadózó egyéni vállalkozókkal. Az esetek jelentős részében nem is a cégek, hanem a munkavállalók indítványozzák ezt az együttműködési formát, mert egyrészt rövid távon adózás szempontjából jól járnak, másrészt gyakran dolgoznak be több céghez is.

A magas bérterhek persze nehézséget jelentenek az IT-szektorban, főleg, mert a bérnyomás következtében nagyobb és nagyobb fizetésekre rakódnak rá a járulékok. A régióban közben egymást érik a fejlesztői munkára vonatkozó adókedvezmények, Kolozsváron például ennek köszönhetően egy „helyi Szilícium-völgy” alakult ki. A nagy hozzáadott-értékű munkát végző dolgozókért kiélezett globális verseny megy, és ezen a pályán nem könnyű a magyar adószabályok között labdába rúgni. Igaz, történtek előre lépések ezen a téren, például a kisvállalati adó (kiva) bevezetése, amire a Precognox is áttért.

A jövőt nézve a Precognox alapítóit azonban nem csak az motiválja, hogy minél nagyobb céget építsenek. Az üzleti célok mellett nagyon fontosnak tartják, hogy felrázzák az informatikus szakmai életet Kaposvár környékén. Ennek okán számos programot szerveznek, amelyekkel felhívják a fiatalok figyelmét a számítástechnikai pályában rejlő lehetőségekre – erre Jóföldi Endre szerint már csak azért is nagy szükség van, mert az IT-szakma megítélése még mindig viszonylag kedvezőtlen a magyar társadalomban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat cégportré informatika kaposvár precognox Olvasson tovább a kategóriában