Növekszik a magyar gazdaság, csak nem úgy, ahogy a kormány szeretné
Egy év alatt 3,8 százalékkal, egy negyedév alatt pedig 0,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, ha a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat nézzük – ez derült ki a KSH kedden közölt előzetes adataiból.
Idén január és szeptember között összességében szintén 3,8 százalékkal volt magasabb a magyar GDP, mint tavaly ugyanekkor. A Nemzetgazdasági Minisztérium a teljes 2017-es évre vonatkozóan 4,1 százalékos bővülésre számít, ami valószínűsíthetően nem fog összejönni, ugyanis ahhoz az utolsó negyedévben 5 százalékos éves GDP-növekedési ütemet kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Még ha javul is az év utolsó három hónapjában a teljesítmény, ilyen léptékű bővülés nem várható. Ahhoz is 4,5 százalékkal kellene éves szinten nőnie a GDP-nek az utolsó negyedévben, hogy a 4 százalékos átlagos éves növekedést elérjük 2017-ben.
Ezek még csak az előzetes becslésből származó adatok, amikből még nem látjuk pontosan, hogy mely ágazatok húzták, és melyek rontották a GDP-növekedést. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője ugyanakkor az MTI-nek annyit elmondott, hogy a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a növekedést, az építőipar és számos piaci alapú szolgáltatás viszont erősítette a gazdaság teljesítményét.
Európai uniós viszonylatban a magyar bővülés nem számít kiemelkedően jónak. Az éves GDP-növekedési ütem Romániában, Lettországban, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában, vagyis szinte az összes régiós versenytársunknál magasabb volt a harmadik negyedévben, mint Magyarországon. Csehország kivételével ezek az országok negyedéves összehasonlításban is jobban teljesítettek nálunk július és szeptember között.
Bár néhány ország adata még hiányzik, az biztos, hogy messze a román gazdaság növekedett a leggyorsabban az egész EU-ban. A 8,6 százalékos éves növekedés óriási pozitív meglepetés, a piacon csak 6,2 százalék körüli bővülési ütemet vártak. Romániában a növekedés elsődleges motorja a belső fogyasztás, amit az állami fizetések és a minimálbér hatalmas emelései hajthattak. Emellett, mivel az egész EU fellendülőben van, a növekvő külső kereslet is hozzájárulhatott a gazdaság élénküléséhez.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
