Növekszik a magyar gazdaság, csak nem úgy, ahogy a kormány szeretné
Egy év alatt 3,8 százalékkal, egy negyedév alatt pedig 0,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, ha a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat nézzük – ez derült ki a KSH kedden közölt előzetes adataiból.
Idén január és szeptember között összességében szintén 3,8 százalékkal volt magasabb a magyar GDP, mint tavaly ugyanekkor. A Nemzetgazdasági Minisztérium a teljes 2017-es évre vonatkozóan 4,1 százalékos bővülésre számít, ami valószínűsíthetően nem fog összejönni, ugyanis ahhoz az utolsó negyedévben 5 százalékos éves GDP-növekedési ütemet kellene produkálnia a magyar gazdaságnak. Még ha javul is az év utolsó három hónapjában a teljesítmény, ilyen léptékű bővülés nem várható. Ahhoz is 4,5 százalékkal kellene éves szinten nőnie a GDP-nek az utolsó negyedévben, hogy a 4 százalékos átlagos éves növekedést elérjük 2017-ben.
Ezek még csak az előzetes becslésből származó adatok, amikből még nem látjuk pontosan, hogy mely ágazatok húzták, és melyek rontották a GDP-növekedést. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője ugyanakkor az MTI-nek annyit elmondott, hogy a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a növekedést, az építőipar és számos piaci alapú szolgáltatás viszont erősítette a gazdaság teljesítményét.
Európai uniós viszonylatban a magyar bővülés nem számít kiemelkedően jónak. Az éves GDP-növekedési ütem Romániában, Lettországban, Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában, vagyis szinte az összes régiós versenytársunknál magasabb volt a harmadik negyedévben, mint Magyarországon. Csehország kivételével ezek az országok negyedéves összehasonlításban is jobban teljesítettek nálunk július és szeptember között.
Bár néhány ország adata még hiányzik, az biztos, hogy messze a román gazdaság növekedett a leggyorsabban az egész EU-ban. A 8,6 százalékos éves növekedés óriási pozitív meglepetés, a piacon csak 6,2 százalék körüli bővülési ütemet vártak. Romániában a növekedés elsődleges motorja a belső fogyasztás, amit az állami fizetések és a minimálbér hatalmas emelései hajthattak. Emellett, mivel az egész EU fellendülőben van, a növekvő külső kereslet is hozzájárulhatott a gazdaság élénküléséhez.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Közélet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
