Az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években, a hazai folyamat tehát totálisan szembemegy az uniós trenddel. És ez várhatóan folytatódni fog.

Azért szinte, mert a 600 ezres népességű Luxemburgban is kevesebb lett a fiatal diplomás az elmúlt három évben, ám jelentős különbség, hogy ott még így is a korosztály több mint felének van diplomája, nálunk meg csak a 30 százalékának.

Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának.

Létszámra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha tavaly is változatlanul 32,1 százalék maradt volna a diplomások aránya, akkor 2017-ben bő 23 ezerrel több 25-34 éves rendelkezett volna felsőfokú végzettséggel.

Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent.

Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar fiatal felnőttek felsőfokú képzettségi szintje 2017-re olyan mértékben, 8,8 százalékponttal szakadt le az uniós átlagtól, amennyire az elmúlt egy évtizedben soha.

A régiós versenytárs országok többségében eközben az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a magasan képzett fiatalok aránya. Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.

A magasan képzett fiatalok arányának elmúlt években tapasztalt csökkenése csak súlyosbítja az eddigi lemaradásunkat Európától. A 25-34 éves korosztályban Magyarországon él arányaiban a harmadik legkevesebb diplomás az EU-ban, csak Romániában és Olaszországban végeztek ennél kevesebben a felsőoktatásban a fiatal felnőttek közül.

A fiatalok képzettségi szintjének romlása elsősorban annak a következménye, hogy a Fidesz kormányzása alatt totálisan megváltoztak az oktatáspolitika célkitűzései. Az elmúlt években jelentős forráskivonás történt az ágazatban, kevesebben tanulnak állami támogatással és a bejutási küszöb is magasabb lett. A kormány 2011 óta végrehajtott és a jövőben várható felsőoktatási intézkedései is azt a célt szolgálják, hogy szűküljön az egyetemre felvételt nyerők köre a korábbiakhoz képest, és a felsőoktatás „visszaelitizálódjon”.

Egy nemrég publikált tanulmány szerint a kormány el is éri a célját, ugyanis gyorsabban szűkült a hallgatók száma az elmúlt években, mint ahogyan azt az egyetemista korú (18-22 éves) népesség csökkenése indokolná. A társadalmi felzárkózási folyamatok szempontjából különösen káros, hogy ezzel egyidejűleg még nehezebb lett az ország legszegényebb vidékeiről bekerülni a felsőoktatásba.

A kormány elitizáló felsőoktatási törekvéseinek legújabb lépése a Budapesti Corvinus Egyetem bekebelezése, aminek működését és finanszírozását is teljesen átalakítják, így a jövő év után már csak fizetős férőhelyekre lehet majd jelentkezni az ország legjobb gazdasági egyetemén.

A megváltozott oktatáspolitika mellett tovább ronthatta a fiatalok képzettségi statisztikáját a kivándorlás is, ami a magasan képzett fiatalok körében gyakori.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJövőre indul az utolsó államilag támogatott évfolyam a Corvinuson, ami utat mutat majd a többi egyetemnekMagasabb tandíj, magasabb oktatói bér, cserébe világszínvonal - ezt ígérte az egyetem vezetése az oktatóknak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet demográfia Európai Unió felsőoktatás oktatás oktatáspolitika Olvasson tovább a kategóriában