Elkészült az Európai Bizottság az európai tagállamok 2015-ös áfahiányának elemzésével. Ebből kiderül, hogy egy év alatt 152 milliárd euró, jó negyvenötezer milliárd forint áfa csúszik ki az európai országok adóhivatalainak keze közül, és hogy Magyarország hiába javított nagyot, van még hova fejlődni.
Ez az áfahiány – az áfaalap és a beszedett áfa különbsége – nem kizárólag áfacsalást jelent. Van, amikor elfogadható okból nem fizeti be az áfát egy cég, mert például csődbe ment. De azért ennél jóval fontosabb szerepet játszik ebben a különbségben az adóhivatal hatékonysága, feketegazdaság mérete. Viszont az áfacsalós trükkökkel visszaigényelt pénz nincs is benne.
A jelentésből kiderül, hogy a magyar állam öt év alatt 3229 milliárd forintról mondott le: 2011-től 2015-ig összesen ennyi volt az eltérés az elvileg beszedhető és a beszedett áfa között. (17,2 ezermilliárd lett volna az áfaalap, 14 ezermilliárd folyt be ezekben az években.) Ha az új Puskás-stadion kétszázmilliárd forint közpénzt fog felélni, akkor akár még 15-öt is építhettünk volna belőle.
Az utóbbi években jelentősen csökkent ez a különbség, ami egy valóban pozitív tendencia. 2012-ben még 723 milliárd forint hiányzott, ami az akkori áfaalap 22 százaléka volt, 2015-re ez 527 milliárdra, azaz az áfaalap 14 százalékára javult.
Vannak országok, ahol nagyságrendekkel rosszabb ez az arány, Romániában például a javulás ellenére 37 százalék a hiány, Görögországban és Szlovákiában is 30 százalék közelében van. Abszolút értékben a legnagyobb bevételről az olasz adóhatóság mond le, a magyar GDP harmadának megfelelő 35 milliárd eurónyi áfa marad ott befizetetlenül.
Az Európai Bizottság három pozitív intézkedést emelt ki Magyarország esetében, érdekes módon egyik sem az e-kassza rendszer vagy valamelyik új, kedvezményes áfakulcs volt. Az egyik EKÁER-rendszer, a másik az acél esetében bevezetett fordított adózás, a harmadik pedig az, hogy levitték a cégek áfabejelentéseiről szóló összesítő nyilatkozatokban az értékhatárt kétmillióról egymillióra.
Magyarországon 2012 eleje óta 27 százalék az áfakulcs, ami világrekord. Igaz, számos termék esetében kedvezményes, 5, illetve 18 százalékos kulcsok élnek (pdf), legyen szó disznóhúsról, tejtermékről és néhány további áruról vagy szolgáltatásról. Az Európai Bizottságnál egyébként úgy számolták, hogy a kedvezményekkel súlyozott áfakulcs Magyarországon 15,8 százalékos, ami alacsonyabb, mint a román (18 százalék) vagy a horvát (16 százalék) effektív kulcs. De azért így is rekordközeli.
Közélet
Fontos