Részletes számokat tett közzé a KSH ma a lakásépítések alakulásáról. Ezekből két fontos dolog látszik: lassan kezdik átadni azokat a laksásokat, amik építésére 2016 elejétől kezdték kiadni az építési engedélyeket, és nem tűnik úgy, hogy lanyhulna az építési kedv, hiszen továbbra is emelkedik az építési engedélyek száma. Igaz, a korábbinál lassabb ütemben.
Az idei első három negyedévben 28,4 ezer lakás építési engedélyét adták ki a hatóságok, és 7,9 ezer lakást adtak át. Előbbi 33 százalékos, utóbbi 51 százalékos emelkedés a 2016-os megfelelő adatokhoz képest. Ugyanebben az időben 1368 lakást bontottak le, ezek harmadát azért, mert új lakást építenek a helyükön.
A magyar lakásépítési hullám 2015 végén indult, egyrészt több állami intézkedés (CSOK, kedvezményes áfakulcs, áfa-visszatérítés), másrészt a kedvező hitelfeltételek és az ország egyes részein javuló jövedelmi helyzett miatt. Ugyanakkor 2003 és 2008 között évi 35-43 ezer lakás épült, ettől még a most beindult a lakásépítésekkel együtt is messze vagyunk.
Az az egészen súlyos regionális kettéosztottság, amit a legtöbb magyar statisztikánál látni lehet, természetesen itt is megjelenik. Az átadott lakások és a kiadott engedélyek egyaránt 67 százaléka volt Budapesten, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében, pedig a lakosságnak alig több, mint a harmada él itt. Eközben a (Pest után) második legnagyobb megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben 59 darab lakást adtak át, Nógrádban pedig hetet.
Persze teljesen érthető, hogy a vállalkozók inkább itt építkeznek, hiszen az ország északnyugati csücskében és Budapest környékén 3-5-ször magasabbak az ingatlanárak, és a jövedelmi körülmények is sokkal jobbak.
Érdekes lehet még, hogy darabszámra nagyjából ugyanannyian építenek maguknak lakást, mint ahány értékesítési céllal épülő lakóépület van. Családi házat főleg vidéken építenek, társasházat főleg Budapesten. Iparági vélemények szerint rengeteg a kókler a piacon.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
