Részletes számokat tett közzé a KSH ma a lakásépítések alakulásáról. Ezekből két fontos dolog látszik: lassan kezdik átadni azokat a laksásokat, amik építésére 2016 elejétől kezdték kiadni az építési engedélyeket, és nem tűnik úgy, hogy lanyhulna az építési kedv, hiszen továbbra is emelkedik az építési engedélyek száma. Igaz, a korábbinál lassabb ütemben.
Az idei első három negyedévben 28,4 ezer lakás építési engedélyét adták ki a hatóságok, és 7,9 ezer lakást adtak át. Előbbi 33 százalékos, utóbbi 51 százalékos emelkedés a 2016-os megfelelő adatokhoz képest. Ugyanebben az időben 1368 lakást bontottak le, ezek harmadát azért, mert új lakást építenek a helyükön.
A magyar lakásépítési hullám 2015 végén indult, egyrészt több állami intézkedés (CSOK, kedvezményes áfakulcs, áfa-visszatérítés), másrészt a kedvező hitelfeltételek és az ország egyes részein javuló jövedelmi helyzett miatt. Ugyanakkor 2003 és 2008 között évi 35-43 ezer lakás épült, ettől még a most beindult a lakásépítésekkel együtt is messze vagyunk.
Az az egészen súlyos regionális kettéosztottság, amit a legtöbb magyar statisztikánál látni lehet, természetesen itt is megjelenik. Az átadott lakások és a kiadott engedélyek egyaránt 67 százaléka volt Budapesten, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében, pedig a lakosságnak alig több, mint a harmada él itt. Eközben a (Pest után) második legnagyobb megyében, Borsod-Abaúj-Zemplénben 59 darab lakást adtak át, Nógrádban pedig hetet.
Persze teljesen érthető, hogy a vállalkozók inkább itt építkeznek, hiszen az ország északnyugati csücskében és Budapest környékén 3-5-ször magasabbak az ingatlanárak, és a jövedelmi körülmények is sokkal jobbak.
Érdekes lehet még, hogy darabszámra nagyjából ugyanannyian építenek maguknak lakást, mint ahány értékesítési céllal épülő lakóépület van. Családi házat főleg vidéken építenek, társasházat főleg Budapesten. Iparági vélemények szerint rengeteg a kókler a piacon.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
