Nem sok minden utal arra, hogy itt valaha is vége lenne annak a lakáspiaci áremelkedésnek, amit az utóbbi években látni lehetett Magyarországon. Legalábbis ha csak az átlagos négyzetméterárakat nézzük, amik a KSH lakásárindexével együtt jelentek meg.
Változatlanul őrült tempóban emelkednek a lakások árai, Budapesten például az új lakások átlagos négyzetmétere először lépte át a félmillió forintot az idei második negyedévben.
A növekvő árak ellenére a használt lakások – amik a lakás-adásvételek 96-98 százalékát adják – árindexe összességében tíz százalékot esett az idei első és a második negyedév között, utoljára 2015 végén járt ilyen alacsonyan.
Ennek az az oka, hogy az adásvételek egyre nagyobb részét teszik ki a rossz állapotú vagy rossz helyen lévő lakások. A lenti grafikonon ezeket a minőségi tényezőket összetételhatásként, az egymásnak megfeleltethető lakások árait pedig tiszta árváltozásként követhetjük, és elég feltűnő benne, hogy mennyire tolódnak az adásvételek a gagyibb lakások felé.
A romlás mögött az áll, hogy az összes tranzakció között egyre nagyobb a vidéki adásvételek aránya. Ugyan szám szerint minden régióban egyre kevesebb lakást vesznek, a visszaesés Budapesten volt messze legnagyobb.
Ez viszont egy elég aggasztó jel lehet: összességében most már másfél éve láthatóan visszaesőben van az adásvételek száma. Ez vagy arra utalhat, hogy már nincs olyan sok lakás a piacon, vagy hogy nincs olyan sok vevő. Csökkenő kereslet mellett kérdés, hogy meddig tartható fenn az áremelkedés, még akkor is, ha egyébként a hitelezés szempontjából jól állnak a magyar háztartások. A KSH ugyanakkor jelzi, hogy nem érkezett még be az összes az adat, és ami van, az is elsőként a kistelepülésekről jött.
A KSH adataiból kiderült, hogy egy átlagos budapesti használt lakásért fajlagosan majdnem tízszer annyit kell fizetni, mint egy átlagos észak-alföldi falu lakásáért: a fővárosban 402 ezer forint egy használtlakás-négyzetméter, egy Szabolcs, Jász-Nagykun vagy Hajdú-Bihar megyei faluban ugyanez átlagosan 42 ezer forint volt. Utóbbi régió községeiben átlagosan 3,2 millió forintért cseréltek gazdát a használt lakások. (Hogy az új lakások mennyibe kerültek itt, azt nem is tudni, mivel évek óta nem volt annyi tranzakció, amennyiből indexet lehetett volna számítani.)
Külön érdekes megnézni a falusi ingatlanárak alakulását.
Itt is szembeötlő az a regionális kettéosztottság, amit a munkaerőpiacon is láthatunk: a Budapest környéki falvakhoz, illetve a két északnyugati régióhoz képest mérhetetlen távolságban van az ország többi része.
De ha csak a lakások árváltozását nézzük, akkor dübörög az ország: a magyar ingatlanpiaci emelkedés kezdete óta csak Izlandon, Svédországban és Írországban emelkedtek gyorsabban a lakásárak, mint Magyarországon az egész Európai Unióból. A régió egészét viszont simán magunk mögé utasítjuk.
(MTI Fotó: Jászai Csaba)
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
