Nem sok minden utal arra, hogy itt valaha is vége lenne annak a lakáspiaci áremelkedésnek, amit az utóbbi években látni lehetett Magyarországon. Legalábbis ha csak az átlagos négyzetméterárakat nézzük, amik a KSH lakásárindexével együtt jelentek meg.
Változatlanul őrült tempóban emelkednek a lakások árai, Budapesten például az új lakások átlagos négyzetmétere először lépte át a félmillió forintot az idei második negyedévben.
A növekvő árak ellenére a használt lakások – amik a lakás-adásvételek 96-98 százalékát adják – árindexe összességében tíz százalékot esett az idei első és a második negyedév között, utoljára 2015 végén járt ilyen alacsonyan.
Ennek az az oka, hogy az adásvételek egyre nagyobb részét teszik ki a rossz állapotú vagy rossz helyen lévő lakások. A lenti grafikonon ezeket a minőségi tényezőket összetételhatásként, az egymásnak megfeleltethető lakások árait pedig tiszta árváltozásként követhetjük, és elég feltűnő benne, hogy mennyire tolódnak az adásvételek a gagyibb lakások felé.
A romlás mögött az áll, hogy az összes tranzakció között egyre nagyobb a vidéki adásvételek aránya. Ugyan szám szerint minden régióban egyre kevesebb lakást vesznek, a visszaesés Budapesten volt messze legnagyobb.
Ez viszont egy elég aggasztó jel lehet: összességében most már másfél éve láthatóan visszaesőben van az adásvételek száma. Ez vagy arra utalhat, hogy már nincs olyan sok lakás a piacon, vagy hogy nincs olyan sok vevő. Csökkenő kereslet mellett kérdés, hogy meddig tartható fenn az áremelkedés, még akkor is, ha egyébként a hitelezés szempontjából jól állnak a magyar háztartások. A KSH ugyanakkor jelzi, hogy nem érkezett még be az összes az adat, és ami van, az is elsőként a kistelepülésekről jött.
A KSH adataiból kiderült, hogy egy átlagos budapesti használt lakásért fajlagosan majdnem tízszer annyit kell fizetni, mint egy átlagos észak-alföldi falu lakásáért: a fővárosban 402 ezer forint egy használtlakás-négyzetméter, egy Szabolcs, Jász-Nagykun vagy Hajdú-Bihar megyei faluban ugyanez átlagosan 42 ezer forint volt. Utóbbi régió községeiben átlagosan 3,2 millió forintért cseréltek gazdát a használt lakások. (Hogy az új lakások mennyibe kerültek itt, azt nem is tudni, mivel évek óta nem volt annyi tranzakció, amennyiből indexet lehetett volna számítani.)
Külön érdekes megnézni a falusi ingatlanárak alakulását.
Itt is szembeötlő az a regionális kettéosztottság, amit a munkaerőpiacon is láthatunk: a Budapest környéki falvakhoz, illetve a két északnyugati régióhoz képest mérhetetlen távolságban van az ország többi része.
De ha csak a lakások árváltozását nézzük, akkor dübörög az ország: a magyar ingatlanpiaci emelkedés kezdete óta csak Izlandon, Svédországban és Írországban emelkedtek gyorsabban a lakásárak, mint Magyarországon az egész Európai Unióból. A régió egészét viszont simán magunk mögé utasítjuk.
