180 millió forintos fizetésemelésről mondott le a Financial Times vezére
John Ridding, a brit Financial Times vezérigazgatója lemond több mint félmillió fontos (180 millió forintos) béremeléséről, miután a lap újságírói a fizetésére panaszkodtak – írja a BBC.
Steve Bird, az FT-nél dolgozó újságírók szakszervezetének vezetője nem sokkal korábban levelet írt a cég alkalmazottainak, amelyben abszurdan magasnak nevezte Ridding évi 2,6 millió fontos (940 millió forintos) fizetését, amelyet még tavaly állapítottak meg neki, és magában foglalja a szóban forgó félmillió fontot. Ezután a szakszervezet arra kérte őt, kezdeményezze, hogy minden dolgozó fizetése emelkedjen.
A dolgozók meghökkenése hallatán Riddig úgy döntött, lemond az emelésről. (Így tehát évi 2,1 millió fontot keres majd.) Ugyanakkor a cég alkalmazottainak írt üzenetében kifejtette, hogy a fizetését a lap japán tulajdonosa, a Nikkei határozta meg, méghozzá függetlenül és teljesítményalapon.
Ugyan nagyon jól teljesítettünk, elfogadom, hogy az ebből következő fizetésemelkedésem rendellenesnek érződik és aggályokat vetett fel a cégen belül. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy a bruttó 510 ezer fontot visszaforgatom a cégbe
– írta Ridding, aki a pénzt először arra fordítaná, hogy létrehozzon egy női fejlesztési alapot, amely a cég törekvéseivel összhangban támogatná, hogy több nő kerüljön vezetői székbe, illetve hogy csökkenjen a nemek fizetései közötti különbség.
Az újságíró-szakszervezet üdvözölte Ridding döntését, de így is követelésekkel állt elő. Azt kérték, hogy a szerkesztőségen belüli és kívüli munkatársak fizetését is emeljék meg az infláció feletti mértékben. Emellett arra kérik Riddinget, mondjon le idei bónuszáról, és felszólították az igazgatótanácsot, hogy fedjék fel, melyik igazgató mennyit keres.
A Nikkei, ami 2016-ban vásárolta meg a Financial Timest a Pearson kiadótól, mindössze annyit közölt: nagyon elégedett a Ridding vezetése alatt elért növekedéssel. Tiszteletben tartják és támogatják a javaslatát, amely szerint jutalmát arra használná, hogy a lap egyik fontos missziójára irányítsa a figyelmet.
Az Egyesült Királyságban egyébként 11 százalékkal nőtt tavaly a cégvezetők fizetése. A Chartered Institute of Personnel Development felmérése szerint a legnagyobb brit cégeknél a medián*A medián azt mutatja meg, hogy ha sorba rendezzük a munkavállalókat bérük szerint, akkor mennyit keres a “középen lévő” dolgozó, akinél ugyanannyi ember kap kevesebbet és többet is. vezetői fizetés majdnem 4 millió fontra (1,45 milliárd forintra) nőtt tavaly a 2016. évi 3,5 millió fontról.
Élet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
