Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 16. 14:23 Világ

Hiába vagdalkoznak, Amerika nélkül nem tudnak telefont gyártani a törökök

A török-amerikai konfliktus keddi fejleménye az volt, hogy a török elnök, Recep Tayyip Erdogan bojkottot hirdetett az amerikai termékekre. A tulajdonképpen teljhatalommal felruházott politikus külön kiemelte az iPhone-t, ami helyett szerinte nyugodtan vásárolhatnának honfitársai Samsung készülékeket, vagy ami ennél is jobb, a helyi Vestel elektronikai cég Venus telefonjait.

Utóbbi kijelentésével azonban több szempontból is bakot lőtt Erdogan. Az egy dolog, hogy a Venus telefonokat elég nehéz lenne az iPhone-ok közvetlen helyettesítőjének tekinteni, de a Vestel saját készülékeihez is többnyire amerikai alkatrészeket használ. Ezeket ráadásul hosszabb távon is csak részben tudná lecserélni.

A Vestel és az Apple összevetés egyébként elég jól példázza Erdogan aránytévesztését, ami az elmúlt hetekben minden megszólalását végigkíséri. A Vestel kétségtelenül az egyik legnagyobb török cég, saját bevallásuk szerint Európa három legnagyobb tévé-, és öt vezető háztartásigép-gyártója közé tartoznak, ráadásul több szektorban is piacvezetők hazájukban. Az elmúlt években (legalábbis árbevétel alapján) inkább stagnáló vállalat mérete azonban így sem összevethető az Applével. Ahogy arra a Bloomberg keddi cikkében felhívta a figyelmet: bár a török vállalat részvényei 9 százalékot emelkedtek Erdogan beszédét követően, a cég így is csak nagyjából 450 millió dollárt ér, szemben az Apple 1000 milliárdjával.

 

Ráadásul a Vestelnek (amelynek elnökét történetesen szintén Erdogannak hívják) nem is a mobilgyártás a fő profilja. A Venust csak 2014 második felében vezették be a török piacra, és bár voltak arra vonatkozó tervek, hogy külföldön is értékesíteni fogják, Törökországon kívül szinte teljesen ismeretlen a márka. Otthon egyébként nem fogynak rosszul a Vestel okostelefonjai, a Halk Invest egy tavalyi elemzése szerint 2016 végén már 6-7 százalékos piaci részesedésük lehetett. Más kérdés, hogy ez csak harmada az iPhone-énak, amely az elmúlt években rendre 16-20 százalék közötti részt hasított ki magának a török piacból.

Ha tehát az volt Erdogan célja, hogy vevőket szerezzen a névrokona által vezetett cégnek, akkor első ránézésre jó irányba indult. A gond csak az, hogy a Vestel véletlenül sem az iPhone versenytársaként határozta meg magát. Miközben az Apple prémium kategóriás telefonokat értékesít, és alapvetően márkanevéből él, addig a Venus telefonokat eleinte az alsó kategóriába pozicionálták, és később is csak szerény mértékben mozdultak el a drágább készülékek irányába.

A legolcsóbb jelenleg is értékesített telefonjuk nagyjából annyit tud, mint a közel három éve piacra dobott Samsung Galaxy J3, igaz, a jelenlegi árfolyam mellett nagyjából 20 százalékkal olcsóbb annál. Az nem meglepő, hogy itt nem az Apple volt a kihívott konkurens, de a Vestel még a prémium mobilját sem az iPhone versenytársaként definiálta. Az a készülék inkább egy drágább Huaweire hajaz, viszont a Venus toptelefonjára talán leginkább hasonlító kínai modell*Huawei Mate 10 Lite még úgy is 15 ezer forinttal olcsóbb itthon, hogy a líra az elmúlt hetekben hihetetlen ütemben értékelődött le minden devizához képest.

Utóbbi annak fényében kicsit furcsa, hogy a Vestel alapvetően az ár-érték aránnyal próbált piacot szerezni magának, nagyjából sikerrel. A jövőben ráadásul ez még nehezebb lehet, ha tovább élesedik a kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Törökország között. Erdogan szerdán emelte meg egy rakat amerikai termék importvámját, és bár első ránézésre ezek nem érintik az elektronikai gyártót, idővel őket is elérheti a török elnök vagdalkozása.

A Vestel ugyanis szinte kivétel nélkül amerikai alkatrészekből rakja össze készülékeit. A telefonokban található chipeket például a San Diegó-i Qualcomm gyártja, az érintőképernyőket pedig a New York-i Corning. Ezeket a beszállítókat persze idővel le lehet cserélni, a mobilok operációs rendszerét viszont már bonyolultabb lenne. Márpedig a Venusok Androidot használnak, ami ugye a Google opprendszere.

Erdogan egyébként nem először fordul segítségért a török választópolgárokhoz az amerikaiakkal vívott csatározása közben. Korábban, a líra zuhanása idején arra kérte honfitársait, hogy váltsák lírára aranyukat és devizájukat, mert így megállíthatják a helyi pénz elértéktelenedését. Ami persze jelen helyzetben hatalmas butaság, és legfeljebb a lakosság még nagyobb vagyonvesztéséhez vezetne.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ iPhone okostelefon recep tayyip erdogan Venus Vestel Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.