Külső segítségre szorulhat Törökország, ha Erdogan továbbra is visszatartja a kamatemelést
A hét elején újabb mélységbe zuhant a török líra a dollárral szemben, így az árfolyam tavaly év végéhez képest már 40 százalékot gyengült. Ugyan a legújabb gyengülési hullámhoz az USA és Törökország között fennálló diplomáciai konfliktus is hozzájárul, az igazi bajok ennél sokkal nagyobbak.
A piacok leginkább a török folyó fizetési mérleg hiánya miatt aggódnak, ami példátlan mértékű a feltörekvő országok csoportjában. Az elmúlt évek gazdasági növekedését legfőképp dollárhitelekből finanszírozta a gazdaság, ami most elkezdett visszaütni.
Forrás: Yahoo Finance
A török vállalatok erősen el vannak adósodva dollárban, így a líra gyengülése miatt egyre nehezebben tudják visszafizetni a devizahiteleiket. A török fizetőeszköz gyengülése miatt az infláció is elszaladt, ami most már a jegybanki célkitűzés háromszorosára rúg, és a reálkamatlábat 2 százalék alá küldte.
A központi bank azzal reagált a líraesés legújabb hullámára, hogy a szabályok módosításával egy kis dollárlikviditást biztosított a bankoknak, ám ez kevésnek bizonyul ahhoz, hogy megvédje a gazdaságot, sőt, valószínűleg csak tovább gyengíti a lírát.
Egy Bloombergnek nyilatkozó piaci szakértő szerint Törökország igazi problémái a gazdasági helyzetéből adódnak, illetve abból, hogy a jegybanki függetlenség nem létezik és szigorúbb költségvetési politikával sem próbálkoznak. Pedig mindkettő szükséges lenne ahhoz, hogy stabilizálják az eszközárakat (a líra mellett a török tőzsde és a török kamatok is szakadnak).
A lényegében teljhatalmat kiépített Recep Tayyip Erdogan elnök régóta határozottan ellenzi a kamatemelést, és a befektetők attól tartanak, hogy a most kimondottan szükséges szigorításnak is az útjába állhat. A török elnök sajátosan gondolkodik a monetáris politikáról, például azt gondolja, hogy a kamatcsökkentés enyhíti az inflációt. Eközben a költségvetési politikában félelmetes költekezési hullámba kezdett, az elismert szakembereket családtagjaira cseréli a kormányában.
A török jegybank legközelebb szeptember 13-án ülésezik.
Ha Erdogan nem gondolja meg magát, valószínűtlen, hogy a török monetáris hatóság önállóan cselekedne és kamatot emelene. Éppen ezért több közgazdász tart attól, hogy Törökország csak közelebb kerül ahhoz a ponthoz, amikor az IMF-hez kell segítségért fordulnia, és hogy akár tőkekorlátozások bevezetésére is sor kerülhet.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
