Szép csöndben – két nyári olimpia között – Magyarország feljött a második helyre az egy főre jutó olimpiai érmek listáján. A 2016-os riói játékok végén ebben a rangsorban még csak a harmadik helyen álltunk Svédország és Finnország mögött, tavaly azonban már csak a finnek voltak előttünk. Sőt, hamarosan őket is megelőzhetjük. Ha minden jól megy, az aranyak számában akár már a következő olimpián, az összes érem tekintetében pedig a 2024-es párizsi és a 2028-as Los Angeles-i játékok között.

A furcsa előzés(ek) magyarázata az, hogy miközben Finnország és Svédország népessége folyamatosan nő, addig Magyarországé rohamosan csökken. Harminc évvel ezelőtt még bő 2 millióval többen éltek hazánkban, mint a svédeknél, 2016-ban azonban már ők voltak többen, most pedig közel 400 ezerrel magasabb az ottani népességszám.

Ennek pedig nagyobb hatása volt az egy (vagy egymillió) főre jutó érmek számára, mint annak, hogy ténylegesen hány medált nyertek ezek az országok az elmúlt néhány olimpián. A pekingi játékok előtt a svédek még messze előttünk jártak, náluk 51,6, nálunk 44,5 volt ez az arányszám. Ha azóta egyik országban sem változott volna a népességszám, akkor a sorrend sem módosult volna: most 54,2-48,8 lenne oda. Mivel azonban 2007 óta ők kerek egymillióval többen lettek, mi pedig 300 ezerrel kevesebben, nálunk jelenleg 50,2, náluk pedig már csak 48,8 olimpiai érem jut egymillió emberre.^*Ha a nyári játékok mellett a télieken szerzett érmek számát is figyelembe vesszük, akkor már egészen más a helyzet. Egy ilyen rangsorban nem sok esélyünk van leelőzni sem a svédeket, sem a finneket, és még ennyi sanszunk sincs utolérni a norvégokat, akik alig több mint egy fél magyarországnyi népességgel is több aranynál járnak, mint mi. És még ezzel sem ők vezetnek, ezen a listán ugyanis egy törpeállam, Liechtenstein áll az első helyen 10 téli olimpiákon szerzett érmével.

Mindez persze csak játék a számokkal, ám ez a játék elég jól rámutat arra, hogy a hazai népesedési folyamatok még a fejlett világ jó részében tapasztalttal is ellentétes irányúak. Tavaly az uniós országok közül 19-ben nőtt és mindössze kilencben csökkent a népesség, és ugyanezek az arányok, ha a tavalyi lakosságszámot a 2007-es adattal hasonlítjuk össze.

Bő egy évtizedes időtávon a legnagyobb, közel 14 százalékos visszaesés Litvániában volt, míg Magyarország ötödik ezen a listán majdnem 3 százalékos csökkenéssel. A svédek viszont kifejezetten elől vannak a 11 százalékos növekedéssel, ennél nagyobb arányban csak törpeállamokban (Luxemburg, Ciprus és Málta), illetve Írországban gyarapodott a népesség.

Az EU-ban szokásos kelet-nyugat, észak-dél válaszvonal többnyire itt is működik, akadnak azonban elég szembetűnő kivételek. A csehek például folyamatosan egyre többen vannak, akárcsak a szlovákok, a lengyeleknél pedig épp most fordult meg a korábbi csökkenő trend.

Talán nem meglepő módon a fogyatkozó és növekvő lakosságú országok között nem a természetesen szaporulatban van elsősorban különbség. Bár akadnak kivételek, de ez alapján a legtöbb uniós államban csökkenne a népesség, magyarul az országok nagy részében többen halnak meg, mint amennyien születnek.^*Svédország pont kivétel ebből a szempontból, náluk az élve születések száma évek óta meghaladja a halálozásokét.

A különbség oka így elsősorban a migrációban keresendő. Miközben például nálunk 2010 óta^*A kivándorlásra ennél korábban nem rögzített adatot a KSH. mindössze 25 ezerrel nőtt a népesség a be- és kivándorlás eredményeként, és nem egy olyan év volt, amikor többen hagyták el az országot, mint amennyien ideérkeztek, addig a svédeknél csak tavaly százezerrel növelte a népességet a migráció. Az elmúlt nyolc évben pedig már közel 600 ezer ez a szám, azaz a 24-szerese a magyarországinak.

Itt egyébként nem kizárólag az elmúlt években kialakult értelemben vett bevándorlókról van szó, bár kétségtelen, hogy Svédországba elég nagy számban érkeztek menekültek az éppen háború sújtotta területekről, így például Szíriából és Afganisztánból, korábban pedig Irakból. Fixen sokan mennek viszont a skandináv államba Kínából és Indiából is, a bevándorlók több mint harmada pedig európai volt. Minden 130. például Magyarországról, minden 50. pedig Romániából vándorolt be.

A helyzet a cseheknél még egyértelműbb. Az elmúlt időszakban náluk is akadt több év, amikor a születések száma meghaladta a halálozásokét, hosszabb távon nézve azonban már nem ez a helyzet, a természetes szaporulat pedig olyan kicsi, hogy a kivándorlás többszörösen felülmúlja. A külföldről érkezők viszont messze túlkompenzálják ezt. 2008-2009-ben például durván 180 ezerrel nőtt az ország lakosainak száma a migrációnak köszönhetően. A bevándorolók nagyon jelentős része pedig ukrán: miközben 2007-ben még csak nagyjából 30 ezren éltek tartósan Csehországban, 2015-ben már közel 80 ezren állították magukról ugyanezt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet bevándorlás Magyarország népesség olimpia olimpiai érmek száma Olvasson tovább a kategóriában