Az iráni gazdaság már régóta elég gyengén teljesít, a nyugati szankciók feloldása után azonban az országban mindenki abban reménykedett, hogy jobb időszak jön. Ennek tett keresztbe, hogy Donald Trump amerikai elnök fokozatosan ismét életbe lépteti a büntető intézkedéseket, ami máris az az iráni riál leértékelődéséhez vezetett.
A feketepiaci riál-dollár árfolyam csütörtökön 105 ezer volt, miközben múlt héten még csak 90 ezernél járt. (A hivatalos árfolyam ennél egyébként jóval erősebb iráni szempontból, 44 ezer körüli.) Ennek nyomán az arany is egyre drágább az irániak számára, pedig dollárban kifejezve éppen gyengébb periódusban van.
Sok iráni azonban annyian fél az újabb szankciók hatásától és a már most is meglehetősen magas infláció további gyorsulásától, hogy igencsak felfutott az arany kereslete. Emellett van egy konkrétabb ok is: hétfőn életbe lép az Irán nemesfém-kereskedelmét sújtó amerikai szankció. Ez ugyan megnehezítheti az importot, de a Bloombergnek nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy az arany iráni kereslete erős marad az év hátralévő részében is. Nehéz ugyanis kiszámítani, milyen hatásai lesznek, amikor novemberben ismét életbe lépnek az iráni energia- és pénzügyi szektorra vonatkozó amerikai szankciók.
Az Arany Világtanács adatai szerint Irán aranyrudak és -érmék iránti kereslete háromszorosára nőtt az idei második negyedévben, és elérte a 15,2 tonnát. Ez az utóbbi négy év legnagyobb mennyisége. Az irániak 2016-ban még csak 15 százalékát vásárolták fel a Közel-Keleten értékesített aranynak (az ékszerekkel nem számolva), idén április és június között viszont már a háromnegyedét.
Pénz
Fontos