Ha a közmunkásokat és külföldön dolgozókat nem számítjuk bele, a második negyedévben 20 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, így minden eddiginél több, 4,2 millió embernek van már munkája itthon.

Éves összehasonlításban kereken 100 ezer új állás jött létre az elsődleges munkapiacon^*Közmunka és külföldi munkavállalás nélkül vett munkaerőpiac., amiből 40 ezer az építőiparban, míg 30 ezer az ipar más ágazataiban jött létre.

A KSH becslése szerint a teljes munkaerőpiacon 4 millió 475 ezer ember dolgozik, ebből 107 ezren külföldön^*Valójában legalább háromszor ennyien dolgozhatnak külföldön, ám sokukat éppen távollétük miatt nem tudják beleszámolni a statisztikába, a felmérés készítői nem érnek el hozzájuk., és 167 ezren közmunkásként. A külföldre ingázók száma 2017 tavaszához képest nem sokat változott, a közmunkások száma viszont egy év alatt 40 ezer fővel csökkent, ami annak köszönhető, hogy a kormány a munkaerőhiány miatt elkezdte szigorítani a részvétel feltételeit. Az év első negyedévéhez képest így is nőtt a közmunkás tábor, ami azzal magyarázható, hogy a programok jellemzően április-május hónapokban indulnak nagy számban.

A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékra süllyedt, ami az eddigi legalacsonyabb arány. Az április-júniusi időszakban összesen 165 ezer olyan állástalan volt, aki megfelelt a munkanélküli státusz feltételeinek, de az inaktívak között még körülbelül 40 ezer passzív munkanélküli is szerepel, akik szeretnének munkát, de reményüket vesztve feladták a munkakeresést. 

Ugyan a bővülés az égető munkaerőhiány ellenére továbbra is tart, az nem mindenhol töretlen. Budapesten például közel nyolcezerrel kevesebben dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt, és Közép-Dunántúlon is háromezerrel apadt a létszám. A legtöbb álláshely Pest megyében és Nyugat-Dunántúlon jött létre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet foglalkoztatottság KSH munkaerőpiac munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában