A felnőtt népesség többsége túlsúlyos vagy elhízott, a főleg ülő vagy álló munkát végzőket leszámítva a többség egyáltalán nem mozog, és az egészséges táplálkozás is csak a népesség kisebb hányadát jellemzi. Ez pedig megalapozza a magyarok nem túl kedvező egészségügyi helyzetét.

A KSH új egészségfelméréséből emellett az is kiderült, hogy az egészségügyi kiadások közül a gyógyszerek kiváltása okozza a legnagyobb nehézséget, az első három jövedelmi ötödben a háztartások közel 70 százalékának közepesen vagy nagyon megterhelő a gyógyszerek megvásárlása. A gyermekek 95 százaléka jó vagy nagyon jó egészségnek örvend, ám itt is jelentős a különbség a jövedelmi ranglétra alsó illetve felső ötödébe tartozó háztartások között.

A legalább 16 éves férfiak átlagos magassága 176 centiméter, a nőké 164 centiméter volt Magyarországon 2017 tavaszán, ami mellett a férfiak átlagosan 83 kilót, míg a nők 69 kilogrammot nyomtak. Ezek alapján a 15 évesnél idősebb lakosság 56 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, és csak 40 százaléka normál testsúlyú.

Ugyan a népesség jelentős része súlyfelesleggel küzd, sokan semmilyen testmozgást nem végeznek. A dolgozók közül a nagyrészt ülő vagy nagyrészt álló munkát végzők mozognak még a legtöbbet, e csoportok 57-58 százaléka legalább heti 3 órát mozog. A nagyrészt sétáló, illetve a fizikai munkát végzőknél már többségben vannak azok, akik nem mozognak. A nem dolgozó népesség mozog a legkevesebbet, 64 százalékuk egyáltalán nem végez testmozgást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért hal meg korábban a fizikai munkás, ha egész nap mozog, “sportol”?Több megoldása is lehet a kérdésnek, bár még mindig nem tudunk eleget erről az egyszerűnek tűnő témáról.

A túlsúlyt részben magyarázhatja, hogy az egészséges táplálkozás is csak a lakosság kisebb hányadát jellemzi. A 15 évesnél idősebbeknek csak a 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt, míg friss zöldséget csupán 30 százalék. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás persze szoros kapcsolatban áll az anyagi helyzettel is, a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztják őket. Emellett a nőkre és a magasabb iskolai végzettségűekre is jellemzőbb, hogy naponta fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.

A KSH felmérése az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést is megvizsgálta. Ebből kiderült, 2016-ban a 16 évesnél idősebb lakosság háromnegyede egyszer sem járt fogorvosi konzultáción vagy kezelésen. A háziorvosok látogatottsága magasabb, bár a lakosság mintegy 30 százaléka háziorvosnál sem járt 2016-ban. A válaszadók fele legfeljebb ötször, míg ötödük ennél gyakrabban kereste fel háziorvosát.

A lakosság 6,2 százaléka számolt be arról, hogy 2016-ban nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amire szüksége lett volna, ennek a csoportnak a tizede anyagi okból nem jutott hozzá a szolgáltatáshoz. A fogorvosi ellátás esetében 3 százalék azok aránya, akik nem tudták minden alkalommal igénybe venni azt, amikor szükségük volt rá, közülük kétharmadot tett ki azok aránya, akiknél anyagi okból maradt el a fogorvosi ellátás. 2016-ban a lakosság 4,1 százalékával fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta kiváltani a számára felírt gyógyszert.

A háztartások 43 százalékának jelentett legalább közepes szintű megterhelést az orvosi és fogorvosi kezeléssel járó költségek finanszírozása. A gyógyszerek vásárlása nagyobb anyagi terhet rótt rájuk, mivel 2016-ban a háztartások 59 százaléka érezte legalább közepesen megterhelőnek a szükséges gyógyszerek megvásárlását.

Jövedelmi ötödönként vizsgálva pedig az látható, hogy az orvos, a fogorvos és a gyógyszer közül a gyógyszerek kiváltása okozza a legnagyobb anyagi nehézséget az alsóbb jövedelmi rétegeknek. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozók közel 70 százalékának jelentett legalább közepes szintű megterhelést a gyógyszerek megvásárlása, de még a legfelső ötödbe tartozók közel 40 százalékának is közepesen vagy nagyon megterhelő kiváltani a felírt gyógyszereket.

A felmérés a gyermekek egészségi állapotát és egészségügyhöz való hozzáférését is külön megvizsgálta. Az eredmények szerint a 16 év alatti gyermekek 95 százaléka jó, vagy nagyon jó egészségi állapotnak örvend, és csak nagyon kis részük (1 százalék) egészségi állapota rossz vagy nagyon rossz.

A különböző jövedelmi helyzetű háztartásokban elő gyermekek egészségi állapota között jelentős eltérés van. A legalsó jövedelmi ötödben élő gyerekek 55 százaléka, míg a legfelsőben élők 74 százaléka örvend nagyon jó egészségnek. Ami pedig a orvosi ellátást illeti, 2016-ban a gyermekes háztartások 82 százalékában volt szükség gyermekorvosi vizsgálatra, amit ezen esetek közül 0,1 százalékban nem tudtak igénybe venni, vagy mert nem engedhették meg maguknak az ellátást, vagy mert túl messze volt az orvos. Akik nem részesültek megfelelő orvosi ellátásban, mind a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokban élnek.

A gyermekes háztartások esetében is jelentős a különbség a gyógyszerekhez való hozzáférésben: 2016-ban a legalsó jövedelmi ötödben a gyermekes háztartások 8,2 százalékával fordult elő, hogy nem tudták kiváltani a háztartásban élő gyermek számára a gyógyszert, míg a legfelső ötödben ilyen eset nem fordult elő.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészség egészségügy KSH táplálkozás Olvasson tovább a kategóriában