Gyakorlatilag lehetetlen még felmérni, hogy a ragadós száj- és körömfájás (rszkf) mennyire fogja rövid- és középtávon szétzilálni a teljes hazai hús- és tejpiacot, de az már látszik, hogy a kárenyhítésre-kárpótlásra bődületesen sok közpénzt kellene majd elkölteni, miután a járványt megfékezik. Most még az effektív védekezésre figyel mindenki, de emellett több olyan járulékos folyamat is beindult, amely nagy plusz költségeket ró a piaci szereplőkre. Ők azonban még nem látják át, hogy ebből végül mennyit kell majd lenyelniük, és mennyiben fogja őket a kormány kárpótolni.

A két fő érintett élelmiszerpiaci alágazatra (hús és tej) rálátó forrásaink szerint most még – érthető módon – mindenki csak a túléléssel van elfoglalva. A helyzet elég kaotikus. Cikkünk írásakor az rszkf miatt négy nagy telepen (Kisbajcs, Levél, Dunakiliti, Darnózseli) folyt vagy befejeződött az állatállomány felszámolása, és a hírek középpontjában korábban még – szintén érthető módon – leginkább az állattetemek elhelyezése miatti helyi tiltakozások álltak.

A konkrét védekezésről az agrártárca napok óta leginkább csak azt szokta kiemelni, hogy a fertőzést egyelőre sikerült izolálni, ami annyit jelent, hogy az ország többi telepén végzett folyamatos vérvizsgálatok egyelőre nem mutatták ki, hogy a járvány oda is átterjedt volna.

Forrásaink szerint ezen mindenki erőn felül dolgozik, de nem csak azért erőn felül, mert kivételes járvány helyzetben vagyunk, hanem azért is, mert az elmúlt évek lemorzsolódásai miatt a védekezéshez elég kevés a humán erőforrás. A szakemberek szerint a hadsereg, a rendőrség és a katasztrófavédelem széleskörű bevonása elengedhetetlen.

Mintha egy olyan Covid lenne, amitől mindenki rettegett

A nagy koronavírus-járvány elején a két legtöbbet emlegetett mutató a mortalitás és az elemi reprodukciós ráta (R0) volt. E két érték alapján lehet megbecsülni, mekkora pusztítást végezhet egy járvány (előbbi azt mutatja meg, hogy a fertőzöttek hány százaléka hal bele a betegségbe, míg utóbbi, hogy egy fertőzött hány másik egyednek adja tovább a betegséget, azaz mennyire gyorsan terjed a kór).

A Covid kitörésekor a legrosszabb szcenárió az volt, hogy a vírus elődjének tekintett SARS Cov-1-hez hasonló 10 százalék körüli halálozáshoz egy sokkal magasabb R0 társul, azaz egy nagyon halálos kór gyorsan kezd el terjedni. A reprodukciós ráta szempontjából akkor a kanyarót hozták fel vészforgatókönyvnek, ennek a reprodukciós rátája ugyanis meghaladja a tízet is. Végül kiderült, hogy a Covidnál szerencsére mind a két mutató alacsonyabb, mint amitől rettegtünk. A halálozás 1 százalék körüli, míg az R0-át a különböző becslések 2 és 3 közé teszik, ami egyáltalán nem alacsony, de számos betegségnél sokkal magasabb ez a szám.

A ragadós száj- és körömfájás jellemzői azonban valószínűleg közelebb vannak a Covid vészforgatókönyvhöz, még úgy is, hogy a telepeken élő állatok között sokkal kevesebb a kapcsolat, mint az embereknél, így elvileg könnyebb lenne megállítani a terjedést.

De sajnos nem könnyebb.

Kevésbé ismert, de az rszfk mortalitása nem kifejezetten magas, azaz a felnőtt fertőzött állomány nagy része túléli a kórt, 1-5 százalékuk pusztul el, a fiatalabb egyedeknél viszont a szövődmények miatt az esetek ötöde is halálos lehet. A betegség lefolyása komoly szenvedéssel jár és maradandó károsodásokat okozhat. A test különböző pontjain megjelenő elfekélyesedő hólyagok alapból fájdalmasak, de a szájban keletkező hólyagoktól az állatok táplálkozni sem tudnak rendesen, a paták elváltozása pedig tartós mozgási problémákhoz vezethet. Emellett a szarvasmarháknál a tejtermelés csökkenése is tartós lehet.

Az állatokat így eleve a szenvedéseik csökkentése érdekében is le kell ölni, de nem ez az egyetlen oka annak, hogy a fertőzött egyedeket elpusztítják. Az Állatorvosi Kamara hivatalos lapjában a betegségről azt írta, hogy

a vírus szerves anyagban, nedves és hűvös környezetben hosszabb ideig fertőzőképes marad. Trágyában hetekig, fagyasztott húskészítményben, tejporban hónapokig, levált szaruban pedig évekig is túlél.

Emellett a felgyógyult állatok hosszú ideig, jellemzően hetekig, de egyes fajok akár évekig is hordozhatják a vírust, és így fertőzhetnek is. Méghozzá könnyedén, és nagyon sok más állatot.

Az igazán nagy probléma ugyanis az rszkf-fel az, hogy brutálisan könnyen és gyorsan terjed. Nem véletlen, hogy

ez a betegség az állatorvosi járványtan állatorvosi lova,

az egyetemi kurzusokon is legtöbbször ezzel szokták szemléltetni, hogyan zajlik le egy pandémia. Az Állatorvosi Kamara szerint a kór

terjedhet a betegség lappangási stádiumában lévő vagy átvészelt vírushordozó állatokkal, az ilyen állatokból származó nyers hússal, egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, tejjel), fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával, de szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek), fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok, és az ember is.

Ez az, ami miatt az rszkf jobban hasonlít a Covid vészforgatókönyvére, mint magára a koronavírus-járványra. Az R0 érték a szarvasmarhák esetében is kifejezetten magas, 2 és 6 közötti, a sertéseknél azonban ennél is sokkal nagyobb, akár 30-40 is lehet. Ezért retteg most mindenki attól, hogy a kórokozó a sertésekben is megjelenik, vagy ne adj isten kikerül a vadállományba, ahol a vaddisznók hordhatják villámgyorsan szét.

Mit jelent majd a teljes kártalanítás?

Ha megpróbálunk előrébb nézni, akkor gazdasági szempontból a hús- és tejpiacon ugyanaz az alapprobléma bontakozik ki:

1. Bár a kormány hangsúlyozza, hogy a mentesítés teljes kártalanítás mellett folyik, ez első olvasatban nem terjed ki a rengeteg egyéb plusz piaci költségre, a gyakoribb munkaruha cseréktől és takarítás- fertőtlenítéstől kezdve az egész járvánnyal kapcsolatos hatósági ügyintézéshez szükséges adminisztratív plusz munkákig.
2. A járvány miatt számos országba leállt az export, nem veszik át a tejet, a tejterméket és a húst, az árut tárolni kell, ez pedig óriási költség, és a raktárak már csaknem tele vannak. Ha nem oldódik a kereskedelmi gát, akkor nem lesz hova tenni az árut.

Természetesen nem a fertőzött telepekről származó húsról és tejről van szó, hiszen onnan a szabályok szerint nem kerülhet áru az ellátási láncba, ezeket teljesen fel kell számolni. Az úgynevezett megfigyelési körzetben lévő, de nem fertőzött telepekről ugyan már lehet húst és tejet is piacra dobni, de exportálni nem, illetve csak a kijelölt feldolgozóüzemekbe lehet vinni, és a terméken végül jelölni kell, hogy ilyen területről származik.

A védekezés járulékos költségei és a kereskedelmi problémák azonban országosak,

azok sajnos még akkor sem korlátozódnak az ország északnyugati részére, ha ott izolálták a járványt. A NÉBIH honlapján cikkünk írásakor elérhető adat szerint a négy fertőzött telepen kívül további 969-et vizsgáltak meg (és vélhetően rendszeresen vizsgálnak is), és a fokozott védelmi intézkedések többé-kevésbé mindenkit érintenek. Ám ennél sokkal nagyobb baj, hogy számos nem uniós ország alapból nem vesz át egyetlen magyarországi szállítmányt sem, sőt még uniós országok is elállnak a kereskedéstől, az egységes piac ellenére is.

Ezért hiába „csak” négy telepen van járvány, annak káros piaci hatásait a többi szereplő is megszenvedheti.

A tejpiacon az első félévre egyébként is jellemző bő kínálat van, ezt súlyosbítja most az, hogy nehézkes a nyerstej kivitelünk több célpiac felé. Eddig Románia, Bulgária és Koszovó kapcsán volt gondunk a nyerstej kivitellel, a teljes exportunk napi 40 kamionnyi, tehát életbevágó, hogy ez az áru kijusson a célállomásokra

– mondja Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Bár a hazai tejfeldolgozók igyekeznek minél több tejet felvásárolni, hogy az exportra szánt készleteket ne kelljen kiönteni, és már azon is gondolkodnak, hogy külső partnerekkel bérbe végeztetik el a porítást vagy a pasztőrözést, a fő probléma az, hogy

nem csak a nyers tejet, de még a feldolgozott tejterméket sem lehet az exporttól elzárkózó országokba kivinni.

Az eladhatatlan készletek finanszírozása jelentős pénzügyi és raktározási problémákat okoz

– mondja Harcz Zoltán.

Egyelőre senki sem előtt világosan tiszta, hogy a járvány miatt milyen kárenyhítési program lesz, azaz mely szereplők kaphatnak majd és mennyi állami forrást, mely költségelemek után. Ez pedig üzletileg elég nagy bizonytalanságban tartja mindkét piacot.

Nem véletlen, hogy a kisbajcsi telepet fenntartó cég a dolgozóinak felét tervezte elbocsátani március végén.

Megkértük az Agrárminisztériumot, adjon aktuális helyzetképet arról, hogy a magyar szarvasmarha állománynak eddig mekkora része esett áldozatul a járványnak, mekkorára becsülik most a gazdák kárát összesen, mennyi export ragadt benn az országban és mikorra várható a kártalanítási-kárenyhítési alap felállítása, illetve milyen költségeket vesznek majd figyelembe ennek tervezésénél, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.

A KSH adatai szerint 2024 végén 860 ezres volt a magyar szarvasmarha populáció, a Nébih-től pedig azt lehet tudni, hogy Kisbajcson 1400, Levélen 2300, a darnózseli telepen 1000, Dunakilitin pedig 2500 marhát kellett eddig leölni.

A hús- és tejpiacon a helyzetet súlyosbítja, hogy a kormány épp a járvány kitörése után nem sokkal vezette be a kiskereskedelmi árrésstoppot, amire a nagy boltláncok részben úgy reagáltak, hogy azonnali árengedményt kértek az élelmiszeripari feldolgozóktól. Az élelmiszeripar így kettős nyomás alá került,

a boltok épp akkor kérnek árcsökkentést, amikor a járvány miatt a tenyésztői oldalon a költségek megnőttek.

A beragadt export miatt elvileg túlkínálat is kialakulhatna a hazai piacon, ami tankönyv szerint alacsonyabb árakat eredményezne, a járvány azonban felülírja mindezt, hiszen a termelők egyelőre megpróbálnak raktározni és kivárni, mert úgy gondolják, hogy nem mehetnek lejjebb az átvételi árakkal. Amennyiben a megnőtt költségeket az állam nem vállalja át, akkor a járvány elmúltával megpróbálhatják áthárítani a költségeket, és ekkor a feszültség a kétirányú nyomás miatt igen nagy lesz.

Kommunikációs és egyéb hibák

A járvány könnyű terjedése miatt már el kellett halasztani az ország egyik legkedveltebb teljesítménytúráját, a Gerecse 50-et, egyes telepekre pedig lényegében beköltöztek az alkalmazottak. Ugyancsak a könnyű és gyors terjedés miatt lenne nagy szükség a szaktárca által beígért, de egyelőre elég korlátozottan működő közúti fertőtlenítésekre is. Az ötvenes-hatvanas években, amikor általánosak voltak a hasonló kitörések, előfordult, hogy települési zárlatot is elrendeltek. A járványt egyébként akkoriban még így sem sikerült mindig megállítani: egy korabeli adat szerint 1911-ben például a 2,2 milliós szarvasmarha-állományból 1,7 millió állat betegedett meg.

Sok bírálat éri a kormányzatot és a hatóságokat az eddigi intézkedések, különösen a leölt állatok elszállítása és elhantolása miatt. Ezek során ugyanis fokozottan nagy a fertőzésveszély, és sok esetben úgy tűnt, hogy nem tettek meg mindent ennek megelőzése érdekében. Nem erősíti a szakszerű eljárásról alkotott képet az sem, hogy a harmadik és negyedik fertőzött telep légvonalban mindössze 12 illetve 20 kilométerre van attól a Csemeztanyától, ahova a második fertőzött telep leölt állatait temették, és ahonnan pár nappal később ijesztő felvételek kerültek ki.

A szállítási útvonaltól ráadásul még kisebb a távolság, a telep és a dögkút környékén pedig a Partizán hétfőn adásba került videójának forgatásakor nemcsak fertőtlenítő kapukat nem látott, de még a kisebb védelmet jelentő fertőtlenítő szőnyegek sem voltak megfelelő állapotban. 

Az agrártárca egyébként uniós forrásból tavaly ősszel 150 milliárd forint keretösszegű támogatási programot indított az állattartó telepek fejlesztésére, és ebben „lehetőség nyílik a telepek járványvédelmi fejlesztéseinek dotációjára is”. Egy-egy állattartó telep akár 5 milliárd forint támogatásra is pályázhatott, csakhogy iparági forrásaink szerint a program nem haladt a tervezett ütemben, és amikor kitört a járvány, ezt fel is rótták a programgazdának. A minisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a keretösszegből hány telep jutott és mennyi pénzhez.

Feldman Zsolt államtitkárt mindenesetre március 31-ei hatállyal felmentették posztjáról, a Szabad Európa értesülései szerint épp a pénzek lassú áramlása miatt. 

Lapunknak több szakember elég éles kritikát fogalmazott meg a kommunikációról is. Úgy vélték, hogy

a hatóságok nem osztanak meg kellő információt az érintettekkel,

a félreinformáltság pedig konkrét gazdasági károkat is okoz. A Partizán videójában is elhangzott, hogy a kormányzat bejelentett olyan intézkedéseket, amelyek később nem valósultak meg, ez pedig a környező országokban is bizalmatlansághoz és további szigorításokhoz vezetett. Bizalom nélkül pedig nagyon nehéz lesz meggyőzni egy külföldi vevőket arról, hogy a magyar termékeket nyugodtan átvehetik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet állattenyésztés export hús járvány kárenyhítés kártalanítás mezőgazdaság sertés száj- és körömfájás szarvasmarha támogatás tej Olvasson tovább a kategóriában