A legyőzött, lefeküdt infláció fenyegeti újra a családokat a kormány szerint

„Az inflációt legyőztük, lefeküdt, ott is maradt” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nem egészen négy hónappal ezelőtt.

Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk! – ez pedig a miniszter hétfő reggeli posztja a közösségi oldalán, amely talán nem független attól, hogy kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzéteszi a januári inflációs adatokat.

Számokban: decemberben 4,6 százalékos volt az infláció, ami 2024 legmagasabb havi értéke. Az Európai Unióban csak Romániában és Lengyelországban volt magasabb a pénzromlás mértéke, és nem lenne meglepő, ha a januári adattal az élre törne Magyarország.

Előzmények: 2021 ősze és 2023 nyara között közel két évig volt érvényben árstop nyolc alapvető élelmiszerre. Több árucikk esetében mennyiségi korlátozást kellett bevezetnie az üzleteknek, illetve jellemző volt az áruhiány, például csirkemellből. A hatósági ár okozta bevételkiesés a főként magyar tulajdonú, kis forgalmú üzleteket érintette a legérzékenyebben.

2022. december 6-áig az üzemanyagokra is 480 forintos hatósági kiskereskedelmi ár volt érvényben, amelyet ekkor az egyre súlyosabb üzemanyaghiány miatt kellett megszüntetni.

Igen, de: a 2023 eleji drasztikus élelmiszerár-emelkedés okai között az ársapkákat is említette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusig még hivatalban lévő elnöke, Matolcsy György. Azt mondta, az élelmiszeripari ársapkák az inflációt 3-4 százalékkal mesterségesen és feleslegesen feltornázták úgy, hogy a helyettesítő termékeknél jelentős áremelkedés történt.

Miklós László mérnök-közgazdász szerint azonban inkább a kiskereskedelmi adó, a pótadó és a forintgyengülés miatt drágultak az élelmiszerek az uniós országokét meghaladó mértékben, nem az ársapka volt a hibás.

Felülnézet: ahogy nemrég megírtuk, számos korábban ársapkás termék sokat drágult az utóbbi egy évben, de ennek részben az az oka, hogy ezeket tavaly az első félév végéig kötelező akciózás keretében kellett adni. Vagyis az éves bázis még mindig nem a szabadpiaci viszonyokat tükrözi.

Korábbi cikkeink szerint a tej, a sertéscomb és a csirkemell árrése nem tért még vissza az árstop előtti szintre, azaz nem a boltok túlzott nyereségvágya az áremelkedés oka.
Ma a 95-ös benzin átlagára 630 forint körül alakul, szemfülesnek kell lenni, ha 610 forintos literár alatt szeretnénk tankolni.

Reakció: a Nagy Márton által már korábban is megszólított kiskereskedelmi láncok^*a közülük a multikat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség reményüket fejezték ki, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az infláció elleni harcban.

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint az üzemanyagoknál nem indokolt az újabb árstop, mert ezek nem drágábbak itthon, mint a környező országokban, árukat a kőolaj és a forint árfolyamának változása mozgatja.

Tágabb kontextus: a magas üzemanyagárakat valóban nem lehet elkerülni jelenleg határon túli tankolással sem. Szerbiában 180 dináros (622 forintos) literár alatt már nem lehet benzint kapni, és Horvátországban is 1,5 euró az alsó határ. (Frissítés 02.11.: a minisztérium hétfő későn délután elárulta, hogy Nagy Márton csak az élelmiszerek esetleges árstopjára célzott, az üzemanyagéra nem.)

Horvátországban már hetven élelmiszerre terjed ki az árstop. Köztük van például a túró, az ecet, a tea, a kávé és a fagyasztott hekk.

Mi következik? Nem biztos, hogy tényleg jönnek a kétes megítélésű ársapkák, a kormány már korábban is próbálta szóbeli megfeddéssel a szerinte helyes irányba terelni a piaci szereplőket.

Ha mégis árstopokat vezet be, az minden bizonnyal eltérő lesz a korábbiaktól. Tavaly például a korábban árstopposnak számító kristálycukor vagy burgonya ára csökkent a KSH szerint, és a sertéscombé sem emelkedett drasztikus mértékben.
Ahogy a G7 fogyasztói kosarából is kiderült, a tej, a tojás és a liszt ára azonban nagy mértékben növekedett, a napraforgó-étolajnál pedig sokkal nagyobb áremelkedést tapasztaltunk, mint amekkorát a KSH mért.