(A szerző a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A Fővárosi Közgyűlés tavaly novemberben elfogadta a parkolási rendeletének módosítását. Az új szabályozás számos előremutató elemet tartalmaz, azonban összességében a halogatás jellemzi.

A módosítás szerint a nem helyben lakók óradíjai 33-50 százalékkal nőnek (az A zónában 600-ról 800 forintra, a B-ben 450-ről 600-ra, a C-ben 300-ról 400, a D-ben pedig 200-ról 300-ra) – de csak 2026 júliusától.

A BKK-bérlettel rendelkezők 2026 közepe után is a mai áron parkolhatnak. Az őrzött P+R parkolókat pedig napi 150 forintért használhatják a jelenlegi 225 forint helyett, BKK-bérlet nélkül viszont napi 450 forintra nő a díj.

A 2000 kilogrammnál nagyobb saját tömegű autók parkolási díja az ennél kisebb autók óradíjának kétszerese lesz, de csak 2027-től. Megszűnik a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása, de szintén csak 2027-től. Az elektromos közösségi autók ugyanakkor továbbra is ingyen parkolhatnak. A közösségi autók havi parkolási általánydíja viszont 22 ezerről 30 ezer forintra nő, mégpedig már 2025 elejétől, és szintén ettől az időponttól kezdve a közösségi autók a kizárólagos lakossági parkolóhelyeket is használhatják.

2026 júliusától jön az elektronikus parkolási rendszer (alapvetően a BudapestGo alkalmazással vagy egyéb mobiltelefonos alkalmazással lehet majd a parkolásért fizetni, és a parkolóautomaták ezzel egyidejűleg megszűnnek). Addig a Fővárosi Önkormányzat se parkoló-automatát, se okostelefont nem igénylő fizetési lehetőséget is kidolgoz.

Mire lesz jó az új szabályozás?

A parkolási díjak emelése örvendetes, hiszen csökkenti a parkolási igényt és így a zsúfoltságot, de a könnyebb parkolás és zöldebb város érdekében jóval nagyobb emelés lenne szükséges, és nem másfél, illetve két év múlva, hanem azonnal. Az alábbi ábra a parkolási óradíjnak (a két belső övezet díjának átlaga), az inflációnak és az átlagkeresetnek az alakulását mutatja 1996-hoz viszonyítva (akkor vezették be a széleskörű parkolási díjakat Budapesten, előtte csak nagyon korlátozott területen volt fizetős a parkolás). A közel 30 év alatt a fogyasztói árak az ötszörösükre, a bérek a 13-szorosukra, a parkolási díjak azonban mindössze két és félszeresükre emelkedtek. Azaz a parkolás mai árának csak körülbelül ötödannyi a visszatartó ereje, mint 1996-ban volt.

Ennek ellenére a parkolási reform csak 2026 közepén emeli a díjakat, mégpedig az elmaradáshoz képest minimális mértékben, és még ezt is elengedi azoknak, akik BKK-bérlettel rendelkeznek. Mivel várhatóan mind az infláció, mind a keresetek tovább nőnek az elkövetkező időszakban,

a parkolási díj még inkább a nevetséges kategóriába kerül, vagyis nagyon kicsi lesz a visszatartó hatása.

Bár érdekes kezdeményezés a BKK-bérlettel rendelkezők kedvezménye, mindent összevetve feltehetően inkább tovább ront a helyzeten. A rendszeres autóhasználók egy részének eleve van bérlete, így rájuk semmilyen formában nem fog hatni a kedvezmény. Kérdés az is, hogy mi lesz a 65 év felettiekkel, akiknek ingyenes a BKK használata – feltehetően nekik alapból is jár majd a kedvezmény.

Így a kedvezmény csak azokra lesz hatással, akiknek korábban nem volt bérletük és 65 év alattiak, de közülük csak azoknak fogja megérni, akik legalább havi 30-40 órát parkolnak a legbelső fizetős övezetben. Mivel az átlagos autós Budapesten csak legfeljebb havi 5-6 órányi parkolási díjat fizet (25 milliárdos parkolási bevétellel és 700 ezer autóval számolva), a legalább havi 40 órát parkolók száma legfeljebb néhány 10 ezer lehet, és feltehetően nagy részüknek a cégük fizeti a parkolást.

Persze a változtatásnak így is lesz némi előnye, hiszen a kedvezmény kihasználása érdekében bérletet vásárló autósok néhány alkalommal leteszik majd az autót, és a BKK-nak is lesz pár száz millió forint többletbevétele, de a kedvezmény az eredményhez képest túl sokba kerül, hiszen csak a kerületek összesen mintegy 2-4 milliárd forint bevételkieséssel számolhatnak. Továbbá az intézkedés jelentősen ösztönzi az autóhasználatot azok körében, akiknek egyébként is lenne bérletük.

Közösségi kedvezmények

Az átlagos autónál több helyet foglaló és városi környezetben jóval veszélyesebb, 2 tonnánál nehezebb autók kétszeres díja jó irány, és egy tavalyi online felmérés szerint a budapestiek nagy többsége is egyetért vele. Ugyanakkor mivel a normál díj csak minimális mértékben emelkedik, az átlagbérhez képest még a kétszeres díj is jóval kisebb lesz, mint a normál díj volt 1997-ban vagy 2010-ben. Továbbá erre a díjemelésre is azonnal és nem csak 2027-ben lenne szükség.

Ahogy egyre több zöld rendszámú autót használnak Budapesten, egyre fenntarthatatlanabb ezek ingyenes parkolása. Ezért nagyon előremutató lépés, hogy legalább 2027-től megszűnik ez a kedvezmény.

A parkolási díjak előirányzott emelésénél sokkal jelentősebb változást hoz a parkolóórás fizetés megszüntetése 2026 közepétől. Amellett, hogy a BudapestGo alkalmazáson keresztül történő fizetés milliárdos bevételhez juttathatja a fővárost, az elektronikus parkolási rendszer sokkal kifizetődőbbé teszi a fizetős övezetek kiterjesztését a kisebb forgalmú területekre, ahol ma a legfőbb akadály, hogy a várható bevételekhez képest nagyon sokba kerül a parkolóórák kialakítása és üzemeltetése. Amint pedig Bécs példája mutatja, a fizetős övezetek kiterjesztése jelentősen csökkenteni tudja a városi autóforgalmat. Persze az elektronikus parkolási rendszer csak megkönnyíti a kiterjesztést, ahhoz még a Fővárosi Közgyűlés újabb döntése is kell.  

A kizárólagos parkolóhelyek korábban óriási korlátozást jelentettek a közösségi autók számára, mivel azok még a korlátozással nem érintett nappali időszakban sem használhatták azokat, hiszen egy közösségi autó esetében nem lehet tudni, hogy mikor használják azokat újra. Ezért a közösségi autók parkolásának engedélyezése a kizárólagos lakossági parkolóhelyeken nagyon fontos lépés a közösségi autóhasználat elősegítése érdekében. Ugyanakkor ezzel ellentétes hatása lesz a közösségi autók havi parkolási átalánydíja emelésének, ami különösen visszás annak ismeretében, hogy az órás parkolási díjak még hosszú ideig nem emelkednek.

Mindent összevetve,

a fővárosi parkolási reform rendkívül bátortalan, és így a következő 4-5 évben várhatóan tovább romlik a parkolási helyzet Budapesten, és nőnek a közlekedési dugók.

Ezt vetítik előre a friss adatok is: 2024-ben töretlenül folytatódott az autók számának növekedése, így országosan immár a 2006. évi 2,9 millióról mára 4,3 millióra nőtt. Az Inrix 2024. évi Forgalmi Eredménytáblája szerint pedig Budapest tavaly a dugók tekintetében a világ több mint 900 vizsgált városa közül a 43. legrosszabb helyet foglalta el. Ráadásul itt 2024-ben az autósok 17 százalékkal több időt töltöttek dugóban, mint egy évvel korábban.

Ezeket a káros folyamatokat lehetetlen kezelni infrastrukturális fejlesztésekkel. Az egyetlen megoldás a közgazdasági eszközök használata, vagyis a parkolási díjak jelentős emelése és a díjfizetés kiterjesztése a főváros egész területére, amint azt Bécsben és Bukarestben tették.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdos hasznot hozna Budapesten a parkolási díjak emeléseSzázmilliárdokban mérhető a dugók által okozott veszteség, aminek jelentős része elkerülhető lenne a csúcsidei forgalom 10 százalékos csökkentésével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA parkolási bevétel felét a rendszer üzemeltetése viszi el BudapestenA jövőre eltűnő parkolóautomatákon és az állami mobilfizetés lecserélésével is milliárdos összeget lehet lefaragni a fővárosi parkolási rendszer költségeiből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA parkolás változik, de a behajtási övezet már a startnál elbukott BudapestenMiközben Európa egyre több városa küzd az autók légszennyezése ellen, nálunk a főváros ignorálja a témát, Erzsébetváros pedig egyenesen visszalép.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet autózás Bécs Budapest Bukarest forgalmi dugó parkolás parkoló Olvasson tovább a kategóriában