Költeni kéne rá, hogy ne főjenek meg a diákok az iskolákban
Magyarországon is káoszt hozott a szeptemberi hőség a közoktatásban, de globálisan már évek óta sok idő esik ki a tanévből a globális felmelegedés miatt. Ehhez alkalmazkodni kellene, ami nem lesz ingyen.
Mi történt? Felfordulást okozott a szeptemberi tanévkezdésében az augusztus vége óta tartó hőség.
Olyan meleg volt szerdán a budapesti Leövey Klára Gimnáziumban, hogy hazaküldték a diákokat, írta a Magyar Hang; több iskolában, például Budapesten, Vas és Tolna vármegyében rövidített órákat rendeltek el. Az Eduline cikke szerint voltak olyan iskolák is, ahol strandra vagy osztálykirándulásra vitték a diákokat.
Mit mondanak ők? Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn azt javasolta, hogy rövidített órák mellett hajnali szellőztetéssel próbálják enyhíteni a diákok terheit az iskolákban.
Az oktatásirányítás a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének augusztus végi kérésének eleget téve ajánlotta a rövidített órákat.
A PDSZ másik kérése az volt, hogy az államtitkárság kezdeményezze, hogy az oktatásra ugyanolyan munkabiztonsági szabályok vonatkozzanak, mint bármilyen más zárt térben végzett szellemi munkára, tehát például hogy 31 fok alatt kelljen tartani a hőmérsékletet.
Reakció: Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy egy-két éve maradt hátra az oktatási rendszernek arra, hogy alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz.
A közoktatás működésének teljes, klímaszempontú áttekintését javasolja, az iskolaépületektől a foglalkozások szervezésén át a tanév hosszáig és egy sor más dologig. Indokolt lehet például, hogy egész szeptemberben tantermen kívüli iskolai programokat szervezzenek.
Tágabb kontextus: Olaszországban augusztusban szülői egyesületek és szakszervezetek kérték a kormányt, hogy a hőség miatt októberre halassza a hivatalos évkezdést. Tavasszal például Dél-Szudánban, a Fülöp-szigeteken és Bangladesben is bezárták az iskolákat a hőség idejére.
Felülnézet: a Világbank szerdán megjelent jelentése szerint 2022 óta globálisan 400 millió diákot érintettek az extrém időjárási jelenségek miatt elrendelt iskolabezárások.
Egyenlőtlen a klímaváltozás globális hatása az oktatásban: az alacsony jövedelmű országokban élő gyerekeknek évente átlagosan 18 tanítási nap esik ki miatta, míg a magas jövedelmű országokban csak 2,4 nap. A globális átlag 11 kiesett nap.
Mi várható? A jelentés szerint egy idén 10 éves gyerek háromszor több árvizet, ötször több aszályt és 36-szor több hőhullámot fog átélni átlagosan élete során, mint azok, akik 1970-ben voltak 10 évesek. A jelentés szerint költeni kellene arra, hogy az oktatás működőképes maradjon.
Az oktatási rendszer alkalmazkodása a beavatkozások fajtájától függően diákonként 18,5-102 dollár (6,5 ezer – 36 ezer forint) közötti összegbe kerülne a Világbank számításai szerint. Az alacsony jövedelmű országok átlagosan 51,80 dollárt költenek egy diákra évente, a magas jövedelmű országok 8400 dollárt.
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.