Évtizedek óta nem látott zuhanást hozott a japán tőzsdén a hétfő, de a nyugat-európai börzék is durva mínuszban vannak. A pánikközeli hangulatot egy japán kamatemelés és néhány gyenge amerikai adat okozta.
Mi történt? A hétfő zsinórban a harmadik kereskedési nap volt, amikor esett a japán Nikkei 225 tőzsdeindex, ráadásul ezúttal rekordközeli mértékben. A mutató összességében már 20 százalék feletti zuhanást hozott össze: ez az úgynevezett medvepiac határa.
A medvepiac arra a tőzsdei ciklusra használt kifejezés, amikor kockázatkerülőbbé válnak a befektetők. Ilyen időszakok során az árfolyamok gyakran hosszabb ideig, jelentősen esnek.
Az ázsiai tőzsdék megroppanása után Európában is rosszul indult a hét a piacokon. A nyugati tőzsdék szintén mínuszban kezdtek, és a budapesti értéktőzsdén is jelentős átfolyamesést láthatunk.
Számokban: a Nikkei 4451 ponttal zárt alacsonyabban, mint pénteken, ami a valaha mért legnagyobb csökkenés egy napon belül. Arányaiban ugyan volt már a mostani 12 százalékosnál nagyobb visszaesés is, de csak az 1987-es fekete hétfőn.
A fontosabb európai börzék mind 2 százalék feletti esésessel nyitottak, ahonnan jellemzően tovább csökkentek cikkünk megjelenéséig.
A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX 2,5 százalékos eséssel indította a napot. A fontosabb részvények mind veszítettek értékükből: az OTP közel 6, a Magyar Telekom árfolyama 3-4, a Molé 2 százalékkal járt a pénteki záróérték alatt hétfőn fél egy környékén.
Némileg gyengült a kockázatosabb devizák közé tartozó forint is, ám nem feltétlenül olyan mértékben, ahogy az egy ilyen piaci hangulatban várható lett volna. Az euró jegyzése 399 közelébe emelkedett, de onnan visszafordult.
Felülnézet: a tőzsdei pánikhangulatot alapvetően két dolog okozta. Az amerikai gazdaságról múlt hét végén megjelenő, vártnál jóval gyengébb adatok és a japán jegybank meglepő kamatemelése.
Az Egyesült Államokban júliusban nőtt a munkanélküliségi ráta, a bérek növekedése pedig lassult, ami miatt felerősödtek a félelmek, hogy a gazdaság recesszióba süllyed. Az ilyen várakozások növelik a bizonytalanságot, ami a kockázatosabb eszközök, így például a részvények árfolyamának csökkenéséhez vezet.
A japán jegybank kamatemelése azért okozott ekkora bajt a tőzsdéken, mert az elmúlt időszakban a befektetők olcsó jenhiteleket vettek fel, amiből más eszközöket, kötvényeket és részvényeket vásároltak, kihasználva a hozamkülönbségeket.
A kamatemelés után viszont ezek a befektetők elkezdték zárni pozícióikat, azaz megindult a hitelből vásárolt eszközök eladása és a hitelek visszafizetése. A tőzsdéken ez az eladási hullám vezetett a zuhanáshoz – magyarázta kérdésünkre Elek Péter független pénzügyi szakértő, aki szerint több ezermilliárd dollárnyi ilyen nyitott pozíció van*Azaz ennyi olcsó japán hitelből vásároltak egyéb eszközöket befektetők..
Mi várható? Elek Péter szerint a mostani pánikhangulat csak átmeneti, a kedélyek lecsillapodnak majd, és a fontosabb indexek szép lassan elindulnak felfelé. Különösen, ha néhány kedvező hír is érkezik.
A forint esetében ugyanakkor jóval több tényező hat a gyengülés irányába, mivel a magyar gazdaságban a külkereskedelmi adatokon kívül sok pozitív jelet nem látni. Ezek alapján ugyanakkor, ilyen piaci hangulatban a magyar fizetőeszköznek eddig is látványosan gyengülnie kellett volna, ami nem történt meg.
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.