Hírlevél feliratkozás
Bukovszki András
2024. július 20. 05:39 Pénz

Még nem győztük le az inflációt

(A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az év első felében a várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbb inflációs kép rajzolódott ki a hazai gazdaságban, aminek köszönhetően az éves pénzromlási ütem egyszer sem lépte át a jegybanki toleranciasáv 4 százalékos tetejét. A júniusi inflációs adat is pozitív meglepetést okozott a piaci szereplők számára: a 3,9 százalékos elemzői konszenzushoz képest 3,7 százalékkal emelkedtek az árak egy év leforgása alatt, míg havi összevetésben stagnálást mért a KSH.

Azonban meglehetősen korai lenne győzelmet hirdetni a gyors drágulási ütem felett. Az infláció szerkezete a közelmúltban ugyanis megváltozott (a szolgáltatások dezinflációja jóval lassabban zajlik, mint a teljes fogyasztói kosár árdinamikájának csökkenése), ami komoly fejtörést okoz a jegybankoknak, ráadásul mind a nemzetközi, mind a hazai inflációs kockázati tényezők inkább felfelé mutatnak.

A mostani kedvező inflációs trend leginkább az élelmiszerárak minimális elmozdulásának és az energiahordozóknál (háztartási energia és üzemanyagok) tapasztalt jelentős deflációnak tudható be, miközben a szolgáltatószektor esetében az átárazás mértéke jócskán meghaladta a historikus átlagot. Utóbbit nem számítva már rég a jegybanki inflációs cél alatt alakulna a hazai pénzromlási ütem mértéke, azonban a még mindig 10 százalékhoz közeli szolgáltatásinfláció továbbra is igen „ragadósnak” tűnik. Ezt csak részben magyarázzák a nagy szolgáltató vállalatok visszatekintő árazásai (az előző évi inflációhoz igazították az idei áremeléseket), ugyanis szinte a teljes szektorban tapasztalható a széles körű árnyomás.

Ennek több oka és magyarázata is van:

  • már a Covid előtt is érezhetően nagyobb volt a szolgáltatások inflációja, mint a termékeké, az olló viszont tovább nyílt az utóbbi időszakban.
  • A 2022-es inflációs sokk elsősorban a nyersanyagokat, élelmiszereket és energiahordozókat érintette, így a szolgáltatószektor pusztán csak „késve” követi le a drágulást.
  • A háztartások fogyasztásán belül egyre meghatározóbb a szolgáltatások aránya, a növekvő kereslet pedig emeli az árakat.
  • A szolgáltatószektort sokkal jobban érinti a munkaerőköltség emelkedése, amit azonnal át is hárít a fogyasztókra.

Az infláció szerkezetének megváltozása meg is látszik az inflációs alapfolyamatokat jól megragadó maginfláció alakulásán. Ellentétben a fő inflációs mutatóval, a maginfláció még nem esett 4 százalék alá, sőt júniusban még emelkedni is kezdett.

Ráadásul, ha az utolsó három hónap maginflációjából számított évesített értéket nézzük, akkor azt látjuk, hogy az árszínvonal emelkedése nagyjából a kétszerese a jegybanki célnak, így ezt még nehezen nevezhetjük árstabilitásnak. Látva az inflációs alapfolyamatokat, valószínűleg ez tendencia a közeljövőben is folytatódni fog. Miközben a fogyasztói árindex továbbra is a jegybanki toleranciasáv teteje közelében fog alakulni (bár év utolsó hónapjaiban rövid ideig – főleg a bázishatás miatt – akár az 5 százalékot is megközelítheti), addig a maginfláció fokozatosan feljebb kúszhat.

Összességében tehát a most tapasztalt dezinfláció leginkább a maginfláción kívüli tételeknek köszönhető, amikre nincs ráhatása a monetáris politikának, de ezen felül is akadnak olyan kockázati faktorok, amelyek emelhetik az inflációt.

Hazai tényezők:

  • A fogyasztás az év első felében még nem indult be teljes mértékben, annak ellenére sem, hogy a munkaerőpiac továbbra is meglehetősen feszes, míg a reálbér-dinamika a két számjegyű tartomány közelében mozgott. A fogyasztásban tapasztalt óvatossági motívumok fokozatos oldódása, valamint a fogyasztói bizalom további lassú visszaépülése a közeljövőben fokozhatja a vállalatok átárazási képességét.
  • A nyári adóemelések árfelhajtó hatása is minden bizonnyal előbb-utóbb érvényesülni fog.

Külső faktorok:

  • Hosszú ideje nincs érdemi változás sem a közel-keleti konfliktus, sem az ukrajnai háború fejleményeiben. Ugyanakkor mindkét esetben bármelyik pillanatban eszkalálódhat a helyzet, ami az energiahordozók áremelkedésén és a piaci turbulenciák negatív hatásán keresztül bizonyosan magasabb inflációt eredményezne.
  • A novemberi amerikai elnökválasztásig még nagyon sok minden történhet, de a mértékadó közvélemény-kutató cégek felmérései, valamint az azokból származtatott statisztikai modellek többsége egy újabb Trump-elnökséget prognosztizál. A republikánus elnökjelölt adó-és gazdaságpolitikája pedig nem tartogat nagy meglepetéseket, a gazdaság felpörgetése mellett protekcionista gazdaságpolitikai irány várható. Az élénkítés, valamint a kereskedelmi kapcsolatok aláásása pedig egyértelműen inflatorikus hatású.

Hiába tehát az elsőre kedvezőnek tűnő inflációs kép, ha a számok mögé nézünk, illetve azonosítjuk a kockázatokat, akkor jobban érhetővé válik, miért ilyen óvatos a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentésekkel, ugyanis az infláció alakulása még tartogathat negatív meglepetéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegint káosz van a konténerszállításban, és ez megint meglökheti az inflációtAz okok eltérőek, mint a koronavírus-járvány után, de a következmények hasonlóak lehetnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan birkózott meg az ukrajnai háború gazdasági sokkjával Közép-Európa?Nyolc ország harminc kutatója fogott össze, hogy elemezze az orosz-ukrán háború gazdasági következményeit a régiónkban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMásfél éve nem láttunk ilyet az építőiparbanHajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakásokNagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz drágulás fogyasztás infláció reálbérek szolgáltatások Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2024. október 21. 15:53 Pénz

Ki törhet be a két óriás mellé az elhízás elleni készítmények piacára?

Az Eli Lilly és a Novo Nordisk pozíciója aligha van veszélyben, az utánuk következő helyezések sorsa az évtized második felében dőlhet el.

Váczi István
2024. október 18. 15:16 Pénz

Újabb álomhatárt tört át az arany, örülhet a nemrég bevásárló magyar jegybank

Idén már több mint 31 százalékkal drágult a nemesfém, és könnyen lehet, hogy még nincs vége az emelkedésnek.

Stubnya Bence
2024. október 17. 14:09 Közélet, Pénz

Nem lesz olcsóbb a repülés a reptéri adó eltörlésétől

Környezetvédelmi lett az extraprofitként indult adó 2022-ben, jövőre viszont kivezetik az egészet. Leginkább a diszkont légitársaságok járhatnak ezzel jól.

Fontos

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2024. október 21. 05:40 Élet, Vállalat

Miért nem kerülnek utcára azok a magyar dolgozók, akiknek a munkáját átveszik a robotok?

Csökken a munkaerőhiány, de még mindig megvédi a dolgozókat az elbocsátástól. Sok cég akkor sem épít le, ha automatizál vagy romlanak a kilátásai.

Vermes Nikolett
2024. október 20. 05:27 Élet, Vállalat

A magyar piactér, amely nem akar versenyezni a Temuval, mégis sikeres

A Meska kézműves-design online piactér is érzi az óriások nyomását, de az alapító bízik abban, hogy az egyedi termékekre megmarad a kereslet.

Holtzer Péter
2024. október 19. 06:04 Podcast

Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba

Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.