Furcsa módszert vetett fel Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a közszférában dolgozók béremelésére a Magyar Időknek adott interjújában. Elképzelése szerint a közalkalmazottak egy újabb utalványrendszer keretein belül kapnák meg fizetésemelésük egy részét, amit csak egészségügyi, oktatási-képzési, illetve bizonyos egyéb szolgáltatásokra és megtakarításokra fordíthatnának. Az állami munkahelyen elérhető keresetek valóban drámaian alacsonyak, azonban kérdéses, hogy az új utalványok mennyire segítenének a helyzeten.

Az elgondolás kísértetiesen hasonlít a már régóta működő cafeteria-ra. A cégek és közintézmények is évek óta adhatnak az összes fentebb megnevezett céllal kapcsolatban (és azokon túl is) béren kívüli juttatást a foglalkoztatottaiknak, azonban van egy óriási és nagyon fontos különbség a jelenleg is funkcionáló és a közszféra számára felvázolt rendszerek között:

a közalkalmazotti utalványok elfogadóhelyeit az állam válogatná meg.

Az újfajta juttatások terhére ugyanis csak bejegyzett és minősített, többnyire állami vagy önkormányzati szervezetek szolgáltatásait lehetne igénybe venni. Hogy ez mennyire lesz vonzó lehetőség a közalkalmazottaknak, erősen kétséges, ha figyelembe vesszük például, hogy egészségügyi problémák esetén már egyre szélesebb rétegek, akár erejükön felül is a magánintézményeket igyekeznek igénybe venni, távol tartva magukat a közszolgáltatóktól. Ráadásul a tapasztalatok szerint a munkavállalók számára rendkívül fontos szempont a béren kívüli juttatások széles körű felhasználhatósága és rövid távú elérhetősége.

A korlátozott felhasználási lehetőség előnye abban rejlik Domokos szerint, hogy a közalkalmazotti utalvány egyrészt valamelyest mentesítené az államkasszát az egészségügyi és oktatási kiadások alól, másrészt pedig rendszeres megrendeléseket hozhatna az állami és önkormányzati cégeknek. 

Tehát az állam olyan pénzt adna ki bérkiegészítés címén a munkavállalónak, amit különben a költségvetés állna a társadalombiztosítás útján, amikor állami vagy önkormányzati intézmények szolgáltatásait veszik igénybe.

Az utalványok használata elektronikus módon történne, ami számlaadásra kényszeríti az elfogadókat, ezért további hozadéka lenne a magánegészségügyi és -oktatási piacok kifehéredése az ÁSZ elnökének érvelése szerint. A szolgáltatók azonban a már évek óta bevezetett, szintén elektronikus egészségpénztári és SZÉP-kártyákkal való fizetéskor is kénytelenek nyugtát adni, és vélhetően a fekete működés nem is igazán az állami és önkormányzati cégekre jellemző.

A rendszer a munkavállalók számára azt az előnyt tartogatná az interjú szerint, hogy a bejegyzett elfogadóhelyek között verseny alakulna ki, ami valószínűleg javít az általuk nyújtott szolgáltatás színvonalán. És ugyan nincs róla szó Domokos nyilatkozatában, de kézenfekvő lehet az erőforráshiányos és amúgy is túlterhelt közszféra helyett az államnak kedves magánszolgáltatók felé terelni ezt a keresletet. Így az elképzelés, ha burkoltan is, de lehetőséget nyújthat a lezüllesztett közszolgáltatások baráti magánszolgáltatókon keresztül történő részleges helyettesítésére.

Hasonló törekvés bontakozott ki nemrég Olaszországban is, igaz, ott egy alternatív fizetőeszköz bevezetése a cél az euró mellett. Az állam részben minikötvényekkel fizetné ki a neki beszállított áruk és szolgáltatások ellenértékét és a közalkalmazottak bérét is, amelyeket az adófizetés mellett elsősorban a köztulajdonban álló cégeknél vásárlásra is lehetne használni. Ha pedig kialakul a kötvények másodpiaca, akkor azok gyakorlatilag valóban párhuzamos fizetőeszközzé válnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet béremelés cafeteria közalkalmazott közszféra Olvasson tovább a kategóriában