Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. május 22. 17:05 Közélet, Világ

Gyanús pénzszóró trükkel zúzná szét az eurozónát az olasz operettkoalíció

Sokáig nem volt teljesen biztos, hogy le tud paktálni egymással a populista 5 Csillag Mozgalom és szélsőjobboldali populista Északi Liga, végül azonban sikerült összehozniuk egy koalíciós megállapodást. Sőt, hétfőn abban is megegyeztek, hogy egy teljesen ismeretlen ügyvéd, Giuseppe Conte legyen a miniszterelnök. Az eurózónán belül évek óta nem volt ekkora válság, és bár az Európai Központi Bank a folyamatos kötvényvásárlásokkal igyekszik minden problémát a szőnyeg alá söpörni, most előjöttek az eurózóna egyben maradásáért aggódó elemzők, akik megtalálták, mi az a dolog, ami miatt rettegni kell:

a furcsa olasz kormánykoalíció gyakorlatilag egy új pénznemet próbál bevezetni az euró mellett, a mini-BoT-nak nevezett minikötvényeket.

A két kormányra készülő pártot rengeteg dolog választja el egymástól – az egyik a decentralizált demokráciában hisz, a másik vezetője egyszerre rajongója Trumpnak, Putyinnak és Orbánnak -, két dolog viszont egyértelműen összeköti őket: a vonzalom a populista gazdaságpolitika iránt, illetve a viszolygás az eurótól és az Európai Unió vezetőitől. Ebbe az alapállásba bele van kódolva, hogy ha sikerül közös programot alkotniuk, akkor abból hatalmas konfliktus lesz az európai partnerekkel. (Akik egyébként korábban sem riadtak vissza attól, hogy keményen beleszóljanak az olaszok belügyeibe: Silvio Berlusconi nem alaptalanul vádolta Angela Merkelt és Nicolas Sarkozyt, amikor 2011 novemberében le kellett mondania a miniszterelnökségről, a német és a francia vezető keze tényleg benne volt a távozásában.)

Mivel az 5 Csillag az alapjövedelem bevezetésével hálálná meg a rá szavazó elszegényedett dél-olaszok szavazatait, az Északi Liga pedig adócsökkentéseket akar, és ha nem akarnak kilépni az eurózónából, akkor be kell tartani a szigorú költségvetési szabályokat is, valamit ki kellett találni, hogy kiszabaduljanak a pénzügyi kényszerzubbonyból. Erre a problémára nyújtana megoldást a két párt által kötött koalíciós szerződés (pdf) alapján a minikötvény, amiből az Északi Liga szerint 70-100 milliárd eurónyit kellene kibocsátani, hogy az végre beindítsa az évtizedek óta stagnáló olasz gazdaságot.

A mini-BoT neve az olasz belföldi megtakarítók körében nagyon népszerű államkötvény nevéből, azaz a Buoni Ordinari del Tesoro elnevezéséből következik, és az az elképzelés, hogy az olasz kormány ezekkel fizetné ki egyes tartozásait. Alacsony, 1-500 euró közötti címletekben bocsátanák ki őket (ezért mini), és 25 ezer euró alatti kifizetéseket oldanának meg velük állami beszállítók, közalkalmazottak és bárki más felé, akikkel dolga van az államnak. Ugyan alapvetően egy hitelviszonyt (tartozást) megtestesítő értékpapírról van szó, sem hozama, sem futamideje nem lenne a minikötvényeknek. Viszont lehetne velük adót fizetni, sőt, akár az állami olajcég kútjainál benzint vásárolni, vonatjegyet venni, és még az sem kizárt, hogy másodpiaci forgalomba kerüljenek, és gyakorlatilag párhuzamos fizetőeszközként fizessenek velük árukért és szolgáltatásokért.

Ez ugyan nagyon erősen emlékeztet arra, amit a köznyelvben pénzen értünk, de az olasz populisták szerint szó sincs ilyesmiről. Nem is lehet, mert az eurózónán belül kizárólag az Európai Központi Bank jogosult pénzt kibocsátani. Az Északi Liga és az 5 Csillag azt is jelezték, hogy bár ezt még nem tisztázták teljes mértékben, alapvetően úgy becsülik, hogy a minikötvények nem növelnék tovább az olasz államadósságot. Ez nem is lenne jó, mert az már most is a GDP 130 százalékán, 2263 milliárd eurónál jár (egyébként nem csak arányában, hanem értékében is nagyobb, mint akár a német vagy a francia államadósság). Az EKB véleménye elég fontos lesz, már csak azért is, mert az utóbbi években szinte kizárólag az európai jegybank vásárolta az olasz államkötvényeket, életben tartva a gazdaságot.

Azon túl, hogy újabb konfliktusforrás lehet a többi eurózóna-taggal, még a feketegazdaságnak is nagy lökést adnának a minikötvénnyel, hiszen ezekre nem vonatkoznának a készpénznél 3000 euróban korlátozott fizetési szabályok, jóval nagyobb tranzakciókat is le lehet bonyolítani velük. Az is valószínű, írja a Financial Times szakírója, hogy a jó kapcsolati hálóval rendelkezők járnának jól vele, akik a nyugdíjasoktól felvásárolnák 20-30 százalékkal olcsóbban a minikötvényeket, hogy aztán azokat a valós értékhez közelebbi áron adják el nagy cégeknek. És a legnagyobb csavar az egészben az, hogy az állam nem is garantálhatná a minikötvények értékét, hiszen akkor nem lehetne amellett érvelni, hogy nem párhuzamos pénzt bocsát ki a kormány. Így viszont biztosan a névértéknél alacsonyabb árfolyamon kereskednének ezekkel a papírokkal.

Nem meglepő módon a befektetőknek nem tetszenek az új fejlemények. A grafikon azt mutatja, hogy az utóbbi tíz évben mennyivel volt magasabb az olasz tízéves kötvényhozam, mint az irányadónak tekintett német.

 

 

Jól látható a májusi megugrás, de az is igaz, hogy az euróválság idején látott szintektől messze voltunk, legalábbis egyelőre. (2011 végén és 2012 elején már attól tartottak az elemzők, hogy az olasz kötvényhozam tartósan 7-8 százalék fölé emelkedik, ami pár év után teljesen fenntarthatatlanná tette volna az olasz államadósságot.)

A kormányalakításra készülő olasz politikusok közben máris kemény vitákba kezdtek európai partnereikkel. Matteo Salvini például máris kiosztotta a francia pénzügyminisztert, Bruno Le Maire-t, az Európai Néppárt német elnökét, Manfred Webert és a luxemburgi külügyminisztert, Jan Assbornt. Ők mind a felelős olasz költségvetési politika szükségességére próbálták felhívni a figyelmet. A jelek szerint ez most már egyáltalán nem lesz elég.

Hosszú távon mindenesetre nem jó jel, hogy az olaszoknak egyelőre tetszik a műsor: az Északi Liga a választások óta még népszerűbb lett, és az Öt Csillag népszerűsége sem ingott meg. A két populista párt együttesen 60 százalékon áll, míg a két korábbi váltópárt, a szocialisták és a Forza Italia közös támogatottsága a 30 százalékot sem éri el. Igaz, egyelőre csak a tervekről és az ígéretekről hallhattak, a következmények még nem ütöttek be.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ államadósság kötvény Olaszország populizmus Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Ercse Kriszta
2024. március 24. 04:34 Közélet

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

Porszívóügynökként el akarják adni nekünk a kormányzat költségkímélő megoldásainak álszent és gyermekkárosító magyarázatait.

Stubnya Bence
2024. március 23. 08:10 Közélet

A sebeit nyalogató Sparnak küldött hadüzenetet Lázár János

2022-ben sok kiskermulti volt veszteséges, de a Spar adózás utáni eredményének mínusza kiemelkedő volt.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.