Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 7. 06:54 Állam

A közalkalmazottak többsége visszacsúszott a jövedelmi ranglétrán

Ha Magyarországon a közszférában dolgozók helyzete szóba jön, hamar felmerül, hogy méltatlanul keveset keresnek, különösen a diplomás pályakezdők. A szóbeszéd nem alaptalan, ugyanis az eleve alacsony állami fizetések emelése 2008-ban megtorpant, és a közalkalmazotti bértáblához, ami ekkor még a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók bérét is meghatározta, sok-sok évig hozzá sem nyúlt a kormány.

Mindez pedig azt eredményezte, hogy a közalkalmazottak többségének nagyot romlott a jövedelmi pozíciója az elmúlt évtizedben, magyarországi és uniós összehasonlításban is.

A második Orbán-kormány az állami bérek rendezését azzal kezdte, hogy a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók számára valamivel kedvezőbb bérezési rendszert hozott létre több lépésben, függetlenítve őket az általános közalkalmazotti bértáblától.

A bértáblát azonban egészen 2017-ig, tehát nyolc éven át nem módosították, így a közszféra keresetei továbbra is nagyon alacsonyak. A problémával a most felálló kormány is számol, és az ígéretek szerint tesz is majd ellene.

De mire volt elég egy közalkalmazotti, pedagógusi vagy egészségügyi kezdő diplomás alapbér 2010-ben és néhány változtatás után 2016-ban? Ezt a kérdést vizsgáltuk meg úgy, hogy megnéztük a kezdő diplomás alapbér helyzetét a magyar és az uniós jövedelmi rangsorban. (Sajnos a rangsor felállításához szükséges legfrissebb adatok 2016-osak az Eurostatnál.) 

Az összehasonlíthatóság kedvéért a bértáblákban megállapított úgynevezett alapilletményeket vizsgáltuk meg a pályakezdő diplomás fizetési kategóriákban. Ezekhez még különböző bérkiegészítések (például osztályfőnöki vagy ügyeleti pótlékok) és jutalmak kapcsolódhatnak különleges munkakörökben vagy többletmunka árán, amiket most nem tudunk figyelembe venni, ahogyan a mellékállásokat, további bevételi forrásokat sem.

Emellett élnünk kell azzal a feltételezéssel is, hogy a pályakezdők egyszemélyes háztartásban élnek (bár ez épp a pályakezdők esetében kevésbé jelent gondot), ugyanis a rangsorunk nem a fizetéseket tartalmazza, hanem azt, hogy az egyes személyekre mennyi pénz jut azon a háztartáson belül, amiben élnek.

Mivel 2010-ben még ugyanaz a bértábla szabályozta a közalkalmazottak, a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, a pályakezdő diplomás alapbér mindhárom vizsgált területen bruttó 129 500 forint volt. Ezzel a fizetéssel épp a magyarországi rangsor közepén helyezkedtek el nyolc éve, míg uniós szinten körülbelül az EU polgárainak 13 százalékát tudhatták maguk mögött.

 

2016-ra az egészségügy és az oktatás területén végrehajtott béremeléseknek*A bruttó alapbér egy kezdő diplomás pedagógus esetében 196 098 forint, egy hasonló helyzetű egészségügyi szakdolgozót nézve pedig 205 110 forint volt 2016-ban. köszönhetően javult a pályakezdő diplomás pedagógusok és egészségügyi szakdolgozók helyzete Magyarországon, sőt, minimálisan még az uniós összehasonlításban is jobbak lettünk 2010-hez képest.

Ám eközben az általános közalkalmazottak fizetése nemhogy nem változott ebben a hat évben*Az ő alapbérük maradt 129 500 forint, bruttóban, csak 2017-ben nőtt 161 000, 2018-ban pedig 180 500 forintra., hanem az egykulcsos szja bevezetése miatt még csökkent is nettó értelemben, így a relatív jövedelmi helyzetük sokat romlott. Magyarországon a rangsor egynegyedéig esett vissza a pozíciójuk, az EU-n belül pedig a legalsó jövedelmi tizedbe szorultak vissza.

 

Vagyis, ha csak az alapbérek alakulását nézzük, akkor az egészségügyben és a közoktatásban sikerült javítani a pályakezdők helyzetén, azonban az általános közalkalmazottak nagyon visszacsúsztak a jövedelmi ranglétrán.

Az alapilletményeket persze az állam is többféle módon kiegészítheti, így összességében magasabb fizetések is elérhetőek lehetnek pályakezdőként a költségvetési szektorban.

Hozzátesszük, azért gyakran előfordul, hogy az alapbér növelése ezeknek a pótlékoknak a rovására történik, így hiába nő az alapfizetés, végül a munkavállalók nem visznek több pénzt haza.

A közszférán belül a felsőoktatásban karriert kezdők helyzete is sokat romlott, amiről itt írtunk:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz egyetemi tanársegédek és az adjunktusok lecsúsztak a magyar társadalmon belülHiába emelték 2016-ban az egyetemi oktatók fizetéseit, az nem volt elég arra, hogy előrébb tudjanak lépni.

Állam bérek béremelés egészségügy jövedelem közalkalmazott közoktatás közszféra Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.