A kormányközeli tulajdonosok kezei alatt termőre fordultak a korábban gyakran szenvedő médiavállalkozások. Röviden így lehet összefoglalni a hazai médiapiac 2017-es évét. Tavaly számos, korábban az életben maradásért küzdő, de legalábbis erősen veszteséges médium termelt komoly profitot, néhányból pedig már pénzt is ki tudtak venni a tulajdonosok. Nem is keveset: Habony Árpád és Mészáros Lőrinc is százmilliókkal gazdagodott a sajtótermékeinek köszönhetően.
Az eredményességben látható hirtelen fordulat az egyik tünete annak a torz piaci környezetnek, amelynek kialakulásához az egyre erősebb állami szerepvállalás vezetett a szektorban. Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy – legalábbis a piaci logika szerint – mennyire irracionálisan használja hirdetési célokra a sajtót az állam. Gyakran a legkisebb példányszámú lapoknak jut a legtöbb állami pénz, és van ahol ötször annyit kap egyetlen eladott újság után az államtól a kiadó, mint attól, aki megvette a lapot.
Mivel ilyet racionálisan gondolkodó piaci szereplő nem tesz, egyértelmű, hogy az így elhelyezett hirdetések nem hagyományos reklámcélokat szolgálnak, sokkal inkább az adott lap állami támogatásaként értelmezhetőek. A folyamat eredményeként pedig
több milliárd forintnyi közpénz válik magánvagyonná, miközben melléktermékként a kiválasztott lapok még a legfontosabb kormányzati üzeneteket is továbbítják.
Ahhoz, hogy egy médiatermék állami hátszéllel termőre forduljon ráadásul nem is kell sok idő. Ott, ahol nem egy működő céget vettek át kormánypárti befektetők, hanem maguk alapítottak médiavállalkozást, általában már az első évben sikerült nyereséget termelni. Ez történt a Ripostnál, a Lokált és a 888-at jegyző Modern Media Groupnál (MMG), és a Pesti Srácokat kiadó Gerilla Press Kft-nél is*Igaz, utóbb épp tavaly üzemi szinten veszteséget termelt, adózott soron azonban már 11,5 milliós profitot ért el, amelyből 11 milliót ki is vettek a tulajdonosok..
A legnagyobb üzleti siker egyértelműen a Simicska-féle Metro helyébe lépő Lokál lett. Az ingyenes napilap és testvérújságja, a hetente megjelenő Lokál Extra tulajdonképpen egy aranybánya. Kiadója, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó MMG, működése első három évében majdnem egy milliárd forintnyi adózott profitot hozott össze.
Ez persze nem független attól, hogy az állam tömi hirdetésekkel a lapot: a Kantar Media adatai szerint a a két újságban listaáron csak tavaly több mint 3,8 milliárd forint értékben helyeztek el hirdetéseket állami intézmények, cégek és önkormányzatok*A tényleges bevétel ennél alacsonyabb volt, hiszen a listaárból mindig adnak kedvezményt a kiadók. A Lokál Extrában a hirdetések mindössze egy hetede jött a piacról, a többi pénzt az államtól kapták.
Ott, ahol egy működő céget kell átvenni, már lassabban mennek a dolgok, de a tapasztalatok alapján – médiatípustól függően – 1-2 év itt is elég, hogy nyereségessé váljon a vállalat. Sőt, a legtöbb esetben az átvételt követő első egész üzleti évben már profitot termeltek a cégek (a grafikonokon narancssárgával jelöltük a tulajdonosváltások éveit).
A siker még a Magyar Időknél is elég gyorsan jött, pedig itt kellett rá a legtovább várni. Ha szigorúak vagyunk a lap, illetve elődje, a Napi Gazdaság már 2013-ban is kormányközeli kézben volt, hiszen ekkor vette meg a Századvég. Bár egy év után már a kutatócég is minimális profitot ért el az újsággal, egy évvel később, amikor a G-napon a Simicska-birodalomból távozó Liszkay Gábor átvette és Magyar Időkké alakította a Napi Gazdaságot, beszakadt az eredmény.
Persze ez normális, hiszen egy országos közéleti lap felépítése komoly költséggel jár. Általában akkorával, hogy évekig negatív marad az eredmény, különösen, ha annyira nem sikerül növelni a példányszámot, mint ahogy azt az MI-nél láthattuk. Ennek ellenére azonban tavaly a cég már masszív profitot termelt, amit idén újabb nyereséges év követett.
A hihetetlen üzleti sikert aztán az origo.hu-t jegyző, Matolcsy-közeli New Wave Media és a Mészáros Lőrinc féle Mediaworks is megismételte, ráadásul még rövidebb idő alatt. Az Origo Média és Kommunikációs Zrt. 2015 legvégén került kormányközeli tulajdonoshoz, és akkor is váltott nevet. Az eladást követően az új cégvezető azt mondta: tisztában vannak a vállalat pénzügyi nehézségeivel, de számításaik szerint csoportszinten középtávon nyereségesek lehetnek, rövid távon pedig az önfenntartás a cél. Az önfenntartás olyan jól sikerült, hogy a korábban hosszú évekig veszteséges Origo már 2016-ban nyereséges lett, tavaly pedig közel egymilliárdos profitot hozott.
Mészáros Lőrinc ezt is felülmúlta a Népszabadságot megszüntető Mediaworks-szel és az Echo TV-vel. A leköszönő felcsúti polgármester lapkiadója 2,4 milliárdos veszteséget fordított 4 milliárdos nyereségbe, korábban rendre évi 10-100 milliós hiánnyal záró tévéje pedig 1,3 milliárdos nyereséggel búcsúzott 2017-től*Mind a New Wave-nél, mind a Mediaworksnél jelentős szervezeti átalakítások voltak, ám a 2016-os és 2017-es üzleti évek számai elvileg összehasonlíthatóak..
Azt, hogy milyen változást hoz egy médium gazdálkodásában egy kormányközeli tulajdonos megjelenése talán az alábbi grafikon mutatja a legjobban.
A Figyelőnél, a Mediaworks online kiadványainál, illetve a szintén az utóbbi csoporthoz tartozó megyei lapoknál egyaránt 2016 végén volt tulajdonosváltás. 2017-ben pedig mindegyik kiadvány sokszorosára növelte az állami bevételeit. Ez (legalábbis listaáron) több száz, esetenként milliárdos nagyságrendű többletbevételt is jelentett*Hasonló ugrásra tavaly csak a 2016 közepén induló, Andy Vajna féle Rádió 1 és a fél évvel később rajtoló, szintén kormányközeli Ripost volt képes. Előbbi kilenc, utóbbi tízszer több állami hirdetéshez jutott listaáron, mint 2016-ban. Itt azonban egy fél éves, illetve egy mindössze egy hónapos működést vetünk össze a 2017-es teljes évvel..
Ez egy újságnál vagy egy online lapnál jellemzően elegendő ahhoz, hogy nyereségbe fordítsa az eredményt, egy országos kereskedelmi csatornánál azonban már nem. Így lehetséges, hogy a TV2 lett az egyetlen olyan médium, amely több év után sem fordult termőre kormányközeli tulajdonosának keze alatt. Pedig a hátszelet Andy Vajnáék is megkapták, hiszen messze náluk költötték el listaáron a legtöbb pénzt az állami intézmények, vállalatok és önkormányzatok. Hiába tolták fel azonban a csoport bevételeit ezekkel a reklámokkal annyira, hogy az alacsonyabb nézettség ellenére is több pénz folyt be a kasszába, mint a konkurens RTL-nél, versenytársával szemben a TV2 veszteséges maradt.
Pénz
Fontos