Magyarországon ma önerőből senki sem akar napelemet rakni a házára. Nagyot fordult a korábban dinamikusan növekvő piac, mert szinte teljesen földbe döngölte a kormány, amikor előkészítés nélkül és kiszámíthatatlan fordulatokkal – de egyébként indokolható okokból – átírta a játékszabályokat.
A jelenlegi elszámolási rendszer és piaci viszonyok alapján lakossági szinten az egyetlen racionális lehetőség az év elején indult állami támogatásos Napenergia Plusz Program (NPP) maradt. Nem véletlen, hogy ez adja ma a megrendelések legalább 90 százalékát, így gyakorlatilag ez tartja életben, de inkább csak lélegeztetőgépen a telepítői piacot.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan módosíthatja egy háztartás kiadásait egy tipikusnak mondható NPP-beruházás.
A program legfőbb vonzereje, hogy az állam vissza nem térítendő támogatásként állja a napelemes rendszer összes költségének 66 százalékát, a maradék 34 százalékot kell önerőből biztosítani. A kiírás szerint a rendszer teljesítménye legfeljebb 5 kilowatt (kWp) lehet, és kell hozzá telepíteni egy legfeljebb 10 kilowattóra kapacitású akkumulátort is.
A telepítő cégek ma egyöntetűen a maximális teljesítményre (fentebb említett 5+10) kínálnak csomagokat. Egyrészt azért, mert így hívható le a legtöbb állami támogatás, másrészt az akkumulátorokat többnyire 5 kilowattórás modulokban gyártják, azaz logikus a 2×5=10 akkupakkos rendszerek használata.
A telepítési díjak jellemzően 4-6 millió forint között szóródnak, a megrendelőknek általában 1,3-2 millió forint közötti önerőt kell biztosítaniuk, és ehhez lehet lehívni a 2,7-4 millió forint közötti állami támogatást.
Ezeknél a számoknál érdemes egy pillanatra megállni. Egy 5 kilowattos kapacitású napelemrendszer ugyanis jó esetben évi 6000 kilowattóra áramot fog termelni a háztartásnak. Márpedig a rezsicsökkentés szabályai alapján tudjuk, hogy a hivatalos magyar átlagfogyasztás csak évi 2523 (havi 210) kilowattóra, hiszen ehhez van kötve a rezsicsökkentett áramdíj kvótája.
Rögtön látszik tehát, hogy a tipikus NPP-projekt az átlagfogyasztás több mint kétszeresére lő, ami még akkor is sok, ha figyelembe vesszük, hogy napelemeket jellemzően a nagyobb családi házakra szoktak telepíteni. Amint azonban alább látni fogjuk, ennek az évi 6000 kilowattórának a jelentős részét a háztartás kénytelen lesz 5 forintért eladni, és kénytelen lesz helyette bizonyos mennyiséget vásárolni, 37 forintért.
Mi most egy olyan családi házat veszünk példának, ahol (az egyszerűség kedvéért) a napi átlagfogyasztás 10 kilowattóra, vagyis egy év alatt 3650 kilowattóra áram fogy. Ez elég sok, de ha az NPP-ben gondolkodunk, akkor a fenti számok alapján az ennél alacsonyabb értékeknél tényleg felmerül a kérdés, hogy van-e bármi értelme egy 5+10-es rendszerben gondolkodni.
Mi fog történni a villanyszámlával, ha ekkora fogyasztásnál a család belevág az NPP-be?
A számoláshoz egy konkrét, már létező-termelő háztartási napelemes rendszer adatait vettük elő. Kilistáztuk, hogy ez az 5 kilowattórás napelemes rendszer 2023 napjain mennyi áramot termelt, majd ezeket minden hónapra átlagoltuk.
Az alábbi grafikon ezeket az értékeket mutatja be.
Ezek után azt feltételeztük, hogy a háztartás októbertől márciusig az évi 3650 kilowattóra 60 százalékát, áprilistól szeptemberig pedig a 40 százalékát használja fel (télen a napi átlagfogyasztás így 12, nyáron 8 kilowattóra körül van). Úgy számoltunk, mintha az egyes hónapokon belül mindennap ugyanakkora (az adott hónapra kiszámolt átlag) lenne a termelés és a fogyasztás, de a termelésből mindennap 2 kilowattórát közvetlenül használnak fel (amikor épp süt a nap, termel a rendszer, és az áram közvetlenül megy a lakás elektromos fogyasztóihoz).
A közvetlenül fel nem használt áram először a 10 kilowattórás akkumulátorba kerül, ha van benne hely. Ha megtelik, akkor a felesleget a háztartás kénytelen betáplálni a közműhálózatba. Ezért kilowattóránként 5 forintot kap. Fogyasztáskor fordított a helyzet: amennyiben van az akkumulátorban áram, akkor azt használja fel a ház, de ha kifogy, akkor vásárolni kell az áramcégtől, 36,9 forintért.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a fenti értékekkel számolva az egyes hónapokban mennyi az összesített energiaegyenleg. A villanyszámlát növelő kilowattóra-tételek plusz értékek, vagyis ezt az áram mennyiséget az adott hónapban meg kell vásárolni a hálózatból, a feleslegben megtermelt és ezért a hálózatba betáplált áram mennyisége viszont a számlát csökkenti, így az a mínusz tartományba esik.
A végeredmény az, hogy egy évben a háztartás összesen elad 2802 kilowattóra áramot, és vesz 777-et, így ezért jelenlegi árakon (nettó értelemben) 14 670 forint villanyszámlát fizet.
Hartvig Áron, a Cambridge Economics szakértője a magyarországi adatok alapján elérhető, átlagosnak tekintett fogyasztói profillal is elvégezte ugyanezt a számolást, és lényegében ugyanezt az eredményt kapta: 2807 a betáplált és 702 kilowattóra a vásárolt áram mennyisége.
Érdemes azt is megnézni, hogy mi lenne akkumulátor nélkül. Hartvig Áron számolása szerint ekkor 4541 kilowattóra áramot kellene eladnia a háztartásnak, és 2261 kilowattórát kellene megvásárolnia, vagyis 60 726 forint lenne az éves villanyszámla.
Az NPP egyébként leegyszerűsítve úgy is felfogható, hogy az állam ajánlata az alábbi: ha épít valaki önerőből egy napelemes rendszert, akkor kap hozzá ingyen egy akkumulátort. Ha így nézzük, akkor ez az „ingyen kapott” akkumulátor az éves villanyszámlát durván 60 ezer forintról 15 ezerre csökkenti (annak, aki egyébként is telepíteni akarna napelemet). Ez azonban csak az akkumulátor élettartamáig igaz, mert jelenlegi ismereteink nincsenek arról, hogy annak cseréjéhez lesz-e a jövőben állami támogatás.
Ha egyáltalán nem telepít napelemet a háztartás, de ugyanúgy évi 3650 kilowattóra áramot használ el, akkor az éves villanyszámlája 172 ezer forint a jelenlegi rezsikvótahatárok és -értékek alapján. Az NPP szerinti napelemes rendszer tehát esetünkben 1,3-2 millió forintos beruházás után durván évi 157 ezer forinttal – havi nagyjából 13 ezerrel – csökkenti a villanyszámlát (az akkumulátor élettartamáig).
Ha azonban a háztartásnak megvan az önerőhöz szükséges 2 millió forintja, de napelem helyett állampapírba teszi a pénzét, akkor pénzügyi értelemben körülbelül ugyanoda jut. A napelem ehhez képest (jelenleg) nem hoz többlet pénzügyi előnyt.
Amennyiben viszont a 2 millió forintos önerőt hitelből (például szabadon felhasználható személyi kölcsönből) kell biztosítani, akkor annak nyolcéves futamidővel számolva is legalább kétszer annyi lesz a havi törlesztő részlete, mintha nem csinálna a háztartás semmit, csak fizetné a villanyszámlát. Ebben az esetben tehát a hitel futamidejéig költségnövekedéssel kell tervezni, és csak utána lehet érdemi csökkenéssel számolni, de azzal is csak az akkumulátor élettartamáig.
A fentiek alapján látszik, hogy
ha alaposabban utánaszámolunk, akkor az NPP pénzügyi-racionális megfontolásokból nem igazán vonzó ajánlat.
Sokkal inkább az szólhat mellette, hogy legalább részben függetlenedni lehet vele az energiaáraktól és a rezsicsökkentési szabályok jövőbeni totális kiszámíthatatlanságától.
Nem csoda azonban, hogy az NPP-ért ebben a formában nem is tülekedtek a háztartások, az év eleje óta megnyitott programra eddig 15 ezren jelentkeztek. Ritka Magyarországon az olyan korszerűsítési program, amelyre pillanatok alatt nem fogy el a kvóta, de az NPP ilyen.
A számok alapján jól látszik, hogy nem véletlenül szajkózzák a szakmai szereplők régóta, hogy a napelem azért vesztette el a vonzerejét, mert az 5 forintos átvételi és a 37 forint közeli fogyasztói ár között túl nagy a rés. A fenti adatokból nagyon egyszerűen kiszámolható, hogy ha minden paraméter változatlan maradna,
de 5 forint helyett 10 forintra növelnék az átvételi árat, akkor az éves villanyszámla esetünkben jó eséllyel nulla lenne,
vagyis visszatérne a napelemek sok éven keresztüli legfőbb vonzereje, a villanyszámla lenullázásának lehetősége.
Egy napelemes rendszert ugyan legalább 20-25 évre érdemes tervezni, a fenti számolások azonban egyetlen pillanat alatt érvényüket veszthetik. Minden, amit ebben a cikkben bemutattunk, azonnal alapvetően változik meg, ha hozzányúlnak az elszámolási rendszerben például az átvételi árhoz, a rezsicsökkentett áramárhoz, a rezsicsökkentés kvótahatárához vagy a kvóta feletti árakhoz. Márpedig az elmúlt időszak pont azt mutatta meg, hogy ebben az állami szabályok közé szorított rendszerben nincs garancia a hosszabb távú stabilitásra.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
