Nem törik magukat annyira a munka területén, mégis jobban boldogulnak a Z-generációs fiatalok, mint a náluk eggyel idősebb generációba tartozók a pályakezdésük idején. A kilencvenes évek közepe és 2010 között született csoport tagjai alapvetően egyfajta lehetőségként tekintenek a munkára, míg az Y-generációsok számára kiváltság volt az állásszerzés, derül ki az Economist cikkéből. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérsékeltebb lelkesedésük ellenére jobban keresnek a mostani pályakezdők a munkaerőpiacra nagyjából 10 évvel korábban belépőkhöz képest.
Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében alapvetően a gazdasági körülmények megváltozása áll: míg a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején születettek épp a 2008-as gazdasági válság időszakában kezdték a karrierjüket, a következő generáció pályakezdésekor már a fellendülés volt jellemző. A válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok ráadásul gyakran alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni, ami akár évtizedes időtávon is meghatározza a fizetésbeli különbségeket.
Az alapvetően a fejlett világra vonatkozó tendenciák Magyarországon is megmutatkoznak, a 20-24 évesekre, illetve a többi fiatal korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási arányok tükrében például jól látszik az Y-generáció hátránya és a Z-generáció előnye a pályakezdéskor.
A kedvezőbb gazdasági körülmények mellett a pályaválasztási stratégiák is megváltoztak az Economist összefoglalója szerint. A brit és amerikai tapasztalatok alapján legalábbis megállapítható, hogy a fiatalok egyre inkább a munkaerőpiac szűkös szegmenseibe bevezető végzettségeket szereznek a felsőoktatásban és a szakképzésben. A jórészt a természettudományokat, mérnöki és informatikai területeket lefedő STEM-képzések népszerűvé válása is rámutat erre a tendenciára, különösen az Európai Unió egészét nézve, de Magyarországon is tapasztalható a toborzási nehézségekkel kivételesen sújtott területekhez kapcsolódó szakok fokozatos térhódítása.
A Z-generáció tagjai mégsem lehetnek maradéktalanul elégedettek a helyzetükkel, a londoni lap a legfőbb gazdasági problémák között a lakhatás és a továbbtanulás megemelkedett költségeit idézi fel. A statisztikák azonban arra utalnak, hogy nemcsak könnyebben szereznek vagy váltanak munkahelyet a Z-generációs fiatalok a korábban születettekhez képest, hanem jobban is keresnek náluk a pályájuk kezdetén, ami kompenzálja a magas árakat.
A 24 év alatti magyar fiatalok jövedelme is látványosan közelített a 25-54 évesek körében mért átlaghoz az elmúlt évtized második felében az OECD adatai szerint, amelyek a pandémia pályakezdőket illető kedvezőtlen következményeit is szemléltetik.
A 34 év alatti magyarok anyagi helyzete mindenesetre meglehetősen kedvező a többi korcsoporthoz képest a szubjektív megítélésük szerint. A 16-24 éves korosztály helyzetértékelése a világjárvány időszakáig meredeken javult, de az utóbbi években is a 25-34 évesek – akik vélhetően már sokkal nagyobb arányban váltak egzisztenciálisan függetlenné a szüleiktől – számoltak be a legkedvezőbb körülményekről.
A viszonylag kedvező gazdasági helyzet mellett akad néhány további sajátossága is a munkába lépésükkor gyakorivá váló Zoom-megbeszélések nyomán zoomernek is nevezett generációnak. A lényegében már az okostelefonok időszakában szocializálódó fiatalok a személyes kapcsolatteremtés helyett inkább a közösségi médián keresztül élnek társasági életet, ami kedvezőtlen következményekkel jár a párkeresés és a szexuális élet tekintetében, és végső soron a mentális jóllétet is rombolja – nem csoda, hogy a korcsoportot
szorongó generációként
is szokás említeni.
A munka világához visszatérve még egy lényeges különbség említhető a munkaerő-kínálat növekvő részét kitevő Z-generációs fiatalok helyzetét illetően: míg nagyjából 20 éve a túlórázás kultúrája terjedt szerte a világon, újabban a kiégéshez vezető hajsza helyett inkább az éppen elégséges teljesítmény elérését célozzák a munkavállalók, amivel végső soron a munkaadók is jól járhatnak. Az úgynevezett „csendes visszavonulás” (angolul quiet quitting) korszakában pályára lépő fiatalok amellett, hogy a munkát egyre kevésbé tekintik az élet központi részének, bizonyos szempontok alapján – az Economist például a vállalkozások, a szabadalmak és a slágerek számát említi – valóban gyengébben teljesítenek, mint a korábbi generációk.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
