Semmisnek nyilvánított az oslói kerületi bíróság három új olaj- és gázmezőre szóló kitermelési engedélyt, miután a Greenpeace és egy helyi fiatalokból álló környezetvédelmi szervezet pert nyert a norvég állammal szemben.
Miért fontos ez? A döntés jogi értelemben is új alapokra helyezheti azt, ahogy a fosszilis energiahordozók utáni kutatásról és kitermelésről eddig gondolkodtunk.
Részletek: A három mezőre korábban a norvég állami hatóságok úgy adták ki a kitermelési engedélyt, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálatnál nem vették figyelembe, mi lesz a Norvégiából exportált végtermékek (jellemzően üzemanyagok és földgáz) sorsa. Egészen mostanáig ez volt a szokásos eljárás, például a külföldi járművekben Norvégián kívül elégetett üzemanyagok károsító hatásával nem számoltak.
A két felperesnek azonban igazat adott a bíróság abban, hogy ezzel a norvég állam megsértett három jogszabályt-kötelezettséget:
Tágabb kontextus: a per kimenetele lényegében azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók kitermelését csak úgy lehet elkezdeni, hogy nem csak a lokális, hanem a globális hatásokat is mérlegre kell tenni, és ez sokkal nehezebbé teszi az indoklást. A norvég bírák jogértelmezése precedens értékű is lehet az egész unióban, hiszen a követelmények szerintük illeszkednek az uniós direktívákhoz is.
Mi következik most? A Greenpeace értelmezése szerint a három északi-tengeri olaj- és gázmezőn a kitermelés nem fog elindulni. A környezetvédők és a fiatalok érdekvédelmi csoportjának jogi sikere pedig ösztönözheti, hogy ezentúl más országokban is belevágjanak hasonló eljárásokba. Sőt, az unión kívülre került Egyesült Királyságban is rögtön ebben kezdtek gondolkodni a civilek, mert ott is épp napirenden van egy északi-tengeri mező engedélyeztetése.
Közélet
Fontos