Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőttek a külföldről Magyarországra történő hazautalások. Az EU-ból 460,8 millió euró érkezett 2022-ben Magyarországra, ebből több mint 200 millió euró Németországból. (Ezzel kapcsolatban lásd a frissítést a cikk végén.)
Az uniós módszertan szerint a személyes utalások a rezidens, azaz legalább egy éve adott országban tartózkodók nem rezidens (magyar) háztartás részére történő utalásait tartalmazzák, aminek nagy részét a munkajövedelmük adja.
A 2012-2022 közötti 10 évben egy fontosabb helycsere történt, Ausztria megelőzte az Egyesült Királyságot, főként a Brexit miatt.
A hazautalások stabilabb külső finanszírozási forrást jelenthetnek egy gazdaság számára, és befolyásolhatják a gazdasági növekedést, ugyanakkor nagyságuk a gazdaság fejlettségével párhuzamosan csökken.
Frissítés: Oblath Gábor közgazdász cikkünk megjelenése után arra hívta fel figyelmünket, hogy az Eurostat adatai nem a hazautalásokat, hanem nagyjából a külföldön megkeresett szuperbruttó munkajövedelmeket mutatják, amelyekből nem tudni, hogy mennyi a nettó, azt pedig különösen nem, hogy ebből mennyit utalnak haza. A cikk címét ennek nyomán módosítottuk, a hibáért elnézést kérünk.
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.