Egy szimbolikus ügynek lehet vége a bíróságon jövő hét csütörtökön, amikor a Fővárosi Törvényszék ítéletet hirdet a Magyar Posta székházának eladása miatt indult büntetőügyben.

A budapesti Széll Kálmán téren álló Postapalota eladásának ügye tökéletesen visszaadja azt, hogy a kormánynak nem igazán állt szándékában komolyabban kivizsgálni a széles közvélemény előtt is ismert korrupciógyanús üzleteket a 2010 előtti időszakból. Ám elszámoltatást ígértek, és kellettek a megelőző kormányhoz kapcsolódó ügyek, amelyekkel évekig lehetett foglalkozni.

A hvg.hu 2016-os összesítése szerint az Orbán-kormány elszámoltatási biztosai 1442 ügyet kezdtek el kivizsgálni, ám ebből csak 61 esetben tettek büntetőfeljelentést, amiből viszont csak 7 eljárás jutott el a vádemelési szakaszba. Ebből a hétből az egyik a posta székházának eladásához kapcsolódó büntetőeljárás, amelynek május végén beültünk a tárgyalására.

Az épületet még 2008-ban adta el a Wallis-cégcsoport egy projektcégének, a Wing Zrt.-nek, ám feljelentést csak 2010-ben tett egy fideszes képviselő^*Balsai István volt a feljelentő, aki szerint több milliárd forintos kár érte a magyar államot a székház eladása miatt. Ez annyira légből kapott volt, hogy az ügyészség a székház eladása miatt nem is emelt vádat. Ehelyett az ingatlan eladását követő irodabérlés került a vádhatóság fókuszába..

Az ügy lényege, hogy Szabó Pált, a posta akkori vezetőjét, aki később a Gyurcsány-kormányban miniszter lett, azzal vádolják, hogy a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójaként milliárdos vagyoni hátrányt okozhatott társaival együtt azzal, hogy eladták a Postapalotát, és havi 400 ezer euróért – azaz mintegy százmillió forintért – új székházat béreltek. Szabó mellett egykori helyettesét, a posta beruházási igazgatóját is hűtlen kezeléssel vádolta meg a Fővárosi Főügyészség.

Az ügyészség több éves rendőrségi nyomozást követően tett vádemelési javaslatot, majd a bíróság több mint három évvel ezelőtt el is kezdte tárgyalni a büntetőügyet. A Fővárosi Főügyészség azonban nem érintette a Posta székházának értékesítését, a vádirat arról szólt, hogy az államot képviselő ÁPV Zrt. nem mérlegelte kellő alapossággal, hogy mi éri meg jobban: új irodaházat bérelni, vagy a régit felújítani, esetleg egy teljesen új székházat építeni.^*A tulajdonosi jogokat az ÁPV Zrt. gyakorolta. Az állami tulajdonban lévő cég teljes neve: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., feladatai az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak kezelése. A vállalat neve 2008-tól Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) lett.

Nem tudják belőni, mekkora kár érte az államot

Az ügyészség szerint a posta vezetői irreális adatokat tartalmazó kimutatásokkal megtévesztették a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőt, hogy úgy tűnjön, az lenne a leggazdaságosabb megoldás a posta számára, ha saját tulajdonú székházból bérelt irodába költözne. Ám a tárgyaláson kiderült, az ügyészség nem tudta konkrétan számszerűsíteni, hogy miért valótlanok az adatok, ezért azt sem tudta megmondani, hogy az államot pontosan mekkora kár érte.

A Magyar Postát az évekig húzódó perben kétszer is adatszolgáltatásra kötelezte a bíróság, és arra a kérdésre, hogy milyen összegű bérleti díjat és üzemeltetési költséget fizetett ki a bérelt ingatlanért, eltérő választ adott. Így az ügyészség által megrendelt szakértői vélemény sem tudta pontosan belőni a kár értékét: a veszteség a százmilliós és a több milliárd forintos összeg között ingadozik.

Az állami vagyonkezelő utasította a postát, hogy adja el az ingatlant, és béreljen másikat

A történet 2004-ben kezdődött azzal, hogy az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a posta központi igazgatási szervezete rossz költséghatékonysággal működik, mivel Budapesten több ingatlanban voltak elhelyezve a munkatársai. Az ÁSZ-jelentés szerint jobb lett volna a posta igazgatásában dolgozó mintegy 1550 főt egy helyen elhelyezni.^*A Posta palotában 705 fő, a Szugló utcai ingatlanban 458, az Árpád fejedelem úti bérelt irodaházban 254, a Lehel úti a Magyar Posta használatában lévő irodában 66, míg további 75 fő volt különböző épületekben elhelyezve.

Az államnak el kellett döntenie, hogy megtartja-e a felújításra szoruló, sok esetben romos, saját tulajdonú irodaházait, ide értve a Moszkva téri Postapalotát, vagy esetleg építtet egy új irodaházat saját telken, amit hitelből fedez, és eladja a jelenlegi ingatlanjait. A harmadik lehetőség pedig az volt, hogy a befolyó pénzből a postai alaptevékenységből adódó fejlesztéseket végez és bérel egy irodaházat.

Végül az utolsó verzió mellett döntött a vagyonkezelő. A Postapalota értékesítése 4 milliárd forint, a Váci úti ingatlan 1,9, míg a Szugló utcai irodaház 1,5 milliárd forint bevételt hozott a postának, amivel összesen 7,4 milliárd forintra tett szert a cég. 

Az értékesítéseket követően az új székház bérlésére közbeszerzést írt ki a posta, amelyen a Global Immo Ingalanbefektetési Kft. nyert. A céggel tíz éves szerződést kötöttek a Dunavirág utcai ingatlanra szólóan, 13 eurós négyzetméterenkénti áron, amelyben a rezsidíjak, az internet-előfizetés és az IT-támogatás is benne volt. Az eredetileg 23 ezer négyzetméter területű bérleményért összesen havi 400 ezer eurót fizetett a Magyar Posta, amely összeget később több alkalommal is mérsékeltek, ahogyan a költségcsökkentési stratégia részeként a posta állományát is karcsúsították^*A szerződés megengedte, hogy évente 10 százalékkal csökkentsék a bérelt terület nagyságát. A posta az alábbi méretű irodákat adta vissza a bérbeadónak:
2010. április: 567 négyzetméter,
2012. május: 1453 négyzetméter,
2013. január: 1949 négyzetméter,
2013. november: 1396 négyzetméter.
Ez azt jelenti, hogy az eredeti 23 ezer négyzetméteres területről szóló bérleti szerződés néhány év alatt 18 ezer négyzetméterre csökkent és ennek megfelelően mérsékelték a bérleti díjakat is.. A korábbi postai vezetők szerint többek között ezek a létszám-leépítési tervek is az ingatlanbérlés mellett szóltak.

Közben az eladott irodák eladásából származó bevételekből – a vagyonkezelő döntése szerint – a vállalat a postai alaptevékenységéhez kapcsolódó fejlesztéseket kezdett, ekkor indult meg például a budaörsi országos logisztikai központ bővítésének tervezése is.

Ám hiába volt nyereséges a Posta ebben az időszakban, a fejlesztések végül elmaradtak, mivel a központi költségvetésnek szüksége volt a Posta pénzére. A vagyonkezelő az ingatlanértékesítések utáni két évben közel az összes bevetélt kivonta a társaságból osztalékként. Később ez odáig jutott, hogy a Posta nemhogy osztalékot nem tudott fizetni, még az államnak kellett támogatással kisegítenie.

Az MNB-alapítványok vagyonát kezelő cég vette meg legutóbb a székházat

Az irodaházak eladásának időzítésével igazából óriási szerencséje is volt a postának, hiszen 2008-ban a pénzügyi válság kirobbanása előtt váltak meg az ingatlanoktól. A Postapalotán utána évekig a Wallis-csoport ült, amely végül 2016-ban tudta csak eladni az ingatlant.

A sors furcsa fintora, hogy a volt postaszékházat a jegybanki alapítványok által létrehozott cég vásárolta meg 6,9 milliárdos vételárért. Egy ingatlan szakértő a G7-nek 6,1-7,9 milliárd forintra értékelte az ingatlan piaci árát, bár ez függ az épület állapotától is. Ez lényegében harmonizál a 2008-as 4 milliárd forintos vételárral, hiszen ennyivel emelkedtek az árak nyolc év alatt az inflációval korrigálva.

Ez azt jelenti, hogy a jegybanki alapítványok gründolta cég jelenértékét tekintve olyan áron jutott az ingatlanhoz, amennyiért a posta annak idején eladta. Sőt, a Szugló utcai ingatlant, amelyet anno 1,5 milliárdért adott el a posta, éppen a közelmúltban vásárolta meg a Széles Gábor-féle Műszertechnika-csoport potom félmilliárd forintért, vagyis harmadannyiért, mint a 2008-as vételár volt. Ezért sem sikerült az eladással kapcsolatban az ügyészségnek vádat emelnie.

Sőt, a tízéves bérleti szerződés tavaly szeptemberben lejárt, és úgy tűnik nem lehetett olyan hátrányos, hiszen a posta jelenlegi vezetése ahelyett, hogy kiköltözött volna az ingatlanból és hitelből saját tulajdonú irodát épített volna, tavaly október 1-jei hatállyal

öt évvel meghosszabbította a bérleti szerződést.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz elszámoltatás Magyar Posta per ügyészség Olvasson tovább a kategóriában