A munkaerő-tartalék aktivizálására fordítaná a kormány az országba érkező uniós források jelentős részét, derül ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkéből, ám ennek módjáról egyelőre konkrétumokat nem tudni, ahogy az erre fordítandó összeg is kérdéses. A toborzási nehézségek azonban nem számítanak újdonságnak Magyarország és más országok munkaerőpiacain, akad tehát bőven az inaktív, de munkaképes csoportok bevonására vonatkozó szakpolitikai tapasztalat.
A magyarországi potenciális munkaerő-tartalék átlagosan 294 ezer fő volt a tavalyi harmadik negyedévben, amitől jelentős eltérést csak a koronavírus-járvány időszakában rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. Több mint egyharmaduk Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60 százalékuknak nincs érettségije, és akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként a hivatalos statisztikák szerint.
Noha 2010 óta talán a legismertebb foglalkoztatáspolitikai intézkedés a sok szempontból vitatott közmunkaprogram volt – felmerült például a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása a versenyszféra elől –, az Orbán-kormányok számos, kevésbé ismert lépést is tettek a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásáért. Rendszeresek például az alacsony területi és lakásmobilitási hajlandóságot ellensúlyozó lakhatási vagy az utazási támogatások, tavaly például egymilliárd forintból támogatta a kormány az álláskeresők helyváltoztatását, és a munkába járás költségtérítésének adómentes határát is megemelte, korábban továbbá a munkásszállások kialakításához járult hozzá több lépcsőben a központi költségvetés.
Jellemzők voltak a közelmúltban az olyan munkaadókat érintő támogatások is, amelyek révén a kormány bizonyos, a munkaerőpiacon kedvezőtlen tulajdonságokkal bíró álláskeresők (például tartós munkakeresők, alacsony képzettségűek, pályakezdők vagy éppen a nyugdíjhoz közelítők) toborzására ambicionálta a vállalatokat. Van bőven példa továbbá a munkát keresők át- vagy továbbképzésére vonatkozó intézkedésekre – érdemes közülük megemlíteni az Újratervezés Programot, ami az informatikai ágazatban történő elhelyezkedésre készítette fel a jelentkezőket, továbbá a kisgyermekes szülők képzésére irányuló projektet vagy épp az olyan egyedi, munkaadói megoldásokat, mint a BKV sofőrképzése.
Az intézkedések ellenére azonban egyrészt nem csökkent érdemben a potenciális munkaerő-tartalék, másrészt a munkaerőpiaci programokra fordított közkiadások alapvetően csökkenő tendenciát mutattak a GDP-hez viszonyítva az elmúlt évtizedben: 2010-ben még a bruttó nemzeti termék 1,32 százalékát tették ki ezek a kiadások, 2021-ben már csak 0,54 százalék volt ez az arány, hiába alakultak ki és súlyosbodtak ezen időszak alatt a toborzási nehézségek. (Valószínűleg a munkanélküliség csökkenése magyarázza alapvetően ezt a tendenciát.)
Mivel a munkaerőpiaci feszültségek a fejlett országok elöregedő társadalmainak általános problémáiként tarthatók számon, akad bőven nemzetközi tapasztalat is munkaerő-tartalékok bevonását illető törekvésekkel kapcsolatban. A kora gyermekkori gondozásra, a rugalmas munkarendre és a szülői szabadságra fordított állami kiadások fontosságát, illetve nyugdíjazás későbbre halasztásának lehetőségét veti fel a Nemzetközi Valutaalap elemzése a vendégmunkások foglalkoztatása mellett. A munkaerő összetételének Európa-szerte történő megváltozása is jól mutatja, hogy milyen csoportok bevonásával lehet bővíteni a munkaerő-kínálatot: megnőtt az idősebbek és a nők aránya a munkavállalók között, miközben az átlagos képzettségi szint is emelkedett a bevándorló dolgozók egyre nagyobb szerepe mellett.
A vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiacon sem tűnik elkerülhetőnek, a magyar munkaerő-tartalék ellenére sem, a Portfoliónak nyilatkozó szakértők szerint. A tartósan munkanélküliek ugyanis gyakran pár napi munka után állást váltanak vagy inkább nem dolgoznak tovább, kellemetlen helyzetbe hozva munkáltatóikat.
A pár százezer fős munkaerő-tartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, komoly kormányzati programmal, nagy költséggel, hosszú idő alatt lehetne felzárkóztatni őket
– mondta el a lapnak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
