A munkaerő-tartalék aktivizálására fordítaná a kormány az országba érkező uniós források jelentős részét, derül ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter cikkéből, ám ennek módjáról egyelőre konkrétumokat nem tudni, ahogy az erre fordítandó összeg is kérdéses. A toborzási nehézségek azonban nem számítanak újdonságnak Magyarország és más országok munkaerőpiacain, akad tehát bőven az inaktív, de munkaképes csoportok bevonására vonatkozó szakpolitikai tapasztalat.
A magyarországi potenciális munkaerő-tartalék átlagosan 294 ezer fő volt a tavalyi harmadik negyedévben, amitől jelentős eltérést csak a koronavírus-járvány időszakában rögzített a Központi Statisztikai Hivatal. Több mint egyharmaduk Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60 százalékuknak nincs érettségije, és akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként a hivatalos statisztikák szerint.
Noha 2010 óta talán a legismertebb foglalkoztatáspolitikai intézkedés a sok szempontból vitatott közmunkaprogram volt – felmerült például a közfoglalkoztatás munkaerő-elszívó hatása a versenyszféra elől –, az Orbán-kormányok számos, kevésbé ismert lépést is tettek a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásáért. Rendszeresek például az alacsony területi és lakásmobilitási hajlandóságot ellensúlyozó lakhatási vagy az utazási támogatások, tavaly például egymilliárd forintból támogatta a kormány az álláskeresők helyváltoztatását, és a munkába járás költségtérítésének adómentes határát is megemelte, korábban továbbá a munkásszállások kialakításához járult hozzá több lépcsőben a központi költségvetés.
Jellemzők voltak a közelmúltban az olyan munkaadókat érintő támogatások is, amelyek révén a kormány bizonyos, a munkaerőpiacon kedvezőtlen tulajdonságokkal bíró álláskeresők (például tartós munkakeresők, alacsony képzettségűek, pályakezdők vagy éppen a nyugdíjhoz közelítők) toborzására ambicionálta a vállalatokat. Van bőven példa továbbá a munkát keresők át- vagy továbbképzésére vonatkozó intézkedésekre – érdemes közülük megemlíteni az Újratervezés Programot, ami az informatikai ágazatban történő elhelyezkedésre készítette fel a jelentkezőket, továbbá a kisgyermekes szülők képzésére irányuló projektet vagy épp az olyan egyedi, munkaadói megoldásokat, mint a BKV sofőrképzése.
Az intézkedések ellenére azonban egyrészt nem csökkent érdemben a potenciális munkaerő-tartalék, másrészt a munkaerőpiaci programokra fordított közkiadások alapvetően csökkenő tendenciát mutattak a GDP-hez viszonyítva az elmúlt évtizedben: 2010-ben még a bruttó nemzeti termék 1,32 százalékát tették ki ezek a kiadások, 2021-ben már csak 0,54 százalék volt ez az arány, hiába alakultak ki és súlyosbodtak ezen időszak alatt a toborzási nehézségek. (Valószínűleg a munkanélküliség csökkenése magyarázza alapvetően ezt a tendenciát.)
Mivel a munkaerőpiaci feszültségek a fejlett országok elöregedő társadalmainak általános problémáiként tarthatók számon, akad bőven nemzetközi tapasztalat is munkaerő-tartalékok bevonását illető törekvésekkel kapcsolatban. A kora gyermekkori gondozásra, a rugalmas munkarendre és a szülői szabadságra fordított állami kiadások fontosságát, illetve nyugdíjazás későbbre halasztásának lehetőségét veti fel a Nemzetközi Valutaalap elemzése a vendégmunkások foglalkoztatása mellett. A munkaerő összetételének Európa-szerte történő megváltozása is jól mutatja, hogy milyen csoportok bevonásával lehet bővíteni a munkaerő-kínálatot: megnőtt az idősebbek és a nők aránya a munkavállalók között, miközben az átlagos képzettségi szint is emelkedett a bevándorló dolgozók egyre nagyobb szerepe mellett.
A vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiacon sem tűnik elkerülhetőnek, a magyar munkaerő-tartalék ellenére sem, a Portfoliónak nyilatkozó szakértők szerint. A tartósan munkanélküliek ugyanis gyakran pár napi munka után állást váltanak vagy inkább nem dolgoznak tovább, kellemetlen helyzetbe hozva munkáltatóikat.
A pár százezer fős munkaerő-tartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, komoly kormányzati programmal, nagy költséggel, hosszú idő alatt lehetne felzárkóztatni őket
– mondta el a lapnak Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Adat
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Fontos
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
