Hírlevél feliratkozás
Avatar
2023. december 16. 17:34 Adat, Élet

Mi a baj azzal, ahogyan hivatalosan elszámolják a földgáz árát?

(A szerző közgazdász, parlamenti képviselő, a KSH korábbi elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az utóbbi hetekben sokan, sokféleképpen kifejtették véleményüket a KSH vezetékes gáz árindexével kapcsolatban. Én is közöltem egy hevenyészett számítást, amely arra próbált rámutatni, hogy mennyiben és miért abszurd a hivatalos statisztikai által közreadott óriási (33,5 és 34 százalékos) gázárcsökkenés. Mivel a téma körüli vita nem csitul, és a hivatal nem adott elfogadható magyarázatot a közölt árindexére, ezért ismét nekiveselkedtem a témának.

A KSH által közzétett táblázatból*Stadat 1.2.1.5. Fogyasztóiár-indexek az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása a következő kép tárul elénk:

Az adatsorból már messziről kitűnik, hogy valami nagy dolog történt 2022 szeptemberében, mert akkor a korábbiakban alig változó gázár óriási mértékben, több mint kétszeresére emelkedett (pontosan 2,155-szeresére). Majd a nagy áremelkedés után néhány hónappal szép lassan elkezdett csökkenni az ár, és 2023 novemberében az árindex már csak 144,8 százalékot mutat (az induló 100-nak vett 2022. januári értékhez képest).

A nagy felugrás és a visszarendeződés következtében 2023. szeptember és november között jelentős mértékben csökkent (68,6 és 66 százalékra) a 12 havi gázárindex, hiszen a megelőző év kiemelkedően magas értéke képezte a viszonyítási alapot. Például 2022 novemberében az árindex 219,6 százalék volt, míg ez év novemberében csak 144,8, és így alakulhatott ki a 34 százalékos gázárcsökkenés.*144,8/219,6 = 0,6

A közzétett adatok alapján tehát rendben lévőnek tűnik a KSH számítása és adatközlése. De óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy vajon ez a közzétett lakossági gázárindex megfelelően tükrözi-e azt, hogy mi is történt a lakossági gáz piacán.

A tömör válasz a feltett kérdésre: nem, távolról sem.

Mert mi is történt a gázpiacon az elmúlt két évben a háztartások szemszögéből? Nézzük meg, hogy miként alakult a vezetékes gáz kedvezményes (rezsicsökkentett) és piaci ára:

A rezsicsökkentett árral semmi sem történt, az lecövekelt a 115 forint/köbméter értéknél. Erről bárki meggyőződhet, ha előveszi az elmúlt két év gázszámláit. (Párforintos eltérés lehetséges, a fogyasztott mennyiség függvényében, mert arra van elosztva a rendelkezésre állási költség, de ez nagyságrendileg nem lényeges.) A piaci árnál azonban történt egy hatalmas ugrás, a 150 forintos induló ár 2022 szeptemberében majd hétszeresére, 1035 forintra emelkedett.

Nyilván itt kell keresnünk a KSH által számolt árindex tavaly szeptemberi magasba szökkenésének okát. Az általuk számított árindex persze nem nőtt a hétszeresére, mégpedig azért nem, mert a rezsicsökkentett és a piaci ár súlyozott átlagát vették. A hétszeresre emelkedés helyett csak kétszeresre emelkedő átlagárindex csak úgy jöhetett ki, ha az összes felhasználás 80 százalékát (a változatlanul maradt) 115 forintos áron vásárolták meg. És csak az egyötödét az óriásira emelt piaci áron.

A jobb szemléltetés kedvéért a második ábrán felrajzoltuk az átlagár alakulását is. A kiinduló átlagárat úgy számoltuk, hogy 40:60 arányban vettük a rezsikedvezményes (115 forint) és a piaci árat (150 forint), eredményül 136 forint/köbméter árat kaptunk. Ezt az átlagárat vezettük végig a KSH által adott havi gázárindexekkel. Így adódott 2022 szeptemberére 293,7 forintos ár, amely egyébként 81:19-es súlyaránynak felel meg. Tehát jól látható, hogy néhány hónap alatt milyen viharos gyorsasággal változott meg a rezsitámogatott és a piaci árazású gáz felhasználásának az aránya.

De maradt még egy rejtély a gázár történetben. Ha 2022 novembere és 2023 novembere között nem változott egyáltalán sem a rezsicsökkentett, sem a piaci ár, akkor miként lehetséges az, hogy a gázárindex 34 százalékkal zuhant? A második ábrán jól látható, hogy az átlagár 298,1 forintról 196,9 forintra csökkent. Ez a nagyarányú csökkenés csak úgy mehetett végbe, hogy ismét jelentősen változott a kétféle gáz felhasználásának az aránya. És valóban ez történt: piaci áron már csak az összes gáz 9 százaléka kelt el, miközben a rezsitámogatott gáz tette ki a felhasználás 91 százalékát 2023 novemberében (0,91*115+0,09*1035 = 196,9). Vagyis csak azért csökkent az átlagár, mert a két termék aránya megváltozott.

Ezek után már csak az a kérdés marad, hogy tekinthetjük-e a rezsicsökkentett és a piaci árú gázt egyetlen terméknek, és ennek megfelelően használhatjuk-e az átlagárat? Röviden a válasz: nem, mégpedig azért nem, mert

  1. az egyének nem választhatnak szabadon a két termék között. Bizonyos fogyasztási szint felett csak a piaci áron tud a háztartás hozzájutni a gázhoz, nem helyettesítheti a fogyasztását az olcsóbb gázzal.
  2. A háztartások jelentős része nem szabad választás útján vásárolta meg az olcsóbb gázt, hanem azért, mert a horribilis piaci ár elriasztotta, és ezért kényszerűen csökkentette a gáz fogyasztását annyira, hogy beleférjen a kedvezményes sávba.
  3. És mivel a háztartások túlnyomó többsége számára nem változott az elmúlt 12 hónapban a vezetékes gáz ára (hiszen a kedvezményes sávban maradtak), ezért a KSH által kihozott 34 százalékos gázárcsökkenés még csak köszönőviszonyban sincs a magyar rögvalósággal.

Márpedig a nemzeti statisztikának az lenne a feladata, hogy a lehető legjobban mutassa be a tényleges gazdasági és társadalmi történéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlájaSzámos átalány fizetést/egyenletes részszámlázást választó háztartás nem érti, miért kaptak kiugró összegű számlákat a 2023-24 első hónapjaiban, miközben várható fogyasztásuk, a számláikban szereplő átalány mennyisége nem nő, esetleg még csökken is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbb lett az orosz gáz, de ez még kevés a rezsicsökkentéshezBár sokat esett az orosz gáz ára, az elérhető adatok alapján az uniós országok közül az elmúlt hónapokban is Magyarországra érkezett a legdrágábban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól lőtte be a kormány, hogy meddig vághatja vissza a rezsicsökkentéstJelentősen drágult a gáz és az áram, de a jövedelmekhez viszonyítva volt már rosszabb is a helyzet a lakosság számára. A vállalatok sokkal kevésbé szerencsések.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet földgáz gázár infláció KSH lakossági piaci ár rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.