Miközben az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy túl van a tárgyaláson, a gyógyíthatatlan beteg jogász és támogatói népszavazást kezdeményeztek december 11-én: ha a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) engedélyezi, és elég aláírás gyűlik össze, az európai parlamenti és az önkormányzati választással egyszerre is tartható volna a referendum 2024 nyarán. Bár a másik  álláspontot képviseli, Karsaiék népszavazási kezdeményezését Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, parlamenti képviselő támogatja – közölték Karsaiék a Kósával folytatott nem sajtónyilvános beszélgetés után a Telex szerint.

Két kérdés a Btk.-ról

Formálisan Karsai Dániel testvére magánszeményként adott be az NVB-nek két kérdést, de a népszavazási kezdeményezést a Momentum és a Párbeszéd – Zöldek is támogatja.

A két kérdés nagyjából ugyanazt fogalmazza meg némi eltéréssel: arra kérdez rá, hogy a válaszadó egyetért-e azzal, hogy a büntető törvénykönyvben az öngyilkosságban közreműködés bűncselekménye alól kivétel lehessen az az eset, ha valaki gyógyíthatatlan beteg, cselekvőképes személy öngyilkosságában működik közre.

1. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen halálos betegségben szenvednek, és állapotukban nem várható javulás?”
2. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?”

A kérdések nem arról döntenének, hogy Magyarországnak legyen-e részletes eutanáziaszabályozása az egészségügyi törvényben, hanem arról, hogy a büntető törvénykönyvben létrehozzanak-e a törvényhozók egy speciális kivételt az öngyilkosságban közreműködés jogi alakzatán belül. Ez azért is lényeges különbség, mert van olyan példa Európában, ahol az aktív orvosi eutanázia nem legális, de ilyen büntetőjogi kivétel az öngyilkosságban közreműködésben létezik.

Egy törvény 97-ből

A jelenlegi magyar egészségügyi szabályozás szerint Magyarországon nem legális az eutanázia, és az életvégi döntések nincsenek ebben a formában kiterjedt módon törvényben biztosítva, ugyanakkor az 1997-es egészségügyi törvény lehetőséget ad a beteg önrendelkezésének gyakorlására az életfenntartó vagy életmentő orvosi beavatkozások visszautasításának jogán keresztül. Ehhez közjegyző által hitelesített okiratban vagy ha cselekvőképes a személy, két tanú előtt kell írásban nyilatkoznia róla. Viszont ez csak akkor lehetséges, ha annyira súlyos a betegség, hogy „rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is” halálhoz vezet.

A visszautasítás jogát az ember szintén közjegyzői okiratban átruházhatja másra arra az esetre, ha a jövőben cselekvőképtelenné-beszámíthatatlanná válna: tehát megnevezhet valakit, aki később helyette dönthet. Szakemberek szerint viszont mindez a gyakorlatban alig működik és nagyon ritka.

Sok az akadály

Az NVB-nak most azt kell eldöntenie, hogy hitelesíti-e, tehát országos népszavazás során feltehetőnek minősíti-e a két kérdést. A döntés ellen a beadók adott esetben a Kúriánál fellebbezhetnek.

NVB-jóváhagyás esetén, ha a kezdeményezők az ügyben 100 ezer aláírást gyűjtenek össze, akkor a népszavazás kiírásáról az Országgyűlés dönt, és a referendum eredményének sincs jogi kötőereje. 200 ezer aláírás összegyűjtése esetén viszont kötelező kiírni a népszavazást, és amennyiben érvényes és eredményes, az eredmény kötelező jogi érvényű.

Az NVB honlapja a 2013-as népszavazási törvény hatályba lépése és idén október között közel 30 lezárult aláírásgyűjtést sorol fel: a 200 ezret egyszer sem, a 100 ezret kétszer, a 10 ezret öt esetben lépte át az aláírásgyűjtés eredménye. 100 ezer aláírás nem hozott még népszavazást ez idő alatt:

• 2015-ben a független, de MSZP által támogatott Kész Zoltán beadványa nyomán az Országgyűlés nem rendelte el a népszavazást az úgynevezett kétmilliós bérplafonról.
• Szintén 2015-ben a parlament úgy döntött, hogy az MSZP-s Gőgös Zoltán földügyi népszavazását nem írja ki. 

A 2003-as EU-népszavazás óta négy népszavazást tartott ország, többségük érvénytelen volt.

• 2004-ben a Magyarok Világszövetsége, illetve a Munkáspárt kezdeményezésére népszavazás volt a kórházak privatizációjáról – ehhez a kérdéshez a Fidesz is csatlakozott –, valamint a külhoni magyarok kedvezményes honosításáról. A népszavazás végül eredménytelen lett.
• 2008-ban az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezésére zajlott le az úgynevezett háromigenes népszavazás a tandíj, a vizitdíj és a kórházi ágydíj eltörlésért. Ez mindhárom kérdésben eredményesen zárult.
• 2016-ban a harmadik Orbán-kormány kezdeményezésére érvénytelen népszavazás zajlott le a „nem magyar állampolgárok kötelező betelepítésének” nevezett lehetséges EU-s direktíváról. 
• 2022-ben a negyedik Orbán-kormány kormány kezdeményezésére – és végül az országgyűlési választásokkal egy napon – tartották meg a „gyermekvédelmi népszavazást”, ami mind a négy kérdésben eredménytelenül zárult.

Vagyis ellenzékből támogatott beadvány utoljára 2008-ban jutott el a kiírásig.

Évi pár tucat beadvány és három aktuális példa

A Nemzeti Választási Iroda honlapja

• 2023-ban 66,
• 2022-ben 58,
• 2021-ben 46,
• 2020-ban 40,
• 2019-ban 53 kezdeményezést, tehát kérdésbenyújtást – és nem jóváhagyást – jegyez. 

Ugyanakkor az áprilisban a Nemzeti Választási Iroda előtt tüntető LMP nemrég két kérdés elutasítása miatt fordult a Kúriához: az akkumulátorgyár-létesítés helyi népszavazáshoz kötését a Kúria is elutasította, viszont a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokat egyszerűsítő törvény hatályon kívül helyezéséről szóló kérdést átengedte, az NVB elutasítását felülírva. Ebben a kérdésben tehát megkezdődhet az aláírásgyűjtés.

Idén korábban az NVB a Jobbik – Konzervatívok kötelező iparkamarai hozzájárulás eltörléséről szóló kérdését is elfogadta.

Viszont több, a Pedagógusok Szakszervezete által kezdeményezett oktatási tárgyú népszavazási kérdést még májusban elutasított az NVB. Aztán ebből kettőt jóváhagyott a Kúria, de ezeket a döntéseket megsemmisítette az Alkotmánybíróság, azonban azokat a Kúria ismét jóváhagyta. A kérdés a tanulók heti óraszámáról és a tanterv egyharmad arányban helyi meghatározásáról szól. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilyen a jó halál és ki döntheti el?A Karsai vs. Magyarország per évtizedekre meghatározhatja az eutanáziáról szóló magyar párbeszédet. Megnéztük a strasbourgi tárgyalást és átvettük a létező európai szabályozásokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet eutanázia Momentum népszavazás Párbeszéd Olvasson tovább a kategóriában