Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2023. december 1. 15:27 Világ

A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz

Az orosz-ukrán háború valamint az októberben kirobbant palesztin-izraeli háború rémképei, a kegyetlenkedésekről szóló beszámolók a hétköznapok részeivé váltak. Főleg, hogy ma már a különböző portálok, tévék és lapok nem csak egymással versenyeznek a figyelemért, hanem a közösségi médiában megjelenő profi és profi tartalomkészítőkkel is.

Az olvasó figyelmét pedig a sokkoló részletekkel lehet megszerezni. Ennek viszont ára van.

A modern médiaplatformok szaporodásával a tudomány is felfigyelt az úgynevezett “news information overload” nevű jelenségre, azaz arra, amikor a folyamatosan ömlő hírektől az olvasó egyszerűen túltelítődik. Sőt, a kegyetlenségek bemutatása még poszttraumatikus stressz is okozhat, ami azért különös, mert ez csak a tragédiákat közvetlenül elszenvedőknél jelentkezik általában. 

1989. áprilisában a Hillsborough stadionban lépett pályára a Liverpool FC és a Notthingham Forest csapata. A mérkőzés félbeszakadt, amikor a lelátó egy része túlterhelés miatt leomlott. Közel százan meghaltak, és hétszáznál is többen megsérültek a balesetben. A tragédia után nem sokkal több mint egy tucat ember jelentkezett azzal, hogy idegrendszeri károsodás érte őket akkor, amikor értesültek a sajtóból az eseményekről. Ők többnyire az áldozatok családtagjai voltak, és azt követelték, hogy őket is tekintsék az események közvetett áldozatainak (és emiatt kompenzációt kértek maguknak). Az ügyet lesöpörte a bíróság, de ez volt az egyik első olyan eset, ahol a média felelősségének kérdése megjelent.

2015-ben, a bostoni maratonfutók ellen elkövetett robbantásos merényletet követően kezdték kutatni a média hatását a robbantást követően kialakuló PTSD-vel kapcsolatban

A bostoni robbantásos merénylet közvetítésével kapcsolatos hatások. Kép: National Library of Medicine

A fenti ábrán az akut stressz tüneteinek száma jelenik meg a robbantással kapcsolatos médiaközvetítések viszonylatában. Az adatok azt mutatják, hogy minél hosszabb ideig tartott a robbantással foglalkozó tartalmaknak való kitettség, annál nagyobb számban jelentkeztek az akut stressz tünetei.  

De mi történik? 

A különösen erőszakos tartalmak megtekintése képes arra, hogy kiváltsa a harcolj vagy menekülj reakciót. A képsorok megtekintése közben a véráramban megnő a stresszhormonok (kortizol, adrenalin, noradrenalin) szintje, melyek aztán a központi idegrendszerbe jutnak – a vérnyomás pedig megugrik, a szívverés felgyorsul. A test ilyenkor felpörgeti magát, hogy a harcban vagy a menekülésben a lehető legtöbbet tudja kihozni magából. Rövid távon ennek nincs különösebb negatív hatása, azonban ha ez az állapot rendszeresen és hosszan fennáll, az már a hétköznapi életre is hatással lehet. 

A tudomány csak néhány éve figyelt fel arra, hogy emberekben és állatokban a folyamatos stressz hatására megváltoznak bizonyos agyi folyamatok. A hippokampusz, melynek többek között a memóriért és az emlékekért felel, nem dolgozik olyan hatékonyan, valamint a prefrontális lebeny is elengedi az irányítást (a prefrontális lebeny felel többek között a tervezésért, maga a frontális lebeny pedig nagyban felelős a személyiségért). Ezzel egyidőben a központi idegrendszer az agy félelemközpontjaként is ismert amigdalát részesíti előnyben. 

Hosszú távon ez az állapot három nagy területet is érint, melyek aztán a hétköznapi élet során akár rossz döntésekben is megjelenhetnek: a precizitást, a rugalmasságot, és újraértékelési képességet.

  • A precizitás stresszhelyzetben nem fontos, nincs idő a kontextus megismerésére, átfogó ismeretanyag elsajátítására. A figyelem csupán a legszükségesebb dolgokra terjed ki.
  • A stressz megfoszt attól a képességtől, hogy új információt már meglévő keretrendszerbe tudjon illeszteni valaki, ezáltal az új információval megbirkózni is nehezebb, azt nem tudja a helyén kezelni az elszenvedője. 
  • Az  emlékeink segítségével tudunk adaptálódni új helyzetekhez. Ehhez viszont az kell, hogy az emlékek is frissülni tudjanak. A stressz hatására ez a folyamat lassul, sokkal nehezebbn alakulnak ki azok az emlékek, melyek segítenek az új információk feldolgozásában. 

Az alábbi ábrát a Nature-ben tették közzé, itt kifejezetten a stressz és a tanulás viszonyát elemezték.

A stressz és a tanulási folyamat. Kép:Nature

Az talán mindenki számára ismerős helyzet, hogy egy-egy rosszul sikerült iskolai felelés, szóbeli vizsga anyaga valamiért különösen ragadósnak bizonyul az emlékezetben. Ez az ábra magyarázatod ad a jelenségre: a piros villámok a stresszt jelzik. Az X tengely az időt mutatja, ha a stressz jele a vonal alatt van, az azt jelenti, hogy káros a memóriára nézve, ha a vonal fölött, az azt jelenti, hogy segíti a memória fejlesztését. Látható, hogy az információ elsajátítását hosszan megelőző stressz káros, míg közvetlenül előtte vagy utána hasznos tud lenni – de csak akkor, ha itt vége is van. Ha a stressz szintje magas marad később is, az nehezíti az új információ feldolgozását és beépülését. 

A stressz hatására bekövetkezett változás nem csak az egyén életére gyakorol hatást, hanem a közügyekre is. A részletek iránti igényesség elveszítése, az új információk nem helyén történő kezelése a fake news korában akár komoly politikai vagy társadalmi mozgásokat eredményezhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ egészség háború konfliktus pszichológia stressz tudomány Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2025. április 6. 11:19 Világ

Az egyik amerikai vám miatt csökken az olajár, a másik miatt mégis drágulhat itthon a tankolás

Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára a Trump-vámok bejelentése után, de egy másik beharangozott vám miatt a benzinkutakon mégis drágulás jöhet.

Al-Hilal István
2025. április 5. 06:05 Világ

Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?

Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.

Vámosi Ágoston
2025. április 4. 17:49 Világ

Egyelőre inkább csak nyilatkozatok szintjén kacsintgat a hadiipar felé az európai autóipar

Egyre több autógyártó lenne nyitott védelmi ipari megrendelésekre is, de az iparágon belül nem mindenki látja úgy, hogy ez lenne a kiút a válságból.

Fontos

Fazekas Dóra
2025. április 6. 06:01 Közélet

Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?

A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.