Egy hónapja tart a háború az izraeli hadsereg és a nyugati nagyhatalmak által is terrorszervezetként kategorizált Hamász között. A konfliktusnak mélyreható hatásai vannak a közel-keleti geopolitikára és Izrael sorsára, de a nyugat-európai utcákon is érezhetők a következményei. Az alábbiakban öt fejleményt vagy kevéssé tárgyalt aspektust veszünk végig a konfliktussal kapcsolatban. 

I. A háború még elfedi, de megpecsételődni látszik Benjamin Netanjahu sorsa. Bár a a nemzetbiztonsági fenyegetések és háborúk idején általában nő a választott vezetők népszerűsége, a Hamász támadása utáni első felmérések már láttatták, hogy az izraeliek jelentős része a kormányt is felelőssé teszi a terrortámadáshoz vezető biztonságpolitikai hibákért.

• Az izraeli hadsereg, a katonai hírszerzés, az izraeli nemzetbiztonsági rendszer szenior tisztségviselői és a védelmi miniszter vállaltak nyilvánosan felelősséget. Netanjahu viszont nem, a kérdést azzal kerülte ki, hogy ezekre a kemény kérdésekre a háború megnyerése után kell választ adni. 
  
• A legutóbbi felmérések szerint ez a stratégia tovább rontotta Netanjahu politikai helyzetét: az izraeliek 70-80 százaléka várja el a lemondását a háború után. A gyengülés a pártját, a Likudot sem kerülte el.

II. Ciszjordániában egyre nagyobb esély van palesztin felkelésre. Az október 7-i támadás óta meredeken emelkedik az izraeli telepesek által elkövetett erőszakos cselekmények száma a területen. Az elmúlt év egyébként is 20 éves csúcsot jelentett a palesztin áldozatok számát tekintve, de október 7-e óta a Palesztin Hatóság közlése szerint legalább 155 palesztin veszítette életét Ciszjordániában. Lassan közel annyi, mint az elmúlt egy évben összesen.

• A telepesek és a hivatalos izraeli hadsereg katonái közötti határvonal elmosódott az utóbbi hetekben egy izraeli civil szervezet szerint, amely az izraeli telepesek tevékenységét monitorozza, mivel közös csoportban, egymástól megkülönböztethetetlenül lépnek fel.
• Palesztin hivatalnokok évek óta figyelmeztetnek egy felkelés lehetőségére, és ez most valószínűbb, mint valaha – ha ez megtörténik, az akár alkalmat adhat a Hamásznak arra, hogy domináns erővé váljon a ciszjordániai területen.
• A ciszjordániai területen mintegy félmillió izraeli él telepesként, ami az ENSZ és az Egyesült Államok szerint nem jogszerű. Ugyanakkor ezeknek a radikális telepeseknek a politikai képviselői kulcspozíciókat kaptak a Netanjahu-kormányban. 

III. Egy hónap után 11 ezer fölött jár a háború halálos áldozatainak száma. Izraeli oldalon 1400 ember veszítette életét, és legalább 200 főt elraboltak az izraeli hatóságok közlései alapján. A Hamász terrorszervezet közlése alapján október 7-e óta a gázai palesztin halálos áldozatok száma már meghaladta a tízezret, akik közül több mint négyezer gyerek.

• Messze még a háború vége: miközben az izraeli szárazföldi erők bekerítették Gázavárost, hivatalosan azzal a céllal, hogy harcképtelenné tegyék a Hamászt, Izraeli katonai vezetők akár egy évig tartó háborúra és elhúzódó konfliktusról beszéltek nemrég.

IV. Úgy tűnik, a Hezbollah nem lép be jelentős mértékben a konfliktusba. A Hamász támadása óta fenyeget egy északi háborús front megnyílása Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah között a libanoni határon. A katonai incidensek és a Hezbollah fenyegetései mindennaposak.

• Ugyanakkor az uralkodóvá váló nyugati elemzői narratíva szerint a Hezbollah nem érdekelt a szélesebb frontnyitásban. Vezetőjük először mondott nyilvános beszédet november 3-án a háború kitörése óta, és közléséből elemzők azt olvasták ki, hogy a szervezet megtartaná a jelenlegi status quót.
• Ennek oka lehet a libanoni gazdasági válság, és az, hogy – egy-egy Hezbollah-párti helyi közlöny szerint – egyáltalán nem egyértelmű egy Izrael elleni háború támogatottsága még a síita libanoniak között sem. Irán sem mutatja jelét annak, hogy nyíltan belépne a konfliktusba, a hazai közvéleményben jelenleg ennek a kimaradásnak a politikai indoklását készíti elő.
• A fenyegetés ezzel együtt állandó, és a szélesebb körű regionális katonai konfliktus elkerüléséért folyamatosan dolgozik az amerikai külügy: Antony Blinken golyóálló mellényben járt Irakban, ahova közvetlenül Libanonból érkezett.

V. A világ számos országában jelentősen megnőttek az antiszemita incidensek október 7-e óta. Egyes európai országokban megháromszorozódtak az esetek: Ausztriában például 300 százalékkal, Németországban 240 százalékkal, az Egyesült Királyságban 320 százalékkal nőtt az incidensek száma az előző év azonos időszakához képest.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ háború palesztin-izraeli konfliktus Olvasson tovább a kategóriában