Hetek óta egyszerre két súlyos, aktív háborús konfliktust követ élőben a világ. Az ukrajnai orosz invázió több mint 600 napja tart, a Hamász pedig több mint 20 napja támadta meg Izraelt. Valószínűleg soha ennyi háborús információt nem fogadott be a nyugati hírfogyasztó rakéták becsapódásáról és elfogásáról, elrabolt túszokról és civil áldozatokról, csapatmozgásokról és humanitárius katasztrófákról, élőben tévéképernyőn, vagy különböző híroldalak élő tudósításaiban, jóformán percekkel az események után.

Ez hatalmas szakmai kihívást jelent a világ hírszerkesztőségeinek is: ezekben a közelről követett, gyorsan változó, összetett háborús helyzetekben a dezinformálás és az információszolgáltatás közötti határvonal vékonnyá és illékonnyá válik. Ráadásul akár egyetlen rakéta becsapódásának az információs keretezése  akár még aznap estére az eszkaláció felé lendíthet nemzetközi konfliktusokat, vagy tüntetéseket idézhet elő világszerte.

Ettől még természetesen elvárható minimum marad, hogy

1. legyen tudósítás,
2. az hiteles információkból, tényekből álljon mindvégig.

A halottak és sebesültek száma a legnagyobb jelentőségű és legérzékenyebb információ. Bár az emberi veszteség és szenvedés esszenciálisan mérhetetlen és összehasonlíthatatlan, ez a szám valahol mégis egy végső és visszavonhatatlan mutatója a háború által okozott legsúlyosabb veszteségnek, az emberéletnek. Ebből következően a háborúban álló felek dezinformációs akcióinak és propagandacéljainak is hatékony eszköze lehet: egy állami hadseregnek vagy militáris csoportnak nem a hiteles információközlés az elsődleges feladata, hanem a katonai és politikai céljaik elérése. 

Az orosz-ukrán háborúban mindkét hadsereg rendszeresen közöl adatot arról, hogy hány ellenséges katona veszítette életét, de nem igazán közölnek információt a veszteségeikről. A hírszerkesztőségek az invázió kitörése után egy darabig közölték ezeket a számokat, feltüntetve azok forrását, és hozzátéve, hogy ezek az információk semmilyen hitelesítési folyamaton nem estek át. De mivel ezek a számok sokszor nem tűntek megbízhatónak, egyre ritkábban találkozunk velük, az orosz védelmi minisztérium adatai lényegében még hivatkozva is kikoptak a hírfolyamokból.

Ugyanis elérhetők relevánsabbnak tartott adatok. Az orosz hadsereg veszteségeiből például az orosz BBC megerősített több mint 55 ezret, de a becslésük 88 ezer fölötti veszteségről szól.

Az ukrán civil áldozatok száma az invázió kezdete és 2023 augusztusa között

• az ukrán korány szerint 10 749 fő volt,
• míg az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala, az OHCR 9701 áldozatról tud^*Nem napra pontosan ugyanabból az időszakból.. 

Az OHCR azért fontos szervezet, mert míg az ENSZ átveszi az országok hivatalos közléseit, addig az OHCR saját adatbázist épít: minimum egy, az eredetitől független forrás által megerősített halálesetet vesz fel az adatbázisába.

Így jutunk el a kérdéshez, hogy

• miért hagyatkozik az ENSZ és miért hagyatkoznak a világ legnagyobb szerkesztőségei a Hamász által közölt adatokra a halálesetek számáról?
• Miközben ugyanezen hírszolgáltatóknál alapprotokoll, hogy terrorszervezetek és militáris csoportok túszvideóit nem közlik.
• Ráadásul ugyanazt a szervezetet terrorszervezetnek írják le, amelyik az adatközlő minisztériumot felügyeli.
• És mire kell figyelnünk hírfogyasztóként ebben a helyzetben?

Elérhető leghitelesebb

Mostanra a 22 napja tartó, a Hamász és Izrael között zajló gázai katonai konfliktusnak több mint 7000 gázai áldozata van, míg mintegy 1400 izraeli halt meg – ezek a számok azonban jelenleg nyers adatok. Vagyis nem az tekinthető ténynek, hogy ennyien haltak meg, hanem az, hogy egyik esetben a gázai egészségügyi minisztérium, másik esetben az izraeli hatóságok közlése szerint ennyien haltak meg. A szerkesztőségek általában a BBC-től a Washington Postig még azt is hozzáteszik mindegy egyes alkalommal ezekhez a közlésekhez, hogy ez egy nem hitelesített és nem megerősített információ.

A háborús konfliktuszónákhoz általában is nehezen férnek hozzá olyan független vagy legalább a részt vevő katonáknál, hadseregeknél függetlenebb entitások, amelyek megerősíthetnének információkat – de a gázai övezet gyakorlatilag hermetikusan zárt a nemzetközi sajtó elől október 7-e óta. Helyi tudósítók persze dolgoznak, hatalmas és állandó veszélyben.

Ilyen helyzetekben a protokoll szerint az ENSZ és a legnagyobb hírszerkesztőségek az állami közléseket tekintik hitelesnek, egyszerűen azért, mert ezek az elérhető legjobb, és így – a fenti kiegészítésekkel együtt – közölhető információnak.

Még akkor is, ha gázában a hatalmat egy olyan szervezet gyakorolja, amelyiket a nyugati világ terrorszervezetként tart nyilván – ellentétben a ciszjordániai palesztin területekkel, ezeket a Fatah által irányított Palesztin Hatóság irányítja. Az ENSZ és a nemzetközi közösség ezzel a mérsékeltebb palesztin politikai vezetéssel áll diplomáciai kapcsolatban, a palesztin államiság egyfajta közvetett elismerése, tehát a megfigyelői státusz megszavazása az ENSZ-ben a Palesztin Hatóság képviseletében történt meg 2012-ben.

A gázai egészségügyi minisztérium és a ciszjordániai palesztin egészségügyi minisztérium két teljesen külön kormányzat minisztériuma. A nyugati világ egy része a ciszjordániai minisztériumot támogatja közvetlenül anyagilag is, a gázait éppen azért nem, mert szoros kapcsolatban áll a Hamásszal. Ugyanakkor az is tény, hogy a gázai övezetben az ENSZ Segély és Munkaügyi Hivatala a Közel-keleti Palesztin Menekülteknek (UNRWA) többek között egészségügyi szolgáltatást is nyújt a területen. Ez persze közvetetten a Hamásznak is kedvezhet, amennyiben a beszedett adókból kevesebbet kell költenie a saját egészségügyi szolgáltatásaira.

Tehát akármilyen szervezet is a gázai kormányzat és akármilyen zavaros is a nemzetközi jogi helyzet, a gyakorlatban a területen ők az állam.

A másik ok viszont az, hogy míg a Hamász nem, de a szóban forgó minisztérium kredibilisnek tűnik.

Nem kapták nagy hazugságon

A Washington Postnak nyilatkozó emberjogi szervezet, a Gázában évtizedek óta jelen lévő Human Rights Watch helyi vezetője szerint a gázai egészségügyi minisztérium korábbi adatközlései általánosságban megbízhatónak bizonyultak. Tudomása van arról is, hogy a minisztérium a kórházakból és halottas házakból jelentett számokat összesíti – ezt a rendszert aztán AP-nek is megmutatta a minisztérium.

A számok a korábbi háborúk során független vizsgálódás után is hitelesnek bizonyultak. 

A Hamász-vezette gázai egészségügyi minisztérium

• a 2008-as háború során 1440 áldozatot jelentett, míg a későbbi ENSZ adat 1385.
• a 2014-es háború során 2310 áldozatot jelentett, az ENSZ-adat 2251.
• a 2021-es háború során pedig 260 áldozatot jelentett, az ENSZ-adat pedig 256. 

Hozzátortázik mindehhez, hogy a minisztérium adatközlő gyakorlata sosem tesz különbséget militáns – katonai, a legtöbb nyugati ország besorolása szerinte terrorista – és civil áldozat között. Továbbá nem tartja számon sem a halál okát vagy helyét, ehelyett egységesen az “izraeli agresszió” áldozataiként nevezi meg az adott háborús időszakban elhunytat. Ezzel szemben az izraeli hatóságnál létezik a megkülönböztetés: 740-et meghaladó civil áldozatot és 306 katonát azonosítottak október 19-ig.

Az Al-Ahli-incidens

Tehát az sem mindegy, hogy egy adatot egy Hamász szóvivő vagy kommüniké, vagy a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium hoz nyilvánosságra – ezért jelöli meg a sajtó a minisztériumi adatoknál forrásnak a “Hamász vezette egészségügyi minisztériumot”, és nem csak a Hamászt.

Azzért is foglal el a Hamász-szervezeten belül különleges helyet az egészségügyi minisztérium, mert a vezetésből, a kormányzati szervezetekből, akár az egész övezetből a Hamász 2007-ben kiszorította a Fatah-tagokat és szimpatizánsokat, de utóbbiak két területen, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások területén megtartottak valamennyi befolyást – nyilván azért is, mert a Hamásznak szüksége volt rájuk. A gázai egészségügyi minisztérium és a ciszjordániai egészségügyi minisztérium között formális kapcsolat is van: ellátják orvosi eszközökkel az övezet kórházait, egyes alkalmazottaknak ők adnak fizetést. 

Az Al-Ahli kórház incidens után különösen élesen jelentkeztek a fent taglalt problémák, és a minisztérium hitele is megkérdőjeleződött. A Hamász vezette egészségügyi minisztérum gyors első közlései még 500 áldozatról szóltak, míg a másnapiak már 471-ről. Továbbá a minisztérium azonnal egy izraeli hadsereg által kilőtt rakétát tett felelőssé az esetért, ami a későbbi elemzések fényében mára lényegesen valószínűtlenebbnek látszik, mint az, hogy az övezeten belülről Izraelre kilőtt rakéta meghibásodása áll a háttérben. Ráadásul az amerikai hírszerzői elemzés 100 és 300 közé teszi az áldozatok számát.

Ez oda vezetett, hogy a gázai egészségügyi minisztérium adatait az utóbbi napokban nemcsak Izrael kérdőjelezte meg, hanem az Egyesült Államok elnöke is – hangsúlyozzuk, nem a haláleseteket és a nagy veszteségeket, hanem azokat a számokat, amiket a Hamász-minisztérium használ. 

A Reuters korábbi vezetője, Luke Baker szintén azt nyilatkozta, ezeket az adatokat a hírszolgáltatók kezeljék fenntartással.

Az Egészségügyi Világszervezet Egészségügyi Vészhelyzetek programjának vezetője, Michael Ryan viszont úgy fogalmazott: a számok nem mindig valósak az adott pillanatban, de megmutatják a halálesetek és sérülések mértékét.

Forrással együtt

Válaszként csütörtökön a Hamász vezette egészségügyi minisztérium közölt egy listát, ami állítása szerint az összes palesztin áldozat nevét tartalmazza: eszerint 6747 név szerint azonosított ember halt meg október 7. óta, 529 áldozatot pedig nem azonosítottak. Az azonosított áldozatok személyi számát, korát és nemét is közölték. 

Az OHCR ezen az oldalon tartja számon az izraeli-palesztin konfliktus áldozatainak és sérültjeinek számát 2008 óta  – ez az az adatbázis, ahol csak a minimum még egy független forrásból megerősített áldozatokat veszik fel. Jelenleg, 2008 óta és augusztus 19-cel bezárólag összesen 6407 palesztin és 308 izraeli áldozatot tüntet fel az oldal. 

Eben az összetett helyzetben az eseményeket hírfolyamokban követők számára két fontos tanulságot fogalmazunk meg: 

• hagyományos médiasztenderdek szerint valamilyen független szereplő által megerősített adatok a háború sérültjeinek és áldozatainak számáról sosem lesznek aznap, sem másnap, sem harmadnap – ez jóval több időt vesz igénybe;
• addig is fontosak ezek a nem megerősített számok is, de komolyan annak a hírszolgáltatónak a tudósítása vehető, amelyik az adatokkal együtt közli azok forrását is, sőt utal arra is, hogy valamilyen szintű, az alapforrástól független hitelesítésen átestek-e.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ ensz Gázai övezet Hamász palesztin-izraeli konfliktus Olvasson tovább a kategóriában