Négy fokkal volt melegebb a szeptember a sokéves átlagnál Magyarországon
Minden bizonnyal az idei volt a legmelegebb szeptember, amióta méréseket végeznek Magyarországon. A napi adatok alapján az első őszi hónapban 19,5 fok volt a hazai átlaghőmérséklet, ami durván négy fokkal magasabb a sokéves (1991 és 2020 közötti) átlagnál.
- Az elmúlt években a szeptember nem volt kiugróan meleg itthon, az előző tíz év átlaga is jó 3 fokkal maradt el az idei számtól. Az OMSZ 1901-től végez méréseket, azonban országos havi adatokra nem lehet szűrni az adatbázisukban, a budapesti adatok alapján azonban a szeptemberi hőmérséklet meghaladta a negyvenes években mért történelmi rekordot.
- A nyár azonban kevésbé volt forró, mint az előző években. A júniusi időjárás megfelelt a megszokottnak, és míg jellemzően négy fokkal szokott melegebb lenni szeptembernél, idén lényegében megegyezett a két hónap átlaghőmérséklete.
Adat
Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
A KSH inflációs boszorkányhonyhájába is belátást engedhet az árrésstop
Előbb érkezett meg az árrésstop hatása, mint a szakértők várták. Vagy nagyon gyorsan gyűjtött adatokat a KSH, vagy áprilisban még nagyobb árcsökkenés jön.
Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Fontos
Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
Tovább durvul a kereskedelmi háború, és még kész sincs az EU válasza
Kína visszalőtt az 50 százalékos emelésre, az EU számára az a kérdés, hogy keménységgel vagy kompromisszumkészséggel kerülhet-e közelebb a céljához.
