Idén végleg felhagy az állami születésszabályozás minden formájával a világ legnépesebb országa, Kína, értesült a Bloomberg. A családonként egy gyermekes születéskorlátozást már 2016 elejétől eltörölték az 1,4 milliárdos országban, kettőre emelték a vállalható gyermekek számát. Idén év végétől viszont már nem lesz semmiféle állami korlátozás, áttérnek a “független termékenység” politikájára, azaz a nők maguk dönthetik el, hány gyerekük lesz.
Bármennyire forradalminak is is tűnik a kínai állam döntése, hogy a közeljövőben végre kivonul állampolgárainak hálószobáiból, valószínűleg kicsit későn jött az elszánás: elkerülhetetlen, hogy a legkülönbözőbb gazdasági és társadalmi problémákat okozza az eddigi kínai népesedési politika.
Persze az évtizedeken át brutálisan szigorú kínai születésszabályozás sem a semmiből jött. A II. világháború és a kínai polgárháború vége után robbanásszerűen nőtt a születésszám, miközben ugyanilyen gyorsan visszaesett a gyermekhalandóság. A gyorsan növekvő lakosság miatt élelmiszerhiány alakult ki és lakhatási válság is volt, a Mao Ce-Tung utáni kommunista pártvezetés pedig úgy érezte, nem tudja uralni a helyzetet. Ezért a hatvanas évektől kezdve egyre szigorúbb családtervezést vezettek be, egy évtizeddel később pedig az országot a külföldi piacok előtt megnyitó Teng Hsziao-ping alatt családonként egy gyermekben korlátozták az engedélyezett gyerekek számát. A hatóság eszközei nagyon kemények voltak: pénzbüntetés mellett kényszerabortusz és kényszersterilizáció.
Az eredmény az lett, hogy a hetvenes években 450 millió környékén jutott a csúcsra a 19 év alatti kínaiak száma, aztán a kétezres évek elejétől zuhanni kezdett, jelenleg már csak 327 millióan vannak az ENSZ becslései szerint. Ha minden így megy tovább, 2050-re már csak 255 millióan lesznek a kínai kiskorúak. Eközben a 65 évnél öregebb kínaiak száma a mostani 135 millióról 360 millióra nőhet 2050-re.
A kínai gazdaság közben ugrásszerűen fejlődött, és az utóbbi években fajult a helyzet odáig, hogy elfogyott a korábban kimeríthetetlennek hitt vidéki munkaerőtartalék. Ennek egy kedvező mellékhatása, hogy a bérek is emelkedésnek indultak, közben viszont Kína nemzetközi versenyképessége romlott a folyamat miatt, ráadásul a hosszú távon tervező pártvezetés az eltartott korosztály arányának gyors növekedése miatt is aggódhat.
De nem is a munkaerőhiány volt a legpusztítóbb hatása a kínai egykepolitikának, ez ugyanis ráerősített a már korábban is létező tömeges lánycsecsemő-gyilkosságra. A kínai családok ha választhattak, kulturális okokból inkább fiú gyermeket szerettek volna. Az pedig a statisztikákon is látszik, hogy az államilag kényszerített egykézés sokkal jobban visszavetette a lányszületéseket, mint a fiúszületéseket.
Jelenleg száz nőre 106 férfi jut az egész országban (a globális átlag 102), azaz 30 millióval kevesebb nő van az országban, mint férfi. De a 18 alatti korosztályban már 115 a száz nőre jutó férfiak száma, és, ahogyan a lenti grafikonon látszik, éppen a nyolcvanas évektől, tehát az egy gyerekes korlátozás bevezetésétől kezdve szállt el a nemi arány. Ez azt is jelenti, hogy rengeteg férfinak egyszerűen nem jut nő, ami kutatók szerint hatalmas társadalmi feszültséget fog okozni a következő évtizedekben.
Világ
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
