A kínai-amerikai kapcsolatok romlásával párhuzamosan több nagy cég hagyja el látszólag vagy ténylegesen Kínát. Egyes cégek még a honlapjaikról is eltüntették Kína említését.
Részletek: a világ legnagyobb ruhakereskedője, az elképesztő gyorssasággal növekvő ultra fast fashion alkalmazás, a Shein elhagyta Kínát és Szingapúrba költöztette székhelyét. A kínai anyacégét fel is számolta, és irodákat nyitott az USA-ban és Írországban is.
Miért fontos ez? A jelenség alapvetően alakítja a globalizációt, mivel olyan cégekről van szó, amelyeknek jelentős részesedése van a globális piacokon. A New York Times cikke szerint a folyamat sokrétű: a kínai cégeknek az a célja, hogy hatékonyabban kiszolgálják a nyugati piacokat; a romló nyugati-kínai kapcsolatok kevésbé befolyásolhassák a működésüket; a kínai hatóságoknak való kiszolgáltatottság csökkentése; kedvezőbb adózás; valamint a szállítási és bérköltségek csökkentése.
Alulnézet: a globális élmezőnybe pályázó kínai cégek számára intő példa lehet Jack Ma esete. Miután az online kereskedőóriás, az Alibaba vezetője három éve nyilvánosan bírálta a kínai szabályozórendszert, több vizsgálat indult az üzletei ellen. Ezt követően Jack Ma visszahúzódott a közélettől, és Ázsia egykor leggazdagabb embere mára vagyona felét elvesztette.
Tágabb kontextus: világszintű tendencia, hogy a szállítás Covid alatti átmeneti drágulásával és a kínai bérek emelkedésével elkezdett átkerülni a termelés Kínából az USA-hoz és az EU-hoz közelebbi és olcsó munkaerővel rendelkező régiókhoz, mint Mexikó vagy Egyiptom. A folyamatnak szerepe lehet az ázsiai akkumulátorgyárak magyarországi terjedésében is.
Igen, de: a kínai cégek beáramlását ugyanakkor több esetben gyanakvással fogadják nyugaton. Több amerikai politikus azzal vádolja az említett kínai cégeket, hogy a Kínai Kommunista Párt eszközeik, nincsenek arról kellően leválasztva, illetve olyan alapanyagokat is vásárolnak a gyártáshoz, amelyeknél kényszermunkát alkalmaztak.
Világ
Fontos