Az emberre veszélyes kórokozók közel kétharmada klímaérzékeny. Ezek egy része komoly járványokért felelős a világ más területein, de a klímaváltozás miatt már Európában is elkezdtek megjelenni.  Jan C. Slemenza és Shlomit Paz a Lancetben megjelent tanulmánya azt vizsgálta, hogyan hat a járványokra az éghajlatváltozás. 

Vektorokkal terjedő betegségek

Vektorosan terjednek azok a betegségek, melyek valamilyen ízeltlábú közvetítőn keresztül jutnak el az emberhez – tipikusan ilyen a szúnyog vagy a kullancs. A szúnyog kifejezetten időjárásérzékeny, élőhelyének klímája nagyban meghatározza, hogy milyen sűrűséggel és eloszlással tud szaporodni. A növekvő hőmérséklet kedvez a szúnyogoknak, a patogének mutációjának, és a fertőzés esélyét is nagyban növeli. 2008 és 2013 között készült egy felmérés, mely azt vizsgálta, hogy milyen faktorok játszanak közre leginkább egy betegség gyors terjedésében – a legelső helyen a természeti környezet szerepelt, utána jött a klíma, az utazás és a turizmus. 

Az, hogy a klíma mennyiben befolyásolja a terjedést, jól követhető a Nyugat-nílusi láz^* Nagy arányban teljesen tünetmentes fertőzést okoz, csak a betegek kis százalékánál vált ki hőemelkedéssel járó, influenzaszerű tüneteket, még kisebb százalékban pedig idegrendszeri gyulladást, agyvelő- vagy agyhártyagyulladást. előfordulási statisztikáiból. A betegség Afrikából illetve a Közel-Keletről jut Európába a költöző madarakon keresztül, itt pedig a szúnyogok terjesztik.  Az EU tagországai 2020-ban 336 esetet regisztráltak, 2019-ben 463-at, míg 2018-ban 2083-at.  Bár első ránézésre furcsa lehet, hogy időben visszafelé haladva nő az esetszám, a Lancet tanulmánya szerint arról van szó, hogy a 2018-as tavasz sokkal melegebb volt a korábban megszokottnál, ami előre hozta a szúnyogok párzási időszakát, és felgyorsította a vírus terjedési sebességét.

A Nyugat-nílusi láz szedett eddig áldozatot délen (Spanyolország, Olaszország, Görögország), keleten (Románia, Magyarorstág, Bulgária) és Németországban is. 2020 nyarán Hollandiában már észlelték a vírust madárban, nem sokkal később az első emberi megbetegedést is jelentették.  Az alábbi ábrán a betegség európai terjedése látható az elmúlt években, Magyarországon már egészen régóta jelen van. (Sötét narancssárga: 2023-as adat, narancssárga: 2022-es adat, citromsárga:2013-2020 közötti adat)

A Nyugat-nílusi láz járványos terjedése összefüggésben áll a későn érkező téli hideggel és a korán érkező tavaszi meleggel. A nagy szárazságok szintén kedveznek a terjedésnek, mert a madarak és a szúnyogok is a vizes élőhelyet kedvelik, így kisebb területen koncentrálódnak, ami kedvező kombináció a vírus szempontjából – a legideálisabb tehát a terjedés felpörgéséhez egy nedves tavasz, száraz nyárral – pont, mint 2018-ban.  2023. júniusáig Európa és a környékbeli országok 1340 esetet jelentettek le, közülük 104 végződőtt halállal. Ez a szám a 2018-as kitörés óta a legmagasabb, Magyarországon az ötödik legtöbb esetet regisztrálták (14 beteg), ebből 3 nem élte túl a fertőzést. 

A betegség terjesztésének két legfőbb képviselője (vektora) az egyiptomi csípőszűnyog, illetve az ázsiai tigrisszúnyog – előbbi még nem, utóbbi viszont annál inkább megtalálható már Európában, köztük Magyarországon is.  Az egyiptomi csípőszúnyog hatékonyan terjeszt egy sor trópusi betegséget, köztük a dengu-lázat és a zika vírust, cserébe nehezen tűri a változást, a meleg éghajlatot és várossal szemben a vidéki területeket kedveli. Az ázsiai tigrisszúnyog kevésbé hatékony, ha a betegségek terjesztéséről van szó, ám annál inkább alkalmazkodó típus. Ennek a fajnak az európai inváziója már megindult, a folyamatot pedig gyorsítja például a nemzetközi kereskedelem, és természetesen a klímaváltozással együtt a szúnyogok által terjesztett vírusok is könnyebben találnak utat az emberhez, így Európában is felütötte a fejét a zika, a csikungunya-láz és a dengu-láz is.

Az Ökológiai Kutatóközpont szúnyogmonitorának ábráján jól látszik, hogy a 2020-as évben jelentősen több szúnyogot észleltek, mint az azt megelőző, vagy követő években. Az adatokat összevetve a KSH időjárási adataival érthetővé válik, hogy miért: 2020 Magyarországon meleg év volt, de közel sem olyan meleg és száraz, mint korábban. A hőségnapok száma alacsony volt, miközben csapadék bőven hullott  -a két faktor, ami kedvező nem csak a szúnyogoknak, de a vírusoknak is. 

Forrás: www.szunyogmonitor.hu

2007-ben Európa először tapasztalta meg a chikungunya-láz^* A betegség tünetei láz és ízületi fájdalom, amelyek 2-12 nappal a fertőzés után jelentkeznek. Az egyéb tünetek között előfordulhat fejfájás, izomfájdalom, kiütések, ízületi duzzanat. A betegség többnyire egy héten belül elmúlik, de esetenként az ízületi fájdalom hónapokon át megmaradhat. A halálozási ráta 1:1000. nevű trópusi betegség tömeges megjelenését Olaszországban. A 330 beteg ugyan nem tűnik soknak, de ahhoz képest, hogy korábban nem volt példa ilyen méretű kitörésre, aggodalomra adott okot. Néhány évvel később Franciaországból érkeztek jelentések, ahol két településen egymástól függetlenül volt kisebb járvány. 10 évvel az első olaszországi eset után ismét volt egy második kitörés, szintén Olaszországban, ekkro már közel 500 ember betegedett meg. Azóta jelentettek megbetegedést Spanyolországból, és újból megjelent Franciaroszágban és Olaszországban is. 

A közönséges kullancs leginkább a Lyme-kór^*Jellemző tünete a bőrön a csípés helyén megjelenő kokárdaszerű, ún. Lyme-folt, átmérője idővel akár az 5–10 cm-t is elérheti, valamint az erős, égető érzés az ízületeknél. Jellemző tünetei még a feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, görcsök. A hosszabb ideig fennálló betegség krónikussá válhat, szövődményként szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideg- és ízületi (többnyire térdízületi) gyulladás lehet a következménye. terjesztése, illetve a vírusos agyhártyagyulladás terjesztése miatt ismert Európában. A klímaváltozás a kullancsok élőhelyének megváltozását hozza magával. Kutatók szerint a kullancsok élőhelye egyre terjed, a melegedésnek köszönhetően egyre magasabban és egyre északabbra fekvő területeken is megél már. Az alábbi ábránt a kullancs (Ixodes ricinus) előfordulását látjuk – az első 2017-ből, a második 2023-ból való. A vörös szín a már megtelepedett állapotot jelzi, míg a sárga az új megjelenést. Szembetűnő, hogy a kullancsok az északi régióban is egyre nagyobb területen fordulnak elő. 

Élelmiszer közvetítésével terjedő betegségek

Az élelmiszerekkel a szervezetbe jutó betegségek közül a campylobakter-fertőzések a legismertebbek. Jól tűrik a meleget, és már kis mennyiségben hatékonyan fertőznek, 100 ezerből 60 ember megtapasztalja a legtöbbször hasmenéses tüntekkel járó ferzőzést – Európában ez az egyik leggyakoribb emésztőszervi megbetegedés. A statisztikák szerint szoros az összefüggés a hőmérséklet emelkedésével. Egy Angliában és Walesben készített tanulmány során arra jöttek rá, hogy a tavaszi időszak végén beinduló megbetegedések összefüggésben állnak a két héttel korábbi hőmérsékelttel, a skandináv országokban arra jutottak, hogy emellett a csapadékmennyiség is befolyásolja a betegszámot. 

Víz közvetítésével terjedő betegségek

Egy extrémebb időjárási esemény önmagában is komoly kockázatot hordoz magában, azonban a másodlagos hatások nem csak legalább ilyen veszélyesek lehetnek, hanem sokkal kiszámíthatatlanabbak is. Ilyen lehet például egy heves esőzés, ami elárasztja a legelőket, belemosva az ott található patogéneket a környékbeli vizekbe. A víztisztító állomások túlterhelődése, esetleges meghibásodása esetén ez garantált fertőzésforrás lehet, mely rövid idő alatt sok embert betegíthet meg.Ilyen például a Leptoszpirózis^* A betegség hirtelen kezdődik, általános gyengeség, láz, hidegrázás, fejfájás, ízületi fájdalom és álmatlanság kíséri. Nem ritkán vérzési rendellenességek is előfordulhatnak, amely orrvérzésben, illetve gyomor-bélrendszeri vérzésben nyilvánul meg. Három-négy napon belül kezdődik a bőr és a nyálkahártya sárga elszíneződése, amely két-három hétig tart. Erre az időszakra jellemző az anuria, az az állapot, amikor a betegnek vesegörcs után nincs vizelete. Ebben az esetben orvosi ellátás nélkül halál következik be. nevű betegség, mely akár súlyos, életveszélyes állapotot is okozhat, korábban több tanulmány is vizsgálta már az európai természeti katasztrófákat követő járványok természetét, nyolc írt le olyan helyzetet, melynél áradást követően járvány indult el, ebből négyet leptoszirózis okozott. 

Természetesen kérdés, hogy milyen lesz Európa klímája a jövőben. A 2021-es, Nyugat-Európát sújtó árvizek, a 2022-es extrém szárazság nem sok teret hagy az optimizmusnak. Az ázsiai tigrisszúnyog például várhatóan Európa nyugati és északi részén terjed majd jobban, a keleti vidékek kevésbé lesznek ideálisak számára. A trópusi megbetegedések tömeges és gyakori előfordulása addig nem valószínű, amíg az egyiptomi csípőszúnyog nem telepedik meg európában, de a Campylobakter-fertőzések az északi országokban akár 200 százalékkal is megnőhetnek az évszázad végére.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet klímaváltozás rovarok szúnyog vírusok Olvasson tovább a kategóriában