Hírlevél feliratkozás
Nagy Zsolt
2023. július 31. 13:21 Adat

Csúcsok nem dőlnek az aratással, de a tavalyinál jobb a helyzet

Nem sikerült elérnie a várakozásokat több fontos szántóföldi növény terméshozamának sem – írta közleményében az Agrárminisztérium vezetője, Nagy István.

Számokban:

  • Az őszi árpa a várakozásoktól elmaradva 5,5 tonnás terméshozamot produkált hektáronként, így 2,19 millió tonna termett.
  • Az őszi búzát még nem takarították be teljesen, de ott is hasonló, 5,5 tonna/hektáros hozammal számolnak. 
  • A káposztarepce termőterülete jelentősen csökkent, viszont a terméshozam hosszú évek óta az egyik legjobb lett. A betakarított összmennyiség várhatóan 614 ezer tonna lesz.

Felülnézet: tavaly az aszály komoly károkat okozott a termésben, igaz, ezt leginkább nem az említett haszonnövények, hanem a kukorica sínylette meg. A sokévi átlagot meghaladó hozam azért marad el a várakozásoktól, mert az év korábbi szakaszában még jobb termésre volt kilátás.

  • Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mennyiségi kérdésnél sokkal fontosabb lesz a minőségi, ugyanis az árpánál ezzel gondok vannak, ezért a jó minőségű árpáért sokat kérhetnek el a gazdák.
  • Az idehaza általában legfontosabbnak számító szántóföldi növénynek, a kukoricának eddig kedvezett az időjárás, ami fellendítheti a mezőgazdaság teljes kibocsátását, és ezen keresztül – elemzői számítások szerint – megmentheti idén a recessziótól a magyar gazdaságot.

Alulnézet: a gazdák számára nemcsak az időjárásnak volt nagy tétje, hanem a fizetőképességnek is. Tavaly az elszálló energiaárak miatt jelentősen megdrágult például a műtrágya, így azok, akik a megnövekedett kiadások miatt ódzkodtak a technológiai beruházásoktól, lépéshátrányba kerülhettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSorban jönnek a vészjósló adatok, hogy lesz ebből magyar kilábalás?Utoljára 2008-2009-ben volt ilyen sokáig recesszióban a gazdaság, és több mutató is a szenvedés folytatódására utal. Az elemzők mégis fordulatot várnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar agráriumot viselte meg az egész EU-ban a legjobban a tavalyi aszályÉs úgy tűnik, a kormány az idei kilátásokkal kapcsolatban sem optimista, ugyanis ingyenesen biztosítaná az öntözővizet a mezőgazdasági termelőknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Borzasztóan hat ez rám. De mi tehetünk róla” - hogyan pusztított az aszály a községekben?Dió nagyságú krumpli, tojás méretű karalábé és kimerült kutak. A klímaváltozás miatt többen feladták a háztáji gazdaságukat, mert csak az idejüket vesztegették vele.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat agrárium aszály búza mezőgazdaság növénytermesztés recesszió repce Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.