A Duna-delta vidéke elleni hétfő reggeli orosz dróntámadások olyan közelségbe, szó szerint kőhajításnyira hozták a háborút a NATO-hoz, mint soha korábban. Reni, a moldáv-román-ukrán hármashatár melletti ukrán kikötővárosban három gabonasilót lőttek szét az oroszok az Irántól kapott Sáhed-136-os kamikaze drónokkal, de üzemanyagraktárat, darukat és a kikötői ellenőrzőpontot is találat érte. A folyó túloldala már Románia.

Az orosz légicsapások alig 200 méterre voltak egy NATO-ország területétől, amire már vonatkozna a katonai szövetség kollektív védelmet előíró 5. cikkelye. Johannis román elnök és a román külügy gyorsan elítélte a határhoz közeli támadást, ami ráadásul egy félig román/moldován lakta ukrán járásban történt. Ennek ellenére a román sajtóban nem igazán érezhető különösebb pánik, hiszen úgy értékelik, hogy Oroszország nem kockáztatna egy NATO-val való közvetlen konfrontációt.

A Fehér Ház ugyanakkor az eszkalációs veszélyre figyelmeztet, és ez legalább annyira szól a fekete-tengeri helyzetnek, mint a kikötők (Reni előtt már Csornomorszk és Odessza, valamint Iszmail kikötőjét is támadták) elleni akcióknak.

russian terrorists continue their war on grain. Last night, they attacked the grain infrastructure on the Danube River with Shaheds. Three drones were shot down by air defense. Unfortunately, as a result of the attack, six people were injured and a grain hangar and cargo storage… pic.twitter.com/TY7S0IOvtq

— Defense of Ukraine (@DefenceU) July 24, 2023

Miután Oroszország múlt hétfőn felmondta (pontosabban nem hosszabbította meg) a gabonaszállítási egyezményt, ami addig lehetőséget adott az ukrán gabona kijuttatására a világpiacra, gyorsan megszaporodtak az Odessza környéke elleni támadások. A Nagy Katalin által alapított, az orosz pszichében elvileg orosznak számító város mostantól végképp nem szent Moszkvának. Rakétatámadás érte a Krisztus színeváltozása székesegyházat is, az orosz köztévé állami propagandistái pedig már Odessza teljes lerombolását követelik. 

A gabonaegyezmény felmondásával a Fekete-tengeren is fenyeget a konfliktus kiterjedése. Oroszország teljes tengeri blokádot hirdet Ukrajnára: az összes, ukrán kikötőbe tartó kereskedelmi hajót úgy kezelik, mint ami potenciálisan katonai rakományt szállít. Ukrajna szintén potenciális katonai célpontnak tekint minden, Oroszországból vagy az oroszok által megszállt területekről jövő hajót.

A tengeri hadviselés szabályai szerint a hadviselő felek (más kérdés, hogy az orosz retorikában hivatalosan továbbra is csak különleges katonai műveletről van szó) a kereskedelmi hajókat átvizsgálhatják, de pusztán feltételezések alapján nem lőhetnek rájuk. Egy kereskedelmi hajó elleni támadás beláthatatlan következményekkel járna, Washington szerint pedig Moszkva egy hamis ukrán támadásról szóló false flag műveletet készít elő.

Mindez egyszerre szólhat a NATO orosz tesztelgetéséről, a katonai célpontok kiterjesztéséről, a Fekete-tengeri dominanciáról, az ukrán gabonaexport tönkretételéről de járulékosan Moszkva világpolitikai ambícióiról, az élelmiszer fegyverként való használatáról is.

Azzal, hogy a gabonamegállapodás már nem köti a kezét, Oroszország kiterjesztette műveleteit az ukrán kikötőkre és a NATO-határterületére, miközben ukrán drónok Moszkva ellen hajtanak végre támadásokat. Oroszország azt állítja, hogy a gabonaügyletek takarásában az ukrán kikötőket hosszabb ideje használják nyugati fegyverimportra. Az FSZB szerint a dunai kikötőkön keresztül is szállítottak lőszereket Ukrajnába.

Ennek örvén azonban láthatólag módszeresen rombolják az ukrán gabonainfrastruktúrát, és megpróbálják elzárni a nagy volumenű élelmiszerexport útját. A  világ élelmezésében is jelentős tételnek számító, évi 30 millió tonnás ukrán gabonakivitel nagyja a háború előtt a Fekete-tengeren keresztül zajlott. Ennek az orosz invázióval egy időre vége lett, de egy éve ilyenkor a gabonamegállapodás újra megteremtette a lehetőséget, és tavaly októberre visszaállt a korábbi exportvolumen.

Ezt követően az oroszok különböző technikákkal, az átvizsgálások módszeres lassításával, létszámcsökkentéssel és egyebekkel elkezdték korlátozni a folyamatot, majd különböző indokokkal a megállapodás felmondásával fenyegettek, amit végül múlt héten meg is tettek. Azóta módszeresen lövik az ukrán kikötőket, és újra tengeri aknákat telepítenek, hogy teljessé tegyék a blokádot.

Bár az ukránok azt mondják, ezután is elindítják a szállítmányokat, ehhez Törökország vagy a NATO segítségére lenne szükség. Többek, például James Stavridis, a NATO volt európai szövetséges főparancsnoka szerint a nyugati szövetségnek aktívan fel kellene lépnie az illegális orosz blokád ellen, és hadihajókkal, légi támogatással kellene kísérnie a kereskedelmi konvojokat. Hasonlóra van precedens: a nyolcvanas években az irak-iráni háborúban amerikai hadihajók avatkoztak be, hogy a kuvaiti olajtankerek ki tudjanak menni az iráni blokád ellenére a Hormuzi-szoroson

Erre azonban most nem látszik valós szándék a NATO vagy NATO-tagállamok részéről, annak ellenére sem, hogy kereskedelmi hajók katonai kíséretére más térségekben több példa is van. A Fekete-tengeren ezt azonban most nem teszi lehetővé a Montreux-i egyezmény, mely – kizárólagos török ellenőrzési joggal – háborúban nem engedi meg idegen hadihajók áthajózását a szorosokon. De az egyezményen túl világos az óvatosság mélyebb politikai oka is: a NATO-hadihajók megjelenése közvetlen konfrontációt jelentene Oroszország és a katonai szövetség között, és pontosan ez az, aminek az elkerülése a nyugati stratégia irányul ebben a háborúban.

A tengeri blokád mellett az ukrán dunai kikötők elleni támadás azt mutatja, hogy Oroszország a másik fő exportútvonalat is bezárná, de legalábbis nagyon megdrágítaná azon a szállítást, hiszen a biztosítási költség annyira felmehet, hogy az ukrán gabona nem lesz versenyképes.

A dunai gabonaszállítás a háborúban megélénkült, az infrastruktúra fejlesztésével növelték a szállítási kapacitást, ami májusra már elérte a 2,2 millió tonnát. A hétfői orosz dróntámadások nem voltak olyan súlyosak, hogy ezt ellehetetlenítsék, de így is vagy harminc gabonaszállító hajó várakozott Iszmail kikötője előtt a művelet után.

Footage of Ships along the Danube. pic.twitter.com/DGRACphkCp

— OSINTdefender (@sentdefender) July 24, 2023

A szárazföldi szállítás a tengeri és folyami szállítást nem tudja teljesen kiváltani. Ráadásul az ukrán gabona EU-s belső konfliktusokat gerjeszt: a keleti tagállamok, köztük Magyarország agrárminiszterei a helyi gazdák védelmében éppen kedden kezdeményezték, hogy hosszabbítsák meg a korábban elért, az ukrán gabonára szeptember közepéig érvényes importtilalmat – amit Zelenszkij ukrán elnök hevesen ellenzett.

A tengeri gabonaexportot így az orosz blokád lehetetleníti el, a folyamit a drón- és rakétatámadások tehetik túl drágává, a szárazföldi pedig eleve kisebb volumenű, ráadásul növeli a megosztottságot Ukrajna szövetségesei között. Ez mind megfelel Oroszország érdekének, főleg, hogy a rekordhozammal kecsegtető orosz gabonatermés exportlehetőségeit növelik.

A gabonaegyezmény múlt heti felmondása óta a búza világpiaci ára 14, a kukoricáé 10 százalékkal emelkedett, és öt hónapos csúcsot ért el – vagyis miközben Ukrajna kivitelét tönkreteszik, saját exportbevételeiket jelentősen növelhetik az oroszok.

“A térségben elkövetett robbantások az Orosz Föderáció szándékos kampányába illeszkednek, amely a világ búzapiacának összeomlását célozza, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Kijevre és a nyugati szövetségesekre, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz” – értelmezte a dunai célpontok elleni támadásokat Mihai Isac, román külpolitikai elemző.

Ukrán oldalról ugyanezt élelmiszer-terrorizmusnak nevezik: Kuleba külügyminiszter szerint az oroszok 400 millió embert tartanak túszként, hogy kedvezőbb feltételeket csikarjanak ki a Nyugattól.

Afrikában azonban ennek annyira nem örülnek. Kenyában a megélhetési válság miatt már amúgy is feszült a helyzet, a rendőrök több tüntetőt lelőttek az élelmiszerárak miatt kitört demonstrációkon. A gabonamegállapodás vége “egy hátba szúrás, ami aránytalanul sújtja a szárazság miatt már amúgy is nehéz helyzetben lévő országokat Afrika szarván” – mondta ezek után az orosz lépésről a kenyai külügy vezetője.

Egyes afrikai országok függősége az orosz és ukrán gabonától. Ábra: Ghenna, Policy Center for the New South

Pedig az afrikai reakciók a Kremlnek különösen fontosak, hiszen Oroszország éppen arra hivatkozott az egyezményből való kilépésnél, hogy a Nyugat saját érdekei szerint maga vásárolta fel az ukrán gabonát, abból alig jutott a legszegényebb országoknak. 

Oroszország amúgy is a fejlődő országok segítőjének, a nyugati neokolonializmussal szembeni a globális Dél szövetségeseként igyekszik pozicionálni magát. Így építené Kína árnyékában saját holdudvarát atomerőmű- és fegyverexporttal, a Wagner zsoldosainak egy sor afrikai országban való bevetésével – és élelmiszerrel. Ennek egyik friss megnyilvánulása, hogy a franciákról egyre inkább leválasztott Maliba, ahol ezer Wagner-katona szolgálja a dzsihadistákkal harcoló katonai rezsimet, amikor éppen nem civileket rabolnak el, 50 ezer tonna orosz búzát adnak el nyomott áron – Mali egyike volt annak a hat országnak, amelyik Oroszország mellett szavazott az ENSZ-ben, amikor a világ Moszkvát Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartására szólította fel.

Putyin hétfőn külön cikkben polírozta Oroszország afrikai renoméját: miközben ismertette az orosz álláspontot a gabonaegyezmény végéről, mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy az orosz gabonára továbbra is számíthatnak.

Az írás a csütörtökön és pénteken Szentpéterváron sorra kerülő Oroszország – Afrika csúcsot készítette elő, ahová az oroszok minél több afrikai vezetőt várnak. Hogy erre kik mennek el, még nem tudni, ez a háborúban most némileg zászlóválasztást is jelent – a Moszkvát (és Pekinget) választók hamarosan valószínűleg csatlakozhatnak a bővülő BRICS-hez is, amit további bővítésekkel Peking és Moszkva a nyugati irányítású világrend globális ellenpólusává tenne.

A háttérben bizonyára nagy a nyomás amerikai, francia és orosz oldalról is, Moszkva saját pozícióit a legszegényebbeknél pedig most az orosz gabonával való kecsegtetéssel próbálhatja javítani, miután az ukrán búza kiiktatásával felvitte a világpiaci árakat.

Mint William Ruto kenyai elnök utalt egyszerre a nemrég tartott USA-Afrika csúcsra és a most következő oroszországi eseményre: “Néhányan, akik meghívnak minket ezekre a találkozókra, azt mondják, ha nem jöttök el, annak következményei lesznek.”

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ Afrika Duna élelmiszer gabona hajózás orosz-ukrán háború Románia szállítás Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában