A bioélelmiszerek termesztésekor nem használnak műtrágyát, márpedig az elmúlt időszak nagy áremelkedésének egyik oka a műtrágya árának elszállása volt (mert annak előállítása rendkívül energiaigényes folyamat és az ukrán háború is akadályozta az ellátást). Emellett a termesztésnél sok szintetikus növényvédő szert sem alkalmazhatnak.
A jól működő kiskereskedelmi piacokon ráadásul a bioélelmiszereket döntő részben kisebb regionális beszállítók viszik a boltok raktáraiba, vagyis jóval kisebb lehet a szállítási költség is. A bioélelmiszer beszállítók gyakran a szokásosnál hosszabb távra szerződnek, és a szerződés alatt az átvételi árak garantáltak, ami szintén nagyobb stabilitást feltételez.
Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy a bioélelmiszerek ára kisebb mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mint a vegyszerrel kezelteké, de mit mutatnak a számok?
A német biopiac szereplőit tömörítő egyik legnagyobb szervezet, a Bund Ökologische Lebensmittelwirtschaft (BOLW) még februárban adott ki egy közleményt, amelyben számos adattal illusztrálta a fenti feltételezés helyességét.
A német adatok szerint az ottani diszkont modellben dolgozó boltokban (ilyen az Aldi, a Lidl, és a Penny is) 2022 őszén a sárgarépáért például 60 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, a szupermarketekben pedig 20 százalékos volt a drágulás. A biorépa azonban a diszkontokban csak 45, a szupermarketekben pedig 12 százalékkal drágult ugyanezen időszak alatt. Sőt, a BOLW adatai szerint a bioélelmiszerre szakosodott német boltokban a répa egy év alatt csak 2 százalékkal drágult, vagyis szinte meg sem érezte az inflációt.
A konkrét értékeket nem közölték, tehát csak a drágulás mértékéről van adat, arról nem, hogy melyik boltban és mennyivel volt eleve olcsóbb vagy drágább a termék. A bioélelmiszerek általában eleve jóval drágábbak, így az említett példákban legfeljebb a két verzió közötti különbség válhatott kisebbé.
A G7 saját fogyasztói kosarának adatai alapján a sárgarépa Magyarországon is hasonlóan viselkedett. A sima répa 2022 és 2023 júniusa között az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco árainak átlaga alapján 88 százalékkal drágult, a biorépa viszont ugyanezen időszak alatt csak 45 százalékkal ment fel.
A német szervezet a vajjal, a tojással, az almával is hasonló trendet mutatott ki, ezeket a sárgarépa mellé feltettük az alábbi grafikonra (a friss tejeknél a drágulás Németországban szinte egyforma volt a bio és nem bio változatokban.)
A G7 saját fogyasztói kosarában jelenleg kilenc olyan termék van, amelyeknél meg tudtuk nézni, hogy egy év alatt, 2022 és 2023 június vége között mennyivel drágultak a bio és a nem bio változatok, ezt mutatjuk be az alábbi grafikonon.
Az eredmény felemás: a kilencből négy élelmiszerre igaz, hogy a bio változat nem drágult annyira, mint a vegyszeres-gyomirtós, ötre azonban a feltételezés nem áll. Igaz, nagyon fontos részlet, hogy ebből az ötből a burgonya és a tojás magyarországi ára nem tükrözi a szabad piaci viszonyokat, hiszen ezeket a kormány a tavaly szeptemberi áron stoppolta.
Érdemes még megnézni a zabitalt is, amely a magyar boltokban definíció szerint bio termék (nincs nem bio változata) és egy év alatt csak 8,6 százalékkal, azaz jóval az átlagos élelmiszer-infláció alatt drágult.
Ez egyébként azért lehet érdekes, mert a zabitalt (a többi növényi itallal együtt) többnyire a tehéntej helyett vásárolják a fogyasztók, és az elmúlt hónapok nagy inflációs felfutásában volt egy olyan időszak, amikor a tej ára egészen megközelítette a legolcsóbb zabital árát. Bár az utóbbi időben a tehéntej ára korrigált, és ismét nagyobbra nyílt az olló, az mégis látszik, hogy a növényi italok olcsóbb verziói (amelyek egyébként mind importból származnak), versenyképesebbé válhatnak a döntően hazai előállítású tejjel szemben, ha annak árát nem sikerül kordában tartani.
A tejről való átállás különösen a laktózérzékenyeknél lehet ilyenkor esélyes, hiszen a laktózmentes tejek még jóval drágábbak is, mint a laktázenzim adalékkal nem rendelkezők, azaz sokkal könnyebben megközelíthetik a növényi italok árszintjét.
A többi termékre viszont ez kevésbé jellemző, mert a fent bemutatott számok ellenére is elég nagy maradt a bio-felár.
Adat
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Fontos
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
