Percenként 11 focipályányi esőerdőt irtottak ki tavaly, de van remény

Az elmúlt évtizedben számos multinacionális nagyvállalat ígérte meg, hogy fellép az erdők kivágása ellen, a 2021-es glasgow-i klímakonferencián pedig 145 ország – többek között Brazília, Indonézia és Kína – egyezett meg arról, hogy 2030-ig véget vetnek az erdőirtásnak.

Egy múlt heti jelentés szerint tavaly mégis 10 százalékkal több erdőterületet tisztítottak meg az előző évhez képest. A trópusi őserdők mérete tavaly Svájc (vagy fél Magyarország) méretével megegyező területtel csökkent. Egy szemléletesebb adattal percenként 11 focipályányi őserdő tűnt el. Az erdőirtások miatti szén-dioxid-kibocsátás akkora volt tavaly, mint Indiáé (az összes kibocsátás mintegy 7 százaléka).

Húsz éves távlatban is számottevő a növekedés. Az elmúlt években nagyjából 15 százalékkal több területen irtottak esőerdőt, mint a 2000-es évek elején. Ráadásul erdőtüzek miatt háromszor annyi őserdő pusztult el, mint 15-20 éve (a célzott irtások így is 5-6-szor nagyobb területet tisztítottak meg az elmúlt két évben, mint a tüzek).

A trópusi esőerdők a legfontosabb ökoszisztémák közé tartoznak a Földön és kimagaslóan a legnagyobb szárazföldi széngyűjtők: visszaszorulásukkal évente több milliárd tonna üvegházhatású szén-dioxid szabadul fel és marad a levegőben, ami tovább gyorsítja a klímaváltozást.

A tavaly kiirtott esőerdők kétharmadát három országban vágták ki: Brazíliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Bolíviában.

Míg az összkép lehangoló, több fontos részlet is reményt keltő. Az egyik pozitívum, hogy több országban is látványosan csökkent az erdőirtások aránya az elmúlt években.

A korábban évtizedeken át hatalmas területeket ültetvényekké alakító Indonéziában és Malajziában az elmúlt tíz évben drasztikusan csökkent a letarolt erdők aránya, elsősorban kormányzati intézkedések – például a monitoring rendszer fejlesztése – és felvilágosító kampányok miatt. Az elmúlt mintegy öt évben nagyjából 60-65 százalékkal csökkent a kiirtott területek aránya a két országban.

A folyamat azért különösen látványos, mert a 2010-es évek első felében Indonéziában közel annyi területen irtottak erdőt, mint Brazíliában, mostanra azonban az indonéziai érték mintegy negyedére csökkent, a különbség így nagyjából nyolcszorosára nőtt. Brazíliában ugyanis ez idő alatt jelentősen nőtt az erdőirtások aránya.

Az erdőtüzek mellett a 2018-as hatalomra került, klímaváltozás-tagadó Jair Bolsonarónak van a legnagyobb szerepe a növekedésben. Az elnöksége hatására tavaly kétszer akkora területen pusztult ki az esőerdő, mint a 2010-es évek közepén.

Nemcsak ez mutatja, hogy a hatalom viszonyulásának alapvető hatása van az esőerdők sorsára, hanem az is, hogy idén milyen jelentős változások történtek az Amazonas megvédését célul kitűző, Brazíliát január óta vezető Lula regnálása alatt. Az év első hónapjában 31 százalékkal kevesebb területen vágtak ki fákat, ez alapján reális esély van arra, hogy jövőre valóban elkezdjen csökkeni globálisan az erdőirtás.

A további jelentős csökkenés azonban azért lesz jelentős kihívás, mert az elmúlt években jellemzően a közepesen fejlett gazdaságoknak sikerült visszafogni az erdőirtást, mostanra pedig inkább a szegényebb országokban van növekedés.

Míg például Brazíliában az erdők irtása 90 százalékban nagyipari érdekekből, a szarvasmarha ágazat bővítése miatt történik, a szegényebb országokban kevésbé köthető a jelenség a hétköznapi emberekhez. A Kongói DK az egyik legszegényebb és egyben az egyik legmagasabb népességnövekedési rátájú ország, és az élelmezés mellett a főzés miatt szükséges faszén miatt is irtják az erdőket.