Az áremelésre rácsavarodó cégektől féltik az infláció csökkenését
Egyre több adat bizonyítja, hogy az elmúlt időszak magas inflációja a vállalatok korábbinál magasabb szintű nyereségességével járt együtt.
Mi történt? Az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar jegybank pár nap eltéréssel kommunikálta, hogy az elmúlt hónapok magas inflációjának jelentős részét a megugró profitok okozták.
- Az IMF tanulmánya szerint Európában 2022 eleje óta az infláció növekedésének nagyjából felét magyarázza, hogy a vállalatok a megugró költségeiknél jelentősebb mértékben emeltek árakat.
- Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a profitok 2022-ben az infláció kétharmadát okozták, miközben az ezt megelőző 20 évben ez az arány átlagosan egyharmad volt.
Alulnézet: A negyedik legnagyobb angol kiskereskedelmi lánc, a Morrisons ügyvezetője kedden egy parlamenti meghallgatáson például elismerte, hogy a szupermarketek növelték az üzemanyag eladásából származó nyereségüket.
Felülnézet: Az elemzések kiemelik, hogy a növekvő profitok mellett az energiaárak és a bérnövekedés is hozzájárult az inflációhoz Európában, bár az egyes tényezők jelentőségével kapcsolatban eltérnek a vélemények.
- A nyereség szerepével kapcsolatban az sem mindegy, hogy a magas profit az infláció oka vagy következménye.
- A covid alatt felgyűlt megtakarításokból származó extra kereslet nélkül a vállalatok sem tudták volna a költségeik növekedését meghaladóan emelni az áraikat – mondják az utóbbi mellett érvelők.
Magyar vetület: a Magyar Nemzeti Bank múlt heti Inflációs jelentése szerint 2023 első negyedévében a 25,4 százalékos infláció közel harmadát okozták olyan tényezők, amiket a költségek növekedése nem magyarázott.
- 2022 közepétől a profit több mint 10 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék árszintjének éves változásához – ahogy az a fenti ábrán is látszik.
- Az összes visegrádi országban kiemelkedően emelkedtek a profitok, de a bruttó működési eredmény az elmúlt negyedévekben ezen belül is hazánkban nőtt a leginkább.
Mi várható? Már egész Európában – Magyarországon is – csökkenni kezdett az infláció, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy milyen alacsony szintre térhet vissza.
- Christine Lagarde szerint ha fennmarad a vállalatok árazási gyakorlata, a korábbi tervekhez képest hosszabb ideig kell majd a jegybankoknak magasan tartaniuk a kamatokat.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
