Túl gyorsan nő a főváros népessége, ezért már építik is az újat Egyiptomban
Az egyiptomi főváros, Kairó központjában számos óriásplakát hirdet ingatlanprojekteket a globális lakóparkipar olyan intézményesült hívószavaival, mint a Garden, a 360 fok vagy legújabban az okosotthon. A kevésbé fejlett világban komoly kultusznak örvendő zárt lakóközösségek (gated communities) Kairótól 45 kilométerre épülnek meg, ahol zöldmezős beruházással Egyiptom új fővárosát kezdték el felhúzni.
Egyiptom három éve jelentette be, hogy egy új fővárost épít a sivatagban. A tervek szerint a parlamentet, az elnöki palotákat, a minisztériumokat és a nagykövetségeket is az egyelőre név nélküli városba telepítenék át 2020 és 2022 között. Csak ennek a költsége 45 milliárd dollár lenne. Az üzleti negyed húsz, kínaiak által felhúzott felhőkarcoló köré összpontosulna.
Az új főváros terve. Fotó: AFP
Az elképzelések szerint az új főváros területe 700 négyzetkilométer lenne, akkora, mint az ötmilliós Szingapúr és harmadával nagyobb, mint Budapest. A város egy központi zöld felület mentén épülne ki, amit kétszer nagyobbra terveznek a New York-i Central Parknál. A projekt bejelentésekor úgy kalkuláltak, hogy ez öt-hét éven belül megépül, akárcsak a Disneyland négyszeresére belőtt vidámpark. Hatszáz kórházzal és rendelővel számoltak, és több mint ezer mecsettel illetve templommal.
Lakosságszám alapján magasan ez lenne a világ legnagyobb célirányosan felépített fővárosa. Az ötvenes-hatvanas években épített Brazíliavárosban 2,8 millióan élnek, a pakisztáni Iszlámábádban 1,8 millióan, míg az ausztrál Canberrában – amelyet az egymással versengő Sydney és Melbourne kompromisszumaként hozták létre a két város között – mindössze 400 ezren. Itt azonban ötmillió lakossal terveznek.
Az új fővárosra leginkább azért van szükség, mert Kairó a világ egyik legsűrűbben lakott települése. Területe nagyjából akkora, mint Budapesté, lakossága azonban több mint tízszerese, húsz millió fő. Az egyiptomi főváros ráadásul tavaly a világ leggyorsabban növekedő városa volt, egy év alatt félmillióval több lakosa lett.
Az új főváros már épül, lakásokat is elkezdtek árulni. Egy 130 négyzetméteres lakóparki lakást 17 millió forintnyi egyiptomi fontért árulnak. Ez négyzetméterenként 130 ezer forint körüli átlagárat jelent.
A projektet lebonyolító cég 51 százalékának az egyiptomi hadsereg a tulajdonosa, a kisebbségi résznek pedig a lakásügyi minisztérium. Ennek a cégnek a tulajdonába kerülnek majd azok a kairói középületek is, ahonnan az intézményeket átköltöztetik az új fővárosba, bár azt még nem tudják, hogy mihez kezdjenek velük.
Épül a város. Fotó: AFP
A hadsereg szerepvállalását a projektről többször író Guardian arra vezeti vissza, hogy ez a látványos beruházás segíthet megszilárdítani a Abdel Fatah el-Sziszi hatalmát. A korábban a hadsereget irányító El-Sziszi részt vett a 2013-as puccsban, amely során az első demokratikusan megválasztott egyiptomi elnököt, Mohamed Murszit eltávolították a hatalomból. El-Sziszi azóta egyeduralmat épített ki, két elnökválasztáson is kilencven százalék fölötti eredménnyel nyert.
A projektet az teszi igazán rejtélyessé, hogy még az építők sem tudják, mennyi pénzt emészthet fel az új főváros, és az sem világos, miből finanszírozzák a beruházást. A közel százmilliós ország GDP-je alig több, mint a tízmilliós Portugáliáé, az egy főre jutó GDP pedig negyede a magyarénak. Egyiptomnak két éve az IMF-től kellett 12 milliárd dolláros rendkívüli kölcsönt kérnie a gazdasági nehézségei miatt.
A pénzügyi háttér bizonytalanságai ellenére külföldön érdeklődnek a beruházás iránt. Az üzleti negyedet építő kínaiak mellett a Perzsa-öböl szunnita monarchiáiból is érkezhetnek komoly befektetők, mint például Mohamed Alabbar, aki a világ legmagasabb épületét, a dubaji Burdzs al-Arabot is építtette.
A kiltások azonban nem túl fényesek, hiszen eddig az ilyen fejlesztéseket nem mindig koronázta siker. A hasonló módon tervezett városok benépesítése több esetben is eredménytelen volt. A világ első ökovárosának kikiáltott kínai Caofeidiant például egymilliósra tervezeték, de most is csak néhány tízezren élnek a településen. Egyiptomban is van hagyatéka az újépítésű szellemvárosoknak: a szintén Kairó közelében felhúzott Új Kairót többmilliósra tervezték, de annyian sem lakják, mint Debrecent.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
